2019. október 14. hétfő
Ma Helén, Kaldixtusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Tusványosi pásztormese

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A vajdasági magyarok megelégelték már a (pásztor)meséket. Konkrét eredményeket, helyzetük javulására várnak, ami sehogy nem következik be.   Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

„Szerbiában a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete”

Belátható időn belül – ismerve az ezzel kapcsolatos szerb gyakorlatot – nem lesz előrehaladás

a nemzeti kisebbségek arányos képviseletének biztosításában a „közszférában és a közvállalatokban”!

Messziről jött ember azt mond, amit akar

Magyar közmondás

– A Magyarországgal szomszédos államok közül Szerbiában a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete – fogalmazódott meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) július 21. délutáni pódiumbeszélgetésén.

Az MTI által közölt szövegből azonban nem tudjuk meg, hogy ki által, mi által „fogalmazódott” meg ez az (valójában) semmitmondó értékelés. Az írás ugyanis nem ad választ a kérdésre, mi miatt és miért a „legbiztatóbb” az itteni magyarok „jogi helyzete” a szomszéd államokhoz viszonyítva. Mi alapján állítja a szövegíró, mire alapozzák a „pódiumbeszélgetés” részvevői ezt a megállapítást? Talán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének szavaira? Egyáltalán mit jelent az, hogy „Szerbiában a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete”?

Szerbiában a nemzeti kisebbségek „jogi helyzetét” az alkotmányos rendelkezések, a hatályos jogszabályok és az ország által ratifikált sokoldalú és kétoldalú egyezmények határozzák meg. Arról persze lehet vitatkozni, hogy ezek jók-e vagy rosszak („a szomszéd államokhoz viszonyítva”), de „jogi helyzetről” még nem hallottam olyan minősítést, hogy „biztató”. Azt viszont Tusványoson már nem hozták szóba, hogy milyen a Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek jogi és a valós helyzetének a viszonya?

A VMSZ elnöke tusnádfürdői meséjének legfontosabb része – az idézett írás szerint – „a nemzeti kisebbségek tagjainak arányos alkalmazásáról szólt a közszférában és a közvállalatokban”.

Pásztor „áttörésnek nevezte” az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezetéhez kapcsolódó, a szerb kormány által március 3-án elfogadott cselekvési tervet, amely a valóságban e fejezetből eredő feladok megvalósítása céljából készült. Ennek „kidolgozásában a VMSZ is részt vett”. Hogy milyen módon és sikerrel képviselte a vajdasági magyarok érdekeit, a tudósítás nem tesz említést. Ez azonban már komoly vita tárgyát képezhetné.

A nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatásának témája nem új keletű, mint ahogy Pásztor azt Tusványoson beállítani igyekezett. Ebben e kérdésben már a múlt század hetvenes nyolcvanas éveiben konkrét eredmények voltak, aztán komoly visszalépés/visszaesés történt.

A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelmére vonatkozó 2002. évi törvény 21. szakasza már rendelkezett a nemzeti kisebbségeknek a közszolgálatokban való foglalkoztatásáról: „A közszolgálatokban, beleértve a rendőrséget is, foglalkoztatáskor figyelembe veszik a lakosság nemzeti összetételét, a megfelelő részvételi arányt és a szerv vagy szolgálat területén beszélt nyelv ismeretét”. (Egyébként a „figyelembe veszik/kell venni” megfogalmazás valójában nem kötelez senkit semmire. Ezt igazolta a kialakult gyakorlat is.)

A szerb (Koštunica) kormány még 2006. május 11-én záradékot fogadott el a nemzeti kisebbségekhez tartozók részvételének növelésére vonatkozó intézkedésekről az államigazgatási szervekben.

A számadatok azt mutatják, hogy semmi javulás ezen a téren nem történt. A magyarok részvétele például a tartományi szervekben jelenleg 6,38%, vagyis a fele, mint a lakosságban.

Milyen „áttörés” az, ami még a harminc-negyven évvel korábbi szintet sem éri el?

Újabban a tartományban és a helyi önkormányzatokban foglalkoztatottakról, a végrehajtásról és a közjegyzőségről valamint a rendőrségi törvénnyel kapcsolatban kerül szóba a kisebbségiek nagyobb arányú foglalkoztatásának lehetősége.

A nemzetiségi arányok jegyzékének vezetését is – mégpedig önkéntes alapon – „csak 2016 szeptemberétől kezdenék, semmilyen garancia nélkül a részarányosság elve alapján szavatolt kisebbségi helyek feltöltésére, illetve nem lát elő büntető rendelkezéseket arra az esetre, ha a munkahelyek betöltésénél nem tartják be az «előnyjog» alkalmazását”.

A (Pásztor)meséből megtudtuk továbbá, hogy csak a „következő három évben” szándékoznak „felmérni a kisebbségek jelenlétét a közintézményekben” és majd „ezt követően kell elérni az etnikai arányoknak megfelelő állások biztosítását”. Ebből az következik, hogy belátható időn belül – ismerve az ezzel kapcsolatos szerb gyakorlatot – nem lesz előrehaladás a nemzeti kisebbségek arányos képviseletének biztosításában a „közszférában és a közvállalatokban”! Ez egyenesen elfogadhatatlan és felháborító! De irritáló is.

Pásztornak egy dologban viszont teljesen igaza van: „Ha ma kellene tíz magyar bírót felvenni a szabadkai bíróságra, nem lenne meg hozzá a megfelelően felkészült magyar szakember”.

Először is belátható időn belül nehezen képzelhető el tíz bíró felvétele a szabadkai bíróságon. Másodszor, a megfogalmazásból úgy tűnik, mintha a magyar közösség lenne az oka, hogy nem tud tíz bírót biztosítani és nem a Pásztor vezette VMSZ politikája!

Ezzel az állítással kapcsolatban több kérdés is felvetődik: Mit tett az elnök úr a magyar nyelvű felvételizés biztosítása érdekében az újvidéki Jogi Karon? A magyar ügyvéd és bíró jelöltek miért buknak meg az igazságügyi vizsgán? Mikor teszik már nyilvánossá a bíróságok és ügyészségek nemzeti összetételét?  Ezekről a kérdésekről Tusványoson miért nem volt szó?

A Tartományi Képviselőház július 18-i ülésén a 11 tartományi titkárhelyettes megválasztásakor csak egy magyar jelölt volt.  Jó alkalom volt ez arra, hogy Igor Mirović (SNS), az új tartományi kormányfő több nemzeti kisebbségi jelölt állításával jelezze: megváltozott a nemzeti kisebbségeknek a közügyekben való részvétele iránti viszonyulása. Nem tette…

A VMSZ elnöke arról is pozitívan beszélt Tusványoson, hogy SNS-ben – amellyel pártja koalíciós tárgyalásokat folytat – „nyitottság mutatkozik az arányossági törvény elfogadására”, és hogy a készülő koalíciós megállapodás része a törvény „tisztába tétele”.

Mit jelent az, hogy az SNS részéről „nyitottság mutatkozik”, amikor erről alkotmányos rendelkezések és hatályos jogszabályok vannak? Vagy arról lenne szó, hogy alkalmazzák-e azt, amire az alkotmány és törvény kötelez?

A VMSZ és a SNS közötti (2014. április 27-i) koalíciós szerződés szerves részét képezik a „VMSZ programbeli prioritásai”, melynek 7. pontja „a nemzeti kisebbségek részvételére a közszférában” címet viseli. Ez a következő „célokat” tartalmazza:

a) a jogszabályi alap megteremtését, amely alapján létrehozható lesz a közszférában

    foglalkoztatottak nemzeti összetételének nyilvántartása;

b) a jelenlegi állapot minden részletre kiterjedő elemzését a közszféra nemzeti

    összetételéről szóló átfogó nyilvántartás alapján;

c) a nemzeti kisebbségek részarányának növelését célzó Stratégia és Akcióterv

    elfogadását, amely számos hosszú távú intézkedést tartalmaz;

d) egyes törvények módosítását;

e)  a Stratégia, az Akcióterv és az elfogadandó törvénynek megvalósulásának

      monitoringját a 2014-2018. közötti időszakban.

Pásztor István Tusványoson arról nem mesélt, hogy ezekből a „célokból” az elmúlt két év alatt mi valósult meg. Varga László, a VMSZ volt alelnöke szerint a koalíciós szerződés nem is érvényes, mivel „nem írta alá mindkét szerződő fél”.

– Egy pillanat! Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen nem is volt érvényes, a haladókat az egyezség betartására kötelező koalíciós szerződés a két párt között?

– Szigorúan jogi értelemben véve nem tekinthető koalíciós szerződésnek az a dokumentum, mivel nem írta alá mindkét szerződő fél. Pásztor István akkor sem a koalíciós szerződés tartalmával, a megállapodás lényegével volt elfoglalva, hanem arra koncentrált, hogy Aleksandar Vučić miniszterelnökkel fényképezkedhessen, megmutathassa a szerb sajtóban önnön politikai nagyságát, illetve építhesse saját személyi kultuszát. Végül még ez sem jött össze, mert amikor Vučić már a zsebében érezte a VMSZ-t, akkor beült az autójába és lelépett, így Pásztor csak az SZHP egyik alelnökével közösen tarthatta meg a sajtótájékoztatót. Igazából már ebből a gesztusból is látszott, hogy miféle partnerségre lehet számítani a haladók részéről.

Pásztor most újabb „koalíciós tárgyalásokat folytat” a SNS-vel. Ez azt jelenti, hogy az előző koalíciós szerződésből a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségeket átírják az új egyezségbe? Mikor lesz ebből a gyakorlatban valami?

A vajdasági magyarok megelégelték már a (pásztor)meséket. Konkrét eredményeket, helyzetük javulására várnak, ami sehogy nem következik be. 

A tusványosi pódiumon (amit Tamás Gáspár Miklós Orbán-cirkusznak nevez) persze lehet bármit mondani, mesélni és talán még sokan el is hiszik. Messziről jött ember azt mond, amit akar – tartja a magyar közmondás. Ezzel még a helyzet sajnos nem változik.

Ideje volna, hogy a szervezők felülvizsgálják a rendezvény elképzelését (is)…

2016. július 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább

Greta Thunberg szelleme kísért a Vajdaságban

Van itt minden: rettegés az afrikaiaktól, ökobolsevik politikai szélhámosozás, Nobel-békedíjasozás (áthallással, hogy ugye mindig zsidók kapják, >

Tovább

Bűn és bűnhődés ₋ a Trócsányi-ügy

De miért tette ki e kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, >

Tovább