Ma Hedvig, Ignác, Rudolf névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Tusványosi pásztormese
Bozóki Antal
A vajdasági magyarok megelégelték már a (pásztor)meséket. Konkrét eredményeket, helyzetük javulására várnak, ami sehogy nem következik be. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):
„Szerbiában a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete”
Belátható időn belül – ismerve az ezzel kapcsolatos szerb gyakorlatot – nem lesz előrehaladás
a nemzeti kisebbségek arányos képviseletének biztosításában a „közszférában és a közvállalatokban”!
Messziről jött ember azt mond, amit akar
Magyar közmondás
– A Magyarországgal szomszédos államok közül Szerbiában a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete – fogalmazódott meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) július 21. délutáni pódiumbeszélgetésén.
Az MTI által közölt szövegből azonban nem tudjuk meg, hogy ki által, mi által „fogalmazódott” meg ez az (valójában) semmitmondó értékelés. Az írás ugyanis nem ad választ a kérdésre, mi miatt és miért a „legbiztatóbb” az itteni magyarok „jogi helyzete” a szomszéd államokhoz viszonyítva. Mi alapján állítja a szövegíró, mire alapozzák a „pódiumbeszélgetés” részvevői ezt a megállapítást? Talán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének szavaira? Egyáltalán mit jelent az, hogy „Szerbiában a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete”?
Szerbiában a nemzeti kisebbségek „jogi helyzetét” az alkotmányos rendelkezések, a hatályos jogszabályok és az ország által ratifikált sokoldalú és kétoldalú egyezmények határozzák meg. Arról persze lehet vitatkozni, hogy ezek jók-e vagy rosszak („a szomszéd államokhoz viszonyítva”), de „jogi helyzetről” még nem hallottam olyan minősítést, hogy „biztató”. Azt viszont Tusványoson már nem hozták szóba, hogy milyen a Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek jogi és a valós helyzetének a viszonya?
A VMSZ elnöke tusnádfürdői meséjének legfontosabb része – az idézett írás szerint – „a nemzeti kisebbségek tagjainak arányos alkalmazásáról szólt a közszférában és a közvállalatokban”.
Pásztor „áttörésnek nevezte” az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezetéhez kapcsolódó, a szerb kormány által március 3-án elfogadott cselekvési tervet, amely a valóságban e fejezetből eredő feladok megvalósítása céljából készült. Ennek „kidolgozásában a VMSZ is részt vett”. Hogy milyen módon és sikerrel képviselte a vajdasági magyarok érdekeit, a tudósítás nem tesz említést. Ez azonban már komoly vita tárgyát képezhetné.
A nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatásának témája nem új keletű, mint ahogy Pásztor azt Tusványoson beállítani igyekezett. Ebben e kérdésben már a múlt század hetvenes nyolcvanas éveiben konkrét eredmények voltak, aztán komoly visszalépés/visszaesés történt.
A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelmére vonatkozó 2002. évi törvény 21. szakasza már rendelkezett a nemzeti kisebbségeknek a közszolgálatokban való foglalkoztatásáról: „A közszolgálatokban, beleértve a rendőrséget is, foglalkoztatáskor figyelembe veszik a lakosság nemzeti összetételét, a megfelelő részvételi arányt és a szerv vagy szolgálat területén beszélt nyelv ismeretét”. (Egyébként a „figyelembe veszik/kell venni” megfogalmazás valójában nem kötelez senkit semmire. Ezt igazolta a kialakult gyakorlat is.)
A szerb (Koštunica) kormány még 2006. május 11-én záradékot fogadott el a nemzeti kisebbségekhez tartozók részvételének növelésére vonatkozó intézkedésekről az államigazgatási szervekben.
A számadatok azt mutatják, hogy semmi javulás ezen a téren nem történt. A magyarok részvétele például a tartományi szervekben jelenleg 6,38%, vagyis a fele, mint a lakosságban.
Milyen „áttörés” az, ami még a harminc-negyven évvel korábbi szintet sem éri el?
Újabban a tartományban és a helyi önkormányzatokban foglalkoztatottakról, a végrehajtásról és a közjegyzőségről valamint a rendőrségi törvénnyel kapcsolatban kerül szóba a kisebbségiek nagyobb arányú foglalkoztatásának lehetősége.
A nemzetiségi arányok jegyzékének vezetését is – mégpedig önkéntes alapon – „csak 2016 szeptemberétől kezdenék, semmilyen garancia nélkül a részarányosság elve alapján szavatolt kisebbségi helyek feltöltésére, illetve nem lát elő büntető rendelkezéseket arra az esetre, ha a munkahelyek betöltésénél nem tartják be az «előnyjog» alkalmazását”.
A (Pásztor)meséből megtudtuk továbbá, hogy csak a „következő három évben” szándékoznak „felmérni a kisebbségek jelenlétét a közintézményekben” és majd „ezt követően kell elérni az etnikai arányoknak megfelelő állások biztosítását”. Ebből az következik, hogy belátható időn belül – ismerve az ezzel kapcsolatos szerb gyakorlatot – nem lesz előrehaladás a nemzeti kisebbségek arányos képviseletének biztosításában a „közszférában és a közvállalatokban”! Ez egyenesen elfogadhatatlan és felháborító! De irritáló is.
Pásztornak egy dologban viszont teljesen igaza van: „Ha ma kellene tíz magyar bírót felvenni a szabadkai bíróságra, nem lenne meg hozzá a megfelelően felkészült magyar szakember”.
Először is belátható időn belül nehezen képzelhető el tíz bíró felvétele a szabadkai bíróságon. Másodszor, a megfogalmazásból úgy tűnik, mintha a magyar közösség lenne az oka, hogy nem tud tíz bírót biztosítani és nem a Pásztor vezette VMSZ politikája!
Ezzel az állítással kapcsolatban több kérdés is felvetődik: Mit tett az elnök úr a magyar nyelvű felvételizés biztosítása érdekében az újvidéki Jogi Karon? A magyar ügyvéd és bíró jelöltek miért buknak meg az igazságügyi vizsgán? Mikor teszik már nyilvánossá a bíróságok és ügyészségek nemzeti összetételét? Ezekről a kérdésekről Tusványoson miért nem volt szó?
A Tartományi Képviselőház július 18-i ülésén a 11 tartományi titkárhelyettes megválasztásakor csak egy magyar jelölt volt. Jó alkalom volt ez arra, hogy Igor Mirović (SNS), az új tartományi kormányfő több nemzeti kisebbségi jelölt állításával jelezze: megváltozott a nemzeti kisebbségeknek a közügyekben való részvétele iránti viszonyulása. Nem tette…
A VMSZ elnöke arról is pozitívan beszélt Tusványoson, hogy SNS-ben – amellyel pártja koalíciós tárgyalásokat folytat – „nyitottság mutatkozik az arányossági törvény elfogadására”, és hogy a készülő koalíciós megállapodás része a törvény „tisztába tétele”.
Mit jelent az, hogy az SNS részéről „nyitottság mutatkozik”, amikor erről alkotmányos rendelkezések és hatályos jogszabályok vannak? Vagy arról lenne szó, hogy alkalmazzák-e azt, amire az alkotmány és törvény kötelez?
A VMSZ és a SNS közötti (2014. április 27-i) koalíciós szerződés szerves részét képezik a „VMSZ programbeli prioritásai”, melynek 7. pontja „a nemzeti kisebbségek részvételére a közszférában” címet viseli. Ez a következő „célokat” tartalmazza:
a) a jogszabályi alap megteremtését, amely alapján létrehozható lesz a közszférában
foglalkoztatottak nemzeti összetételének nyilvántartása;
b) a jelenlegi állapot minden részletre kiterjedő elemzését a közszféra nemzeti
összetételéről szóló átfogó nyilvántartás alapján;
c) a nemzeti kisebbségek részarányának növelését célzó Stratégia és Akcióterv
elfogadását, amely számos hosszú távú intézkedést tartalmaz;
d) egyes törvények módosítását;
e) a Stratégia, az Akcióterv és az elfogadandó törvénynek megvalósulásának
monitoringját a 2014-2018. közötti időszakban.
Pásztor István Tusványoson arról nem mesélt, hogy ezekből a „célokból” az elmúlt két év alatt mi valósult meg. Varga László, a VMSZ volt alelnöke szerint a koalíciós szerződés nem is érvényes, mivel „nem írta alá mindkét szerződő fél”.
– Egy pillanat! Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen nem is volt érvényes, a haladókat az egyezség betartására kötelező koalíciós szerződés a két párt között?
– Szigorúan jogi értelemben véve nem tekinthető koalíciós szerződésnek az a dokumentum, mivel nem írta alá mindkét szerződő fél. Pásztor István akkor sem a koalíciós szerződés tartalmával, a megállapodás lényegével volt elfoglalva, hanem arra koncentrált, hogy Aleksandar Vučić miniszterelnökkel fényképezkedhessen, megmutathassa a szerb sajtóban önnön politikai nagyságát, illetve építhesse saját személyi kultuszát. Végül még ez sem jött össze, mert amikor Vučić már a zsebében érezte a VMSZ-t, akkor beült az autójába és lelépett, így Pásztor csak az SZHP egyik alelnökével közösen tarthatta meg a sajtótájékoztatót. Igazából már ebből a gesztusból is látszott, hogy miféle partnerségre lehet számítani a haladók részéről.
Pásztor most újabb „koalíciós tárgyalásokat folytat” a SNS-vel. Ez azt jelenti, hogy az előző koalíciós szerződésből a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségeket átírják az új egyezségbe? Mikor lesz ebből a gyakorlatban valami?
A vajdasági magyarok megelégelték már a (pásztor)meséket. Konkrét eredményeket, helyzetük javulására várnak, ami sehogy nem következik be.
A tusványosi pódiumon (amit Tamás Gáspár Miklós Orbán-cirkusznak nevez) persze lehet bármit mondani, mesélni és talán még sokan el is hiszik. Messziről jött ember azt mond, amit akar – tartja a magyar közmondás. Ezzel még a helyzet sajnos nem változik.
Ideje volna, hogy a szervezők felülvizsgálják a rendezvény elképzelését (is)…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >
„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”
Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >
Végtelenül sajnálatos a szabadkai politikusok mosakodása
Remélem, hogy előzőleg legalább a sajtóból értesültek és gondosan áttanulmányozták Dragan kapitány több évtizedes „humanitárius” tevékenységét. >
Dvostruka zavisnost medija na mađarskom jeziku
Mediji na mađarskom jeziku se nalaze u dvostruko zavisnom položaju, s jedne strane, zavise od novčane >
Bekezdések az előválasztásról
Az első forduló 2. és 3. helyén végzett személyek próbáltak trükközni? Inkább aludjanak? Hát persze hogy >
Szembenézni a tényekkel!
Ha valamiben „konszenzus van”, akkor abban, hogy „a kulturális autonómiának becézett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem >
A vörös vonal
Nem kis erőfeszítésembe került, hogy ne lépjem át a „vörös vonalat” és ne váljak nacionalistává, mert >