Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Akik már maradhatnak a VRTV-ben
Bódis Gábor
Amikor az alákérdező kollegái (most még csak a Magyar Szó) egzisztenciális megsemmisülés előtt állnak, éppen annak az interjúalanynak a jóvoltából (és Lovas Ildikónak), akit „kérdéseivel” alázattal simogat, az ilyen magatartás a szolidaritás teljes hiányát tükrözi. Még egy bértollnoktól is szomorú.
Egy Facebook ismerősöm jóvoltából kénytelen voltam belekukkantani egy megosztásba. Méghozzá a VMSZ vasöklének számító álarcos oldal jóvoltából. A Jó Reggelt Vajdaság (ez most a reklám helye) feltette oldalára az Újvidéki Rádió valamilyen műsorát, amelynek a címe „Beszéljünk nyíltan!”. Vagy csak az internetes oldal nevezte el így a csevegést, amely Öreg Dezső és Ternovácz István, illetve Pásztor István között zajlott. Ezeket a műsorcímeket úgysem kell már megjegyezni, hiszen itt már nem lesz többé polémia. Csakis alákérdezés. Ám legyen!
Viszont csak azért merészkedem megemlíteni ezt a mikrofonállvány színvonalú beszélgetést, mert ez a bizonyos temerini fiú, immár nem először, velem példázódik és nyal be a pártfőnöknek. Én azért, hosszú pályafutásom alatt nemigen találkoztam ilyen esettel. Mármint, hogy úgy kérdeznek meg egy politikust, hogy előtte egy másik újságíró „felháborító” tevékenységével példálózzanak.
Íme Ternovácz felvezetője:
„…És amikor elolvasom a liberális gondolkodónak az írását az Árgus honlapján, a vajdasági magyar jogvédő egyesület honlapján, elolvasom a Magyar Mozgalom honlapján, ahol vezető kommentátornak számít, legalább is gyakran idézik ezt a szerzőt, nem fogom megnevezni, valamikor itt tevékenykedett a Vajdaságban, aztán a Szabad Európa rádiónál, kíméletlenül, elvtelenül, néha nihilista módon támadja azokat a törekvéseket, amelyek a VMSZ politikájában megnyilvánulnak. Én ebben azt látom, lévén azt már mondtuk, hogy a magyar kormány nemzetpolitikája igazából itt, nálunk bontakozott ki a Kárpát-medencében úgy ahogy, hogy tulajdonképpen nem is csak a VMSZ-t támadják, hanem itt támadják az ebben a pillanatban sikeres nemzetpolitikát, ami Budapestről indul. Túlzás ez?!”
Szegény pártelnök, aki ugyan már megszokhatta a hasonló lihegést alulról, mást nem tehetett, mint hősiesen rávágta:
„Nem túlzás.”
Ritka az olyan újságírói pályafutás, amely ilyen csúcsokat dönget, mint az enyém: immár az ügyeletes mikrofonállványok kérdéseinek alanyává váltam. Ezt csinálják utánam!
De mindez mellékes, sőt megmosolyogtató. A szövegkörnyezet azonban halálosan komoly. Amikor az alákérdező kollegái (most még csak a Magyar Szó) egzisztenciális megsemmisülés előtt állnak, éppen annak az interjúalanynak a jóvoltából (és Lovas Ildikónak), akit „kérdéseivel” alázattal simogat, az ilyen magatartás a szolidaritás teljes hiányát tükrözi. Még egy bértollnoktól is szomorú.
Következő cikk: Hajmeresztő...
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >
Alternatíva nélküli kor
Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >
Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”
A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >
Laudáció Márti néni tiszteletére
Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >
Mozaik vagy periféria?
A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >