2019. december 11. Szerda
Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Akik már maradhatnak a VRTV-ben

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Amikor az alákérdező kollegái (most még csak a Magyar Szó) egzisztenciális megsemmisülés előtt állnak, éppen annak az interjúalanynak a jóvoltából (és Lovas Ildikónak), akit „kérdéseivel” alázattal simogat, az ilyen magatartás a szolidaritás teljes hiányát tükrözi. Még egy bértollnoktól is szomorú.

Egy Facebook ismerősöm jóvoltából kénytelen voltam belekukkantani egy megosztásba. Méghozzá a VMSZ vasöklének számító álarcos oldal jóvoltából. A Jó Reggelt Vajdaság (ez most a reklám helye) feltette oldalára az Újvidéki Rádió valamilyen műsorát, amelynek a címe „Beszéljünk nyíltan!”. Vagy csak az internetes oldal nevezte el így a csevegést, amely Öreg Dezső és Ternovácz István, illetve Pásztor István között zajlott. Ezeket a műsorcímeket úgysem kell már megjegyezni, hiszen itt már nem lesz többé polémia. Csakis alákérdezés. Ám legyen!

Viszont csak azért merészkedem megemlíteni ezt a mikrofonállvány színvonalú beszélgetést, mert ez a bizonyos temerini fiú, immár nem először, velem példázódik és nyal be a pártfőnöknek. Én azért, hosszú pályafutásom alatt nemigen találkoztam ilyen esettel. Mármint, hogy úgy kérdeznek meg egy politikust, hogy előtte egy másik újságíró „felháborító” tevékenységével példálózzanak.

Íme Ternovácz felvezetője:

„…És amikor elolvasom a liberális gondolkodónak az írását az Árgus honlapján, a vajdasági magyar jogvédő egyesület honlapján, elolvasom a Magyar Mozgalom honlapján, ahol vezető kommentátornak számít, legalább is gyakran idézik ezt a szerzőt, nem fogom megnevezni, valamikor itt tevékenykedett a Vajdaságban, aztán a Szabad Európa rádiónál, kíméletlenül, elvtelenül, néha nihilista módon támadja azokat a törekvéseket, amelyek a VMSZ politikájában megnyilvánulnak. Én ebben azt látom, lévén azt már mondtuk, hogy a magyar kormány nemzetpolitikája igazából itt, nálunk bontakozott ki a Kárpát-medencében úgy ahogy, hogy tulajdonképpen nem is csak a VMSZ-t támadják, hanem itt támadják az ebben a pillanatban sikeres nemzetpolitikát, ami Budapestről indul. Túlzás ez?!”

Szegény pártelnök, aki ugyan már megszokhatta a hasonló lihegést alulról, mást nem tehetett, mint hősiesen rávágta:

„Nem túlzás.”

Ritka az olyan újságírói pályafutás, amely ilyen csúcsokat dönget, mint az enyém: immár az ügyeletes mikrofonállványok kérdéseinek alanyává váltam. Ezt csinálják utánam!

De mindez mellékes, sőt megmosolyogtató. A szövegkörnyezet azonban halálosan komoly. Amikor az alákérdező kollegái (most még csak a Magyar Szó) egzisztenciális megsemmisülés előtt állnak, éppen annak az interjúalanynak a jóvoltából (és Lovas Ildikónak), akit „kérdéseivel” alázattal simogat, az ilyen magatartás a szolidaritás teljes hiányát tükrözi. Még egy bértollnoktól is szomorú.

2016. július 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább