2019. október 19. szombat
Ma Nándor, János, Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) napló 61.

Jogsértések sora

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

„Meddig folytatja még az MNT a káros tevékenységét? Meddig tűrjük még ezt?” Bozóki Antal (Bozóki Antal Blogja):

Július 1.

A tartományi kaszából többé nem támogatják a magyar jellegű irodalmi kutatómunkát.

Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékének Kontextus-műhelye a tartomány egyetlen magyar nyelvű és vonatkozású projektuma, 2006-ban indult.

A projektumot az elmúlt tíz évben a tartományi tudományügyi- és technológiafejlesztési titkárság két pályázati ciklusban támogatta is, azonban a 2016–2019-es időszakra meghirdetett pályázat finanszírozásában egyetlen magyar vonatkozású pályázat sem nyert támogatást. A műhely legújabb, Az identitás és másság horizontjai a posztmodern vajdasági magyar irodalom kontextusában című projektumának finanszírozását a fellebbezés után is elvetették az illetékesek, amikor is az anyagiak szűkösségére hivatkoztak. A támogatott intézmények között van ellenben a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének Újvidéken megnyitott Regionális Tudományok Központja.

Az új, a Szerb Haló Párt (SNS) vezette tartományi kormány már működésének kezdetén egy magyar nyelvű projektum támogatását szüntette meg, „abban a multikulturális Vajdaságban, ahol az identitásunkat mindennap éppen ez a többnyelvűség és multikulturalizmus határozza meg”. A Vajdasági Magyar Szövetség ehhez is asszisztált.

Dr. Csányi Erzsébet egyetemi tanár, projektumvezető szavainak, miszerint „nem hagyjuk szó nélkül, hanem nyomatékosítjuk pályázati kérelmünket”, lesz-e foganatja? A választ előre tudjuk…

Július 1-2.

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében pénteken Szabadkán Anyanyelvtudat és joggyakorlat címmel kétnapos jog- és fordítástudományi tanácskozást tartottak.

Hajnal Jenő, az MNT elnökének fogalmazása szerint „a tanácskozás megszervezésének elsősorban két apropója volt, az egyik a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent középszótár, a másik pedig a kisebbségi akcióterv megvalósításának megkezdése”.

Sajtótudósítások szerint, a tanácskozás első napja sem túlságosan szakmaira sem izgalmasra nem sikeredett. A meghívott szerbiai, jobbára a Vajdasági Magyar Szövetség és a magyarországi (összesen nyolc tisztségviselő) monológjából állt össze. Még végigülni is sok és unalmas  lehetett. Vita persze, szokás szerint, ez úttal sem alakult ki éppen semmiről. Mindenki elmondta a magáét.

Tisztségviselők tanácskozása

A beszámolókból – legalábbis a sajtó szerint – a jelen lévők sem az anyanyelvtudatról sem az ezzel kapcsolatos  joggyakorlatról nem szerezhettek újabb ismereteket.

Évek óta hiányzik például egy átfogó elemzés arról, hogy tesz (vagy éppen nem tesz) eleget Szerbia a gyakorlatban a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kártájának aláírásával vállalt kötelezettségeknek? Arra kérdésre sem tudjuk a választ, hogy miért nem került fel mindmáig az MNT honlapjára a 2014-es „Nyelv(rend)őrség projekt” (helyesebben talán: Nyelvőrség) keretében készült „jegyzőkönyvek”. Az MNT honlapján az áll, hogy ezek a testület  „weboldala által bárki számára megtekinthetőek”. Ott viszont nem lehet megtalálni. Kitől titkolják ezeket a jegyzőkönyveket? Vagy esetleg olyasmit tartalmaznak, amit nem mernek nyilvánosságra hozni?

Az első nap folytatásában került sor „Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent, mindenképpen hiánypótló, középszótár” ismételt bemutatójára. Egy szótár kiadása dicséretet érdemel. A gond viszont az, hogy a Forum ismét egy szerb-magyar (ezúttal közép-) szótárat adott ki. Sehogy nem kerül sor viszont egy magyar-szerb szótár megjelentetésére.

A „tanácskozás” második napján kerekasztal beszélgetés volt, a Kultúrák, nyelvek, szövegek és határok címmel.

A felszólalók közül talán egyedül Nagy Georgina, a tartományi fordítószolgálat fordítója mutatott rá a konkrét nyelvhasználati problémákra. Megtudhattuk, hogy nincsen megfelelő szószedet az európai uniós kifejezések fordítására, amit „végül mindenki készített magának”.

– A hivatalos lapok száma ötvenre nőtt, s a szolgálatban (feltehetően a tartományira gondolt – B. A.) csak fordítók dolgoznak, lektor egy sem (sic!). A helyi önkormányzatokban is ez a leépülés látható, sok anyakönyvvezető, és egyéb területen dolgozó fordít is (kérdés azonban hogyan? – B. A.), ahol igény van a magyar nyelvre. A szakosítás fontos a fordítók esetében is. Nem fordíthat a fordító mindent – emelte ki Nagy Georgina.

A tanácskozás sikeresen lezajlott – értékeli majd bizonyára az MNT. Elmaradt azonban a megfelelő záradékok és a konkrét feladatok megfogalmazása. A szervezőnek át kellene gondolniuk, hogy érdemes-e/megéri-e ilyen elképzelés alapján tanácskozást tartani? Van-e ennek egyáltalán konkrét hozadéka?

Július 2.

Varga Anikó nem marad a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója.

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sajtóközleménye szerint Hajnal Jenő, a testület elnöke „leszögezte: az igazgatói pályázat vonatkozásában az igazgató személyének eldöntése teljes mértékben a tanári kartól és az iskolaszéktől függ, azzal, hogy az elmúlt másfél év szakmai és emberi tapasztalatait levonva és a Magyar nemzeti Tanács testületeinek májusi döntéseit figyelembe véve a tanács elnökeként Varga Anikót továbbra sem tudja támogatni, aki viszont továbbra is munkaviszonyban maradt az oktatási intézményben”.

Az MNT és az elnöke viszont mélyen hallhat a magyarcsernyei iskolaigazgató státusáról. Az MNT ugyancsak a május 27-i ülésén ugyanis „támogatta Biacsi József felmentését a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatói tisztségéből”.

Varga Anikó, aki sikeresen irányította a szabadkai középiskolát, nem lehet tovább igazgató. Biacsi viszont maradhat a 2- minősítést kapott iskola élén? Ez lenne az MNT által értelmezett közösségi érdek?

Július 7.

– Szinte pontosan öt évvel azután, hogy a Magyar Ház előtt több tucat újságíró és közéleti személyiség tiltakozott a Magyar Szó akkori főszerkesztőjének leváltása ellen, a Magyar Nemzeti Tanács tizennyolcadik rendes ülésével párhuzamosan ismét tüntetéstől volt hangos az utca az MNT székháza előtt. Ezúttal mintegy százötven újságíró, közéleti személyiség és polgár tiltakozott a Magyar Szó és a Hét Nap alapító okiratainak módosítása, valamint a vajdasági magyar médiában jellemző helyzet ellen. „A sajtó szabadságát kívánjuk” – üzenték a tüntetők, akiknek a hangja a Magyar Ház tanácstermében is visszhangzott.

A módosítás lényege, hogy „a főszerkesztők megválasztásába a foglalkoztatottaknak, a korábbi gyakorlattal ellentétben, ezentúl nem lesz beleszólásuk, a főszerkesztőket a TJGYT (Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület – B. A.) nevezi ki”.

A tiltakozók átadták a Magyar Házban a Magyar Szó és a Hét Nap munkatársainak közös követelését, miszerint „az alapítói okiratok módosításával éppen azt akarják megvonni a médiaházaktól, ami egy újságírót újságíróvá, egy szerkesztőséget pedig szerkesztőséggé tesz, a szabad véleménynyilvánítás és a szabad gondolkodás jogát”. A két lap alapító okiratainak módosítása ellen foglalt állást a Függetlenség Szakszervezet és a Szerbiai Újságírók Egyesülete is.

Az újságírók ennél is súlyosabbnak látják a helyzetet, mivel „a Magyar Szó az elmúlt időszakban nem hosszabbította meg több szerződéses munkatársának munkaviszonyát, emellett mondvacsinált okokból felmondott Kókai Péternek, a lap korábbi főszerkesztőjének, de átszervezésre hivatkozva más, rebellisnek kikiáltott újságírókat is menesztéssel fenyegetnek. Továbbá jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják az újságírók folyamatos megfélemlítését, a VMSZ beleszólását a közszolgálati médiumok szerkesztéspolitikájába, valamint azt, hogy az MNT az alapítói jogaival visszaélve hozzájárul a vajdasági magyar sajtó ellehetetlenítéséhez.”

Július 9.

A hivatásos tisztségviselők (köztük a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ politikusainak) fogadkozása ellenére, csak szerb nyelven zajlott a felvételi vizsga az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán. A jogi kar arra hivatkozva, hogy az illetékes bíróság elfogadta a fellebbezésüket és megsemmisítette a korábbi, ideiglenes, de kötelező érvényű határozatot, nem szervezték meg a felvételi vizsgát magyar nyelven. És a korábban bejelentettekkel ellentétben felügyelő sem járt a karon.

Zoran Milošević tartományi felsőoktatási és tudományügyi titkár úgy nyilatkozott, hogy „a jövő héten a jogi karra látogat, hogy a dékánnal folytasson megbeszéléseket, hogy a szeptemberi, második körös felvételi időszakban mutatnak-e (sic?! – B. A.) hajlandóságot a magyar nyelven történő felvételi vizsga megszervezésére”.

– A jogi kar azt kommunikálja a bíróság felé, hogy senkinek sem sérült a joga, hiszen senki sem reklamált, hogy magyarul akart volna felvételizni, és hogy mi nem tudunk senkit sem mutatni, akinek sérült a joga. A felvételizők listáját vizsgálva a nevek alapján 26 olyan hallgatót találtunk, aki akár magyarul is felvételizhetett volna, de közülük csak hatan kerültek be a karra az állami költségvetés terhére. Ha lehetett volna magyarul is felvételizni, valószínűleg többen bekerültek volna az állami költségvetésre. Valakinek most tanúskodnia kellene a bíróságon, hogy mivel szerbül kellett felvételiznie, emiatt rosszabb eredményt ért el, de az is érthető, hogy nem szívesen „folynak bele” ebbe az ügybe a karra most bekerült hallgatók. Ehelyett a lényegről kellene beszélni: akár van magyarul szándékozó felvételiző, akár nincs, a karnak akkor is biztosítania kellene a kisebbségek számára az anyanyelvükön való felvételizés jogát – mondta Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke.

A Jogi Karra 880 elsőéves hallgató felvételét látták elő. A VaMaDisz adatai szerint akár 26-an is felvételizhettek volna magyar nyelven és „csak hatan kerültek be a karra az állami költségvetés terhére”. Nem tudjuk pontosan, hogy végül hány magyar hallgató iratkozott be az első évre. A számok viszont azt mutatják, hogy – tekintetbe véve az évenkénti lemorzsolódást is – rövidesen alig lesz magyar jogász. Ki fog küzdeni a jogainkért? A Jogi Kart rá kell kényszeríteni a jogszabályok tiszteletére!

Július 13.

Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke közleményt adott ki, amelyben „mélységesen elítéli a Magyar Nemzeti Tanács azon döntését, miszerint a Magyar Szó és a 7 Nap szerkesztőségi tagjai a jövőben nem nyilváníthatnak mindannyian véleményt a leendő főszerkesztő személyéről”. Közpénzekből működtetett közintézmények esetében vezetőválasztáskor az egyetlen feddhetetlen megoldásnak csupán a teljes tagság részéről történő titkos szavazás​i mód elfogadható, ami egyúttal ezen ​közérdekű ​intézmények tekintélyének is előfeltétele.

Az MNT újabb döntése a vajdasági magyar médiaszíntéren évek óta uralkodó, pártpolitikai vezérlésű cenzúra további megerősítését szolgálja, ami ellehetetleníti a vajdasági kulturális szférát, és elriasztja azokat a fiatalokat, akik az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén újságírói ambíciókkal tanulnának – olvasható a közleményben.

Meddig folytatja még az MNT a káros tevékenységét? Meddig tűrjük még ezt?

 

 

2016. július 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Zárt és nyitott identitás

Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >

Tovább

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább