Ma Paulina, Tamás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Gazemberek!
Tamás Gáspár Miklós
Most látom, hogy az egyik tiltakozót elmegyógyintézetbe szállították. Mint Brezsnyev és Andropov idején a Szovjetunióban. Ezt hívták „politikai pszichiátriának” annak idején, ez ellen tiltakoztunk ifjúkorunkban. Tamás Gáspár Miklós (Kettős Mérce):
Mindenki tudja, mi történik a budapesti Városligetben. A műveletlen, újgazdag, parvenü jobboldal törleszkedni óhajt a Habsburg-királyság szakrális emlékéhez a Várban, amiből neki már csak a Horthy-korszakra is alig emlékeztető, harmadlagos utánzat jut, ezért aztán zűrzavaros, eklektikus, fölvágós művészeti plázát létesítenek a Liget területén, s akár az Orczy-kertben és a Római-parton, vágják a fákat, irtják Budapestet, ahol érik.
Tegnap a tiltakozókat – a Ligetvédők és mások megpróbálták akadályozni a rombolást – és támogatóikat, „a beruházó”, vagyis a kormányzat megbízottai által fölbérelt neonáci rohamosztagosok zaklatták, gyalázták és bántalmazták. A magyar állami rendőrség, ahelyett, hogy megakadályozta volna a „biztonsági cégnek” álcázott bérnyilasok által elkövetett nyilvánvaló jogsértést, „föloszlatta a demonstrációt”, azaz meggyalázta a környezet- és kultúravédő tüntetők alkotmányos jogait. Képesek voltak Szabó Rebeka XIV. kerületi alpolgármestert (PM) is „elvezetni”, azaz erőszakkal eltávolítani „az építési területről”. (LMP-s helyhatósági képviselők is ott voltak. A két zöld párton kívül más politikai szervezetet nem láttunk a támogatók között.) Az „eseményről” készült videókat és fényképeket az olvasó megtekintheti minden magára valamit is adó internetes újságban, portálon, blogon.
A kifinomult kulturális viták itt és most véget értek. Itt már a brutális, ostoba, közönséges és önző parancsuralom áll szemben a fákat, bokrokat, madarakat, kisgyerekeket, sétálókat és barangolókat (és az autonóm művészetet!) védelmező, szelíden öntudatos és türelmesen határozott honpolgárokkal, akik valamennyiünket képviselnek. És akik kiérdemelték valamennyiünk háláját és nagyrabecsülését.
Aki ezentúl a „Liget-projekt” védelmezőjévé vagy mentegetőjévé szegődik, az a szélsőjobboldali hatalomnak és újnyilas zsoldosainak is a szövetségese. Nem fogunk többé méltányolni egyrészt-másrészt érveket. Urbanisták, ökológusok, mázolók, művészettörténészek, közhivatalnokok, építészek, kertészek, pallérok és ácsok: lépjetek ki ebből még ma! Törvénytisztelő rendőrök: ne engedelmeskedjetek! Budapestiek: tüntessetek! Pártok, szakszervezetek, mozgalmak, jogvédő csoportok: tiltakozzatok! Értelmiségiek: ordítsatok!
Megint kiderült: nincs a közösség életének olyan területe, amelyben ki lehetne egyezni az Orbán-kormányzattal. Ezt az államot a nép ellenségei vezetik.
Tudom, hogy az erőviszonyok nekik kedveznek.
Nem érdekes.
Elég volt!
A társadalmi szerződés azt sugallja, hogy ha az állam a törvényeit nem tartja be, akkor az alattvalóknak se kell betartaniuk őket. Még nem tartunk itt talán – de pár napon vagy pár órán belül már itt tarthatunk – , ám erkölcsi kötelességünk a várost szerető honpolgárok mellé állnunk. Ők a patrióták, akik akkor is szolgálják a közösséget, ha a közösséget megjelenítő államot elrabló önkényuraság ebben akadályozza őket.
Államunk és városunk vezetői csirkefogók. Nem szabad velük szóba állni azon túl, hogy az alkotmányban, a törvényekben, a nemzetközi szerződésekbe és egyezségokmányokban előírt kötelességeik betartására szólítjuk föl őket. Ámde tisztelet és lojalitás nélkül.
Köszönet a Ligetvédőknek és támogatóiknak. De nem késő, hogy mások is csatlakozzanak az ellenálláshoz.
És az Isten verje meg ezeket a gazembereket.
-------------
(Most látom, hogy az egyik tiltakozót elmegyógyintézetbe szállították. Mint Brezsnyev és Andropov idején a Szovjetunióban. Ezt hívták „politikai pszichiátriának” annak idején, ez ellen tiltakoztunk ifjúkorunkban. Sok mindent képzeltem volna, de ezt mégse. Ahogy Szilágyi Ákos helyesen mondja: hápogunk. Abba kell hagynunk a hüledezést. Kemény idők jönnek.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az intrika, mint uralkodó narratíva
A jelenlegi zűrzavaros évek, különösen kedveznek, az intrikusoknak. A posztigazság korában az intrika uralkodó narratíva lett, >
Új magyar érdekvédelmi szervezet szükséges!
Az országban folyó néplázadás nyomán, amit már „III. szerb felkelésnek” is neveznek – a Vajdasági Magyar >
Egy másik stratégia
A Kardos Andrással folytatott vitájában Bauernek van egy elejtett mondata az eddigi ellenzék felelősségéről: „önkényuralmi rendszerek >
„Én bízom a falu jövőjében”
A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >