2019. szeptember 20. péntek
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Gazemberek!

Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós

Most látom, hogy az egyik tiltakozót elmegyógyintézetbe szállították. Mint Brezsnyev és Andropov idején a Szovjetunióban. Ezt hívták „politikai pszichiátriának” annak idején, ez ellen tiltakoztunk ifjúkorunkban. Tamás Gáspár Miklós (Kettős Mérce):

Mindenki tudja, mi történik a budapesti Városligetben. A műveletlen, újgazdag, parvenü jobboldal törleszkedni óhajt a Habsburg-királyság szakrális emlékéhez a Várban, amiből neki már csak a Horthy-korszakra is alig emlékeztető, harmadlagos utánzat jut, ezért aztán zűrzavaros, eklektikus, fölvágós művészeti plázát létesítenek a Liget területén, s akár az Orczy-kertben és a Római-parton, vágják a fákat, irtják Budapestet, ahol érik.

Tegnap a tiltakozókat – a Ligetvédők és mások megpróbálták akadályozni a rombolást – és támogatóikat, „a beruházó”, vagyis a kormányzat megbízottai által fölbérelt neonáci rohamosztagosok zaklatták, gyalázták és bántalmazták. A magyar állami rendőrség, ahelyett, hogy megakadályozta volna a „biztonsági cégnek” álcázott bérnyilasok által elkövetett nyilvánvaló jogsértést, „föloszlatta a demonstrációt”, azaz meggyalázta a környezet- és kultúravédő tüntetők alkotmányos jogait. Képesek voltak Szabó Rebeka XIV. kerületi alpolgármestert (PM) is „elvezetni”, azaz erőszakkal eltávolítani „az építési területről”. (LMP-s helyhatósági képviselők is ott voltak. A két zöld párton kívül más politikai szervezetet nem láttunk a támogatók között.) Az „eseményről” készült videókat és fényképeket az olvasó megtekintheti minden magára valamit is adó internetes újságban, portálon, blogon.

A kifinomult kulturális viták itt és most véget értek. Itt már a brutális, ostoba, közönséges és önző parancsuralom áll szemben a fákat, bokrokat, madarakat, kisgyerekeket, sétálókat és barangolókat (és az autonóm művészetet!) védelmező, szelíden öntudatos és türelmesen határozott honpolgárokkal, akik valamennyiünket képviselnek. És akik kiérdemelték valamennyiünk háláját és nagyrabecsülését.

Aki ezentúl a „Liget-projekt” védelmezőjévé vagy mentegetőjévé szegődik, az a szélsőjobboldali hatalomnak és újnyilas zsoldosainak is a szövetségese. Nem fogunk többé méltányolni egyrészt-másrészt érveket. Urbanisták, ökológusok, mázolók, művészettörténészek, közhivatalnokok, építészek, kertészek, pallérok és ácsok: lépjetek ki ebből még ma! Törvénytisztelő rendőrök: ne engedelmeskedjetek! Budapestiek: tüntessetek! Pártok, szakszervezetek, mozgalmak, jogvédő csoportok: tiltakozzatok! Értelmiségiek: ordítsatok!

Megint kiderült: nincs a közösség életének olyan területe, amelyben ki lehetne egyezni az Orbán-kormányzattal. Ezt az államot a nép ellenségei vezetik.

Tudom, hogy az erőviszonyok nekik kedveznek.

Nem érdekes.

Elég volt!

A társadalmi szerződés azt sugallja, hogy ha az állam a törvényeit nem tartja be, akkor az alattvalóknak se kell betartaniuk őket. Még nem tartunk itt talán – de pár napon vagy pár órán belül már itt tarthatunk – , ám erkölcsi kötelességünk a várost szerető honpolgárok mellé állnunk. Ők a patrióták, akik akkor is szolgálják a közösséget, ha a közösséget megjelenítő államot elrabló önkényuraság ebben akadályozza őket.

Államunk és városunk vezetői csirkefogók. Nem szabad velük szóba állni azon túl, hogy az alkotmányban, a törvényekben, a nemzetközi szerződésekbe és egyezségokmányokban előírt kötelességeik betartására szólítjuk föl őket. Ámde tisztelet és lojalitás nélkül.

Köszönet a Ligetvédőknek és támogatóiknak. De nem késő, hogy mások is csatlakozzanak az ellenálláshoz.

És az Isten verje meg ezeket a gazembereket.

-------------

(Most látom, hogy az egyik tiltakozót elmegyógyintézetbe szállították. Mint Brezsnyev és Andropov idején a Szovjetunióban. Ezt hívták „politikai pszichiátriának” annak idején, ez ellen tiltakoztunk ifjúkorunkban. Sok mindent képzeltem volna, de ezt mégse. Ahogy Szilágyi Ákos helyesen mondja: hápogunk. Abba kell hagynunk a hüledezést. Kemény idők jönnek.)

2016. június 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább