2021. október 22. péntek
Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A szakma becsületéért

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Egy VMSZ káder útmutatásai: hogyan kell viselkedniük a vajdmagyar tollforgatóknak

A Hét Nap tudósításából értesülhettünk arról, hogy: „Padén, a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt kistérségi rendezvényeként megtartották a XIX. Keszég Károly-emléknapot és a XVIII. Közegellenállás riportpályázat díjkiosztóját.”

Eddig ez rendben is lenne, illetékesség hiányában ehhez nem szeretnék hozzászólni nehogy megsértsem a jeles esemény szervezőt, akiknek már 19 éve sikerül ügyesen elhallgatni, hogy kik is találták ki, alapították meg és finanszírozták a Naplót. Sztálin idejében szokták volt kiretusálni a már nemkívánatos szereplőket. Később Orbán alatt a magyar közmédia is alkotott hasonlót, természetesen sokkal ügyetlenebbül (a Lomnici-ügy vagy az eltüntetett tömeg az Opera előtt).

Egy ilyen jelentős esemény nem múlhat el egyik pártállamban sem, még ha ez jelen esetben csak államocska is, politikai intelmek nélkül. Ezt általában az event-et jelenlétével megtisztelő ügyeletes pártkáder szokta felmondani. Jelen esetben a Vajdasági Rádió és Televízió magas rangú tisztségviselője tette meg. Klemm József a többi között a következőket mondta:

„A mostani évek is válságosak, mert a vajdasági magyarságon belül egy olyan széthúzással szembesülünk, amely a megmaradásunkat veszélyezteti. Az újságíróknak meg kell érteniük, hogy amikor a vajdasági magyar politikusok nem tudnak egymással szót érteni, az ő feladatuk nem az, hogy egyik vagy másik tábor mellé álljanak. Tényszerűen kell feldolgozniuk a témákat, és a közösségre bízni, hogy eldöntse, kinek van igaza.”

Ez az! Erre vártunk! Varjú Márta (a Magyar Szó főszerkesztője) reszkessen! Hiszen ki mellének szögezhette intelmei vasnyilát Klemm? Csakis közszolgálati médiumunknak, az egyetlen napilapnak. Nem lesz többé olyan gyakorlat, hogy csak Pásztor és szerettei jelenhetnek meg a köz lapjában. Nincs többé kitiltottak listája. A szerkesztőség beleszólhat a főszerkesztő megválasztásába. A főszerkesztő helyettesek egyszeriben felhagynak a cenzúrázással. Mindenki a saját lelkiismerete és szakmai becsülete alapján írhat. Tudtam, hogy Orbánnal és Vučićtyal a háttérben megszületik a vajdmagyar sajtószabadság.

Persze mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van. Ennek pontosan az ellenkezője igaz. Klemm nyilatkozata az első nyilvános figyelmeztetés a Magyar Szó rebellis újságírói számára. Mert fel merték emelni a szavukat a Magyar Szóban és főleg a körülötte uralkodó áldatlan helyzet miatt. Ennek a helyzetnek a következménye, hogy a vajdmagyar köz lapja egy család érdekeit szolgálja. Lihegve, anyait apait bevetve, erejét nem kímélve.

Klemm kiosztott mindenkit. Először a Magyar Mozgalmat („olyan széthúzással szembesülünk, amely a megmaradásunkat veszélyezteti”), az újságírókat („az ő feladatuk nem az, hogy egyik vagy másik tábor mellé álljanak”) és ismét őket („Tényszerűen kell feldolgozniuk a témákat, és a közösségre bízni, hogy eldöntse, kinek van igaza.”). És nem nyílott meg a föld Padé termő mezején.

A megmaradásunkat nem egy, a valóságtól rég elrugaszkodott önkényes pártvezetés veszélyezteti, hanem az ezt megelégelők tiltakozó csapata? És az egy a zászló egy a tábor kirekesztő közegben milyen tábor mellé ne álljanak az újságírók? Akiknek Klemm főnökei megmondják, hogy mit írhatnak. Meg kik. Milyen pártatlanság és kiegyensúlyozottság? Ez nem lehet komoly. Még egy tökéletes pártkatona is este belenéz a tükörbe. Nemá, Jóska!

 

 

2016. június 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább

„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”

Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >

Tovább