Ma Kálmán, Ede, Edvárd névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Dávid vagy a Góliát?
Magyar nyelven felvételizni az újvidéki Jogi Karon?
Bozóki Antal
„Milyen az hatalom, amelyik 15 év alatt sem tudta megoldani a nemzeti kisebbségi anyanyelven való felvételezést?” Bozóki Antal (bozokiantal.blog):
A nemzeti kisebbségi jogokért folytatott küzdelem egy csöppet sem akadálymenetes. Hiába vannak a nemzetközi egyezmények és belső jogszabályok, amelyek szavatolják ezeket a jogokat, ha a gyakorlatban nem kerülnek alkalmazásra. Már többször megírtam, hogy Szerbiában csak annyi joga van a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak, amennyit kiharcolnak magunknak.
Az újvidéki Felső Bíróság május 12-én ideiglenes intézkedést hozott, amellyel kötelezte az Újvidéki Egyetem Jogi Karát arra, hogy az idei felvételi vizsgát szervezze meg magyar nyelven is.
A nemzeti kisebbségi középiskolások anyanyelvi egyetemre iratkozási és oktatási problémái – a 2010. októberi „félfordulat” után is – a gyakorlatban csakúgy fennállnak, mint a múlt század kilencvenes éveiben.
A tartományi művelődési és oktatásügyi titkárság javaslatára a Tartományi Végrehajtó tanács 2001. november 9-i ülésén „határozatot hozott, hogy a középiskolai és felsőoktatási intézményekben a jelentkezők a nemzeti kisebbségek nyelvén is felvételizhetnek. Ennek értelmében minden pályázó egyenlő esélyekkel indul, de a határozat arra is kitér, hogy ezt a döntést az érintett közép- vagy felsőoktatási intézmény nem köteles figyelembe venni, ha ott nem dolgozik olyan személy, aki ismeri valamelyik nemzeti kisebbség nyelvét”.
A TVT határozata valójában semmit nem változtatott a helyzeten, mivel nem volt kötelező azokra a felsőoktatási karokra, amelyekben „nem dolgozott olyan személy, aki ismerte valamelyik nemzeti kisebbség nyelvét”. A megfogalmazás lehetőséget adott a különböző értelmezésre és magyarázásra, természetesen a nemzeti kisebbségi felvételezők hátrányára.
A magyar nyelvű felvételi vizsga megszervezése körüli problémák a Jogi Karon különösen 2012-ben kerültek előtérbe, amikor „a felvételi eljárás eredményekén a jelentkező magyar fiatalok közül egy sem jutott be az államilag finanszírozott (ingyenes) oktatási kvótába”.
A jogsértő felvételi eljárás ellen tiltakozott a Magyar Nemzeti Tanács is, merthogy „minden előzetes bejelentés nélkül a (2012/2013-as tanévre meghirdetett beiratkozáshoz szükséges – B. A.) felvételi vizsgát a magyar fiatalok nem történelemből és anyanyelvből, hanem történelemből és szerb nyelvből és irodalomból írták meg – magyarul (sic!)”.
A Jogi Kar akkor azzal érvelt, hogy „a vonatkozó szabályok csak arra kötelezik őket, hogy mindenki számára lehetővé tegyék az anyanyelvű felvételit. Magyarán: a kar szerint nincs azzal semmi gond, hogy magyarul, de szerbből kellett felvételizniük a magyar ajkú diákoknak”.
Még Vukašinović Éva, a Tartományi Ombusman kisebbségi jogokkal megbízott helyettese úgy értékelte, hogy „a magyar nemzetiségű jelölteknek az újvidéki Jogi Karra való iratkozásával kapcsolatos felvételi vizsgája alkalmával nem történt szabálytalanság, hangsúlyozva, hogy az ombudsmanhoz ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem érkezett beadvány, sem a hallgatók, sem más részéről”.
A négy évvel ezelőtti történések „nagy port kavartak”. Még a magyar kormány is „elvárását fejezte ki, hogy a felvételi vizsgát a Jogi Karon megismétlik”. A tiltakozásoknak azonban éppen semmilyen eredménye nem lett. Hogy mi történt azzal – a sajtó szerint – kilenc magyar és két szlovák felvételizővel, akik nem jutottak be a költségvetésből finanszírozott képzésbe, arról már nem cikkezett a sajtó.
2013-ban már „állítólag senki sem kérte a magyar nyelven történő felvételizés lehetőségét. Nem azért, mert most minden klappolt volna”, illetve mert „a Jogi Kar időben jelezte is, hogy megfelelő kádere sem lenne annak megszervezésére”.
Talán ezen a helyzeten kívánt talán változtatni a Tartományi Képviselőház, amikor 2013. április 25-én rendeletet hozott „a felsőoktatási intézményekben való beiratkozásra jogosító felvétel, valamint hajlam- és képességellenőrző vizsga nemzeti közösségi nyelven való megtartásáról”.
A rendelet 2. szakasza kimondja, hogy „a felsőoktatási intézmény köteles lehetővé tenni a jelölt számára a felvételi vizsga, illetve a hajlam- és képességellenőrző vizsga nemzeti közösségi nyelven való letételét, ha a felsőoktatási intézményben vannak tanárok vagy munkatársak a jelölt tudásának az adott nyelven való felmérésére”.
A szakasz 2. bekezdése előlátja, hogy az intézmény az illetékes tartományi szervtől kérheti „az 1. bekezdés szerint kötelezettség alóli felmentését”.
Valójában ez a rendelet sem különbözik lényesen a 2001. évi határozattól. Nem egy szigorú jogszabály, amelyik minden felsőoktatási intézményre egyaránt kötelező.
A Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma szerint létezik a Tartományi Képviselőháznak egy 2015. április 8-ai rendelete is, amely „arra kötelezi a felsőoktatási intézményeket, hogy nemzeti kisebbségi nyelveken is szervezzék meg a felvételi vizsgákat”.
A határozatok és rendeletek, amint látszik, nem hiányoznak, ennek ellenére a magyar diákok hátrányos megkülönböztetése és jogainak sértése zavartalanul folytatódik.
A sajtóban megjelent írások szerint az újvidéki Felső Bíróság az „ideiglenes, de végrehajtandó” döntésével a „magyar felvételi vizsgák megszervezésére kötelezte a Jogi Kart”. A Jogi Kar ugyanis „elutasította, hogy az érvényes tartományi határozat ellenére magyar nyelven is megszervezze a felvételi vizsgát”.
Ideiglenes intézkedésről lévén szó, a Jogi Kar „a felvételi vizsgát köteles lesz megszervezi magyar nyelven is”, de csak az idén. Megtörténhet azonban az is, hogy a Jogi Kar ez helyett a (pénz)bírságot választja.
Hogy a továbbiakban lesz-e magyar nyelvű felvételizés a Jogi Karon, az a bírósági ítélettől függ majd. Kérdés azonban, hogy a bírósági döntés meghozatalára mikor kerül sor, kinek a javára szól majd és mikor lesz az ítélet jogerős?
Biljana Tomić Uzelac, a Jogi Kar titkára a bírósági intézkedést így kommentározta: „Az újvidéki Felső Bíróságon folyamatban van az eljárás, nem zárták le. Az ideiglenes határozat nem számít jogerősnek.”
Mondja mindezt annak a karnak a titkára, amelyiknek első feladata a jog tiszteletben tartására való nevelés lenne a feladata.
Az újvidéki Jogi Karra iratkozni szándékozó magyar diákok tehát már az első lépésnél hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Milyen kedvel iratkoznak az ilyen karra? Milyen az hatalom, amelyik 15 év alatt sem tudta megoldani a nemzeti kisebbségi anyanyelven való felvételezést? Milyen értéke/érvénye van a Tartományi Képviselőház rendeleteinek, ha azokat semmibe veszik? Hol is tartunk az egyenrangúságban?
A „Dávid és Góliát” küzdelme sajnos koránt sem lezárt ügy...
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mit ér a polgár, ha választó és magyar? Helyzetjelentés a szabadkai plakátháborúról
Portré tekintetében Kasza valóban kissé vöröses. „Mintha elpirult volna szégyenében!” – jegyezte meg egy VMDK-s újságíró >
Miféle felelősséggel tartoznak a diktatúra polgárai?
Ők felmenthetők, amennyiben nincs semmiféle funkciójuk és nincs semmiféle befolyásuk a közéletre. Azonban ugyanez a válasz >
A 3-as lista lehet a VMSZ sírásója
Történelmi jelentőségű lehetne, ha évtizedek után ismét létrejöhetne egy pluralista vajdasági magyar politikai képviselet, amelyben nem >
A VMSZ „politikai prostituáltak gyülekezete”, vagy „elvszerű, gerinces emberek sokasága”?
Az október 25-i választások a VMSZ sorsát is megpecsételhetik. Amennyiben az egyetemisták listája győzne a választásokon, >
VMDK: Pásztorék ismét ködöt árulnak a Tisza-menti szavazóknak
A Tisza-menti régió lakói – akiknek a mindennapi életben, a kórházi ellátásban és a hivatalos ügyintézésben >
Létezik alternatíva
Ahogy látom, új arcok, új nevek tűnnek fel, ami nyilván komoly közéleti frissülést jelez. És ez >
Távoli, és mégis élő
Az a nehéz, hogy én most pont ugyanannyit éltem itt, Magyarországon, mint amennyit otthon. Nagyon érdekes >
A diákok küldetése Vučić megbuktatása
Ha a Szerb Haladó Párt csalásokkal és erőszakkal hatalmon maradna, az teljessé tenné Szerbia autoriter pályáját, >
Most ki lesz az oka?
Ki fog győzni, és ki lesz ennek az oka? Mit lehet tudni. Végső fokon ki elég >
A VMSZ haladó képviselője
Kovács Elvirának, Fremond Árpádnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és Demo Beriša ügyvezető kisebbségügyi miniszternek egyebek >
Lehetséges-e ezt befejezni szép, tiszta fehérkesztyűs kézzel?
Nem számolnak azzal a tömeges számonkérő indulattal, amellyel Budapesten szembesültem. Nem lebecsülendő a veszély, hogy az >
Vajon az új nemzedékek értik-e Pančićot és Eörsit?
Erre a kérdésfelvetésre az is ösztönzött, hogy a magyarországi rendszerváltást valójában a fiatalok döntötték el. Az >