2020. szeptember 27. vasárnap
Ma Adalbert, Vince névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Fantomgate

J. Garai Béla
J. Garai Béla

A szerbellenességéről ismert Soros György amerikai milliárdos Zvezda-szurkolókat bérelt fel, hogy akciójukkal aláássák A. Vučić tekintélyét Angela Merkel előtt.  J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

(…) A „Fantomgate”-botrány – nevezzük így - a nemrég megtartott szerbiai választások éjszakáján, április 25-re virradóra történt Belgrádban: harminc fekete egyenruhás, símaszkot viselő, botokkal felfegyverkezett verőlegény érkezett rendszám nélküli autókon a Savamala nevű negyed Hercegovačka utcájába, igazoltatta az arra járókat és az ott levő objektumokban talált embereket, elszedte mobiltelefonjukat, beterelte őket egy raktárépületbe, majd a felvonuló buldózerek egy féltucatnyi épületet leromboltak. A rendőrség megtagadta a segítségnyújtást az őket riadóztató sértettektől, és a kommunális rendőrséghez utasította őket – tudván tudva, hogy azok éjszaka nem dolgoznak.

Azóta három hét telt el, és a közvélemény hangos tiltakozása, a polgári jogvédő felszólítása ellenére úgyszólván semmi sem történt az ügy feltárása érdekében. A mai napig sem tudni, hogy kik voltak a médiában fantomoknak elkeresztelt álarcosok, ki vezényelte ki őket, és igaz-e a főpolgármesternek meg a belügyminiszternek az az állítása, hogy a hatóságoknak semmi közük az esethez. Amiben legfeljebb csak azok kételkednek, akik képesek hitelt adni az ellenzéki rágalmaknak.

Tehát három hét, és továbbra is a legnagyobb titok fedi ezt a közfelháborodást kiváltó ügyet, pedig az elkövetett jogsértések tekintetében a belgrádi Fantomgate sem marad el sokkal a washingtoni Watergate mögött. Hogy ez mennyire így van, kiderül Saša Janković polgári jogvédő megállapításaiból. Idézzünk belőlük: „szervezetten, állami és nem állami szervek egybehangolt fellépésével, álarcos személyek nagyobb csoportjának erőszakos, vandál akciójával megsértették a polgárok szabadságjogait és vagyonbiztonságát…”. Janković egyenesen azt állítja, hogy a belgrádi rendőrség felsőbb utasításra tagadta meg a beavatkozást, és utasította a segélykérőket a kommunális rendőrséghez. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az egész ügy szálai magasabb állami szintre vezetnek, ahonnan a rendőrség olyan utasítást kapott, hogy ne menjen ki a helyszínre.

A jogvédő állításait azonban maga A. Vučić kormányfő cáfolta meg, méghozzá késedelem nélkül. Nyilatkozatából az az egészen hihetetlen dolog derült ki, hogy ő sem tud semmit sem a fantomokról, sem a megbízóikról! Képzeljük csak el: a fővárosban éjnek évadján lerombolnak több épületet, ismeretlen álarcos verőlegények törvénytelenül igazoltatják és molesztálják az embereket, a rendőrség pedig valahonnan olyan utasítást kap, hogy ne vegyen tudomást a dologról! És minderről semmit sem tud a kormányfő. Az az ember, aki egyébként annyira jól értesült, hogy legutóbb például titkosszolgálati forrásokból napokkal korábban értesült arról, hogy szombaton zavargások történhetnek - Banjalukában.

Erről az esetről azonban valahogy elmulasztották őt értesíteni a szolgálatok. De minek is szóltak volna, ha nem is történt semmi különösebb dolog? Hallhattuk tőle: nem érti, hogy miért ez a nagy felhajtás, amikor csupán engedély nélküli kalyibák („udzerice”) eltakarításáról volt szó, ami ráadásul személyi sérelem nélkül zajlott le, és amiből „egyesek politikai ügyet akarnak kreálni ott, ahol nincs”. Egyedül azt sajnálja, hogy nem hívták meg őt, hogy elmagyarázza az embereknek: „Mi itt egy csodaszép városnegyedet akarunk építeni, és nem akarjuk, hogy ilyen piszkos kalyibák csúfítsák a környéket, mint amit ti építettetek engedély nélkül”. Ahogyan nyilatkozta.

El tudom képzelni, hogy beszéde mennyire megnyugtatta volna a sértetteket, akiknek az álarcos fantomok buldózerei a földdel tették egyenlővé a piszkos kalyibáikat… Méghozzá a választások éjszakáján, amikor a kormánypárt hívei már javában ünnepelték a győzelmet. Azok, akik nem olyan balszerencsések, hogy pont a leendő csodaszép vízi város helyén építkeztek engedély nélkül, és így nem kellett lerombolni őket. A kalyibatulajdonosok talán meg is tapsolták volna a kormányfőt, és hálásan szorongatták volna a kezét, hogy így gondoskodik környékük esztétikai külleméről.

Ám ha hitelt adunk a miniszterelnök állításának, hogy az állami szerveknek semmi közük a fantomok akciójához (és ugyan ki merné ezt megkérdőjelezni?), akkor okkal merül fel a kérdés, hogy vajon ki követhette el ezt a nyilvánvaló törvénytelenséget?

Szerénységem csak úgy, kapásból a következő opciókat tudja elképzelni:

1. A választásokon csúfos kudarcot vallott ellenzéki demokraták a Savamala lakóin álltak bosszút vereségükért, hogy utána politikai ügyet kreáljanak belőle;

2. Hashim Thaci koszovói vezető volt UCK-ás gerillái öltöztek be fantomoknak, és estek neki a helybelieknek, hogy megfúrják a brüsszeli egyezményt;

3. A szerbellenességéről ismert Soros György amerikai milliárdos Zvezda-szurkolókat bérelt fel, hogy akciójukkal aláássák A. Vučić tekintélyét Angela Merkel előtt.

Komolyra fordítva a szót: jó, tudjuk, Szerbia nem Amerika, és az itteni médiumok sem hasonlíthatók össze a Washington Posttal, már ami társadalmi befolyásukat és a hatalom előtti tekintélyüket illeti. Kár is szót vesztegetni arra, hogy lesz-e legalább hasonló következménye ennek a botránynak, mint annak volt Amerikában. Vagyis hogy vállalja-e valaki a felsőbb vezetésből, hogy ő adott utasítást az akcióra, és ezért lemond tisztségéről. Mérget vehetünk rá, hogy a legmagasabb szint az esetleges lemondásoknál, ha egyáltalán sor kerül ilyesmire, a portási vagy a munkavezetői szint lesz. A vizsgálat pedig addig fog tartani, amíg a jónép el nem felejti az egész ügyet.

Különben is a károsultak „közönséges” kisemberek, akiknek se pártjuk, se befolyásos mentoruk nincs, hogy kiállna mellettük, és akik különben is maguk hívták ki maguk ellen a sorsot, amikor halogatták objektumaik lebontását, megakadályozva a telekrendezést az évszázad építkezéseként beharangozott „vízi város” felhőkarcolói számára. Igaz, hogy néhány tulajdonosnak volt érvényes építési engedélye, néhányuk esetében pedig folyamatban volt a legalizálási eljárás, aminek a befejezését illett volna megvárni. És az is igaz, hogy az ilyen buldózeres döntögetést rendes országokban nem éjszaka, hanem fényes nappal szokták elvégezni a rendőrség jelenlétében, nehogy sérüljenek az érintettek jogai, és nehogy eltűnjön néhány értékes dolog a lebontandó házakból (mint ahogy ebben az esetben történt). De ki fog ilyen apró-cseprő jogi dolgokkal bíbelődni, amikor az idő pénz, a kormány és az arab befektetők pedig már égnek a vágytól, hogy megkezdődjék a vízi városi csodatorony építése?! (…)

 

2016. május 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”

A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább