2020. december 4. péntek
Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Hágai baklövés, következményekkel

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Nyugodtan meg lehet hívni Jean-Claude Antonetti bírót, hadd élvezze a felmentett hágai vádlott performanszait.” J. Garai Béla  (Vajdaság Ma):

Nem lepődnék meg, ha a Szerb Radikális Párt dísztagjává fogadná Jean-Claude Antonetti bírót, a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Šešelj-perben ítéletet hozó büntetőtanácsa elnökét. Akár arany plakettet is adományozhatnának neki elismerésül, amiért átérezte a Nagy-Szerbiáért folytatott harcuk igazságosságát, és ennek szellemében hozta meg a felmentő ítéletet, hirdette ki, hogy mind a kilenc vádpontot elejtették Vojislav Šešelj ellen, aki immár „szabad ember” - amint azt a múlt csütörtökön a hágai közvetítésben hallhattuk. (…)

De milyen következményekre számíthatunk mindezek után itt, Szerbiában, különös tekintettel a három hét múlva esedékes választásokra?

Az első és leglényegesebb következmény kétségkívül az, hogy a Szerb Radikális Párt a hágai felmentéssel – ebben minden elemző egyetért - olyan erős hátszelet kapott, hogy ennek köszönhetően jelentősen javíthatja pozícióját. A múlt heti közvéleménykutatások még 6 százalék körüli eredményt prognosztizáltak a SRS-nek, most ez biztosan emelkedni fog. Maga Šešelj azt állítja, hogy a húsz százalékot is elérik, és a második legerősebb pártként fognak bekerülni a nemzetgyűlésbe, ezt azonban a legtöbben kétségbe vonják. A vajda arra spekulál, hogy visszahódítja volt radikális híveinek jó részét a haladóktól, különösen azokat, akik csalódtak Vučićékban vagy nem jutottak valami zsíros funkcióhoz.

Abban egy percig sem kell kételkednünk, hogy sokan visszatáncolnak a régi vezérhez, annak populista nézeteihez, annál inkább, mert soha nem is tudtak teljes mértékben azonosulni a Nikolić – Vučić kettős meglepetésszerű „európaiságával”, és szívük mélyén radikálisok maradtak. Egyes elemzők szerint a súlyos gazdasági helyzet is kedvez a vajda szélsőséges nacionalista eszméinek térhódításában.

Mindez azt eredményezheti, hogy a haladók megnyerik ugyan a választásokat, ám elbúcsúzhatnak az abszolút többségtől, és kénytelenek lesznek koalícióra lépni más erőkkel. E tekintetben is a legkülönfélébb feltevések vannak forgalomban. Az ellenzéki beállítottságú Teleprompter c. portál egyenesen azt állítja, hogy Vučić a választások után Šešeljjel fog szövetséget kötni, és közösen alakítanak kormányt. Šešelj állítólag csupán mímeli, hogy volt „eszmei gyermeke” ellen hadakozik, valójában ki akar vele egyezni, Vučić pedig teret nyitott Šešelj számára a kormánypárti médiumokban. Az is a titkos szövetkezés mellett szól az említett portál szerint, hogy az igazságszolgáltatás mind a mai napig nem indított eljárást a radi vezér ellen a törvénybe ütköző (horvát) zászlóégetés miatt.

A kormánypárti Informer c. lap viszont a napokban azzal a szenzációs címmel jelent meg, hogy „A Nyugat meg akarja buktatni Vučićot”. Mármint azzal, hogy Hágában felmentették Vojislav Šešeljt, és ezzel lovat adtak alá, hogy diadalmasan bevonuljon a szkupstinába. Maga Vučić egyik nyilatkozatában, a megszokott módon a mártír szerepében tetszelegve, szintén azzal riogatta híveit, hogy még sohasem voltak olyan közel a vereséghez, mint most. Azt a rémképet vetítve elébük, hogy az összes ellenzéki párt összefog, és közösen lépnek fel a haladók ellen. Azt azonban nagyon nehéz elképzelni, hogy az úgynevezett demokratikus tábor szövetkezni tudna a szélső jobboldali pártokkal és Šešeljékkel, Vučić ezzel az aggodalmat keltő kijelentéssel inkább csak összezárására igyekezett buzdítani híveit.

Ám jelenleg nincs az a bölcs látnok, aki megközelítőleg is meg tudná jósolni a választások kimenetelét és az utána kötendő pártszövetségeket. Az viszont nem kétséges, hogy az új összetételű szerb nemzetgyűlés nem a toleráns és demokratikus szellemű vitáiról lesz majd nevezetes. Már csak azért sem, mert a honatyák között minden bizonnyal ott lesz a csavaros eszű Vojislav Šešelj, akivel agyafúrtságban, mocskolódásban és cirkuszcsinálásban senki sem tudja felvenni a versenyt. Még jól emlékszünk a pisztollyal való hadonászására, a mikrofonkábel kitépésére, s arra, hogy a biztonsági embereknek kellett kicipelniük az ülésteremből, mert nem volt hajlandó abbahagyni mocskolódását. Ha voltak is heves viták az eddigi képviselőházi összetételben, azok szelíd és udvarias purparléknak fognak tűnni ahhoz képest, ami ezután következik.

Nyugodtan meg lehet hívni Jean-Claude Antonetti bírót, hadd élvezze a felmentett hágai vádlott performanszait.

2016. április 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább

Hiányzik a meghökkentető eredeti eretnekség. A szeszélyes kaland. A melléfogás varázslata

A szocializmusban az apolitikus értelmiségi volt az eszménykép, a posztszocializmusban pedig a valóságból menekülő szűzi pártszimpatizáns. >

Tovább