2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Nemzeti helyett „funkcionális autonómia”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

„A vajdasági és szerbiai viszonyokról nem túlságosan, illetve többnyire egyoldalúan tájékozott.” Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására, a napokban látogatáson tartózkodott a Vajdaságban. A Magyar Szó székházának dísztermében előadást tartott „a határon túli magyar közösségek önrendelkezéséről”.

Az előadásról a nyilvánosság csak utólag értesült. Mivel Szili Katalin a VMSZ meghívásának tett eleget, a hallgatók közt a „a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt (a VMSZ választási partnerei – B. A.) tisztségviselői is” jelen voltak. Valójában, azok lehettek jelen, akiket a VMSZ meghívott.

Az előadásról érdemi vita ki sem alakulhatott, mivel az eseményen – a Magyar Szó tudósítása szerint – csak Pásztor István „szólalt fel”, hogy elmondja: „voltak olyan periódusok, amelyekben nem értettünk mindenben egyet (az autonómiával kapcsolatban – B. A.). (Mintha most mindenben egyetértés lenne!) Pásztor egyúttal figyelmeztetett is: „Vannak a közösségünkön belül olyanok, akik magukat szakértőknek nevezve a gyűlölködés és személyeskedés mentén politizálnak”.

Szili „a határon túli közösségek autonómiamodelljeivel foglalkozik, de – mint mondta – egyes megtévesztő média-beszámolókkal ellentétben nem azok kidolgozása a feladata, ezt ugyanis maguknak a közösségeknek kell megtenniük, hanem a koordináció, a folyamat elősegítése és elemzése”.

– Mindent összefoglalva elmondható, hogy a vajdasági magyarság zászlóshajónak számított e két és fél évtizedben az autonómia megvalósítása terén. El sikerült itt érni azt, hogy a magyarok funkcionális autonómiát vívjanak ki a maguk számára. Az egyik legutóbbi sikerként éppen a részarányos foglalkoztatás céljának elérését lehet kiemelni. A jelenlegi helyzet előnyösnek számít annyira, hogy nem kell kételkedni: a jövőbeni elképzelések is meg tudnak valósulni. Ehhez mindig a többségi nemzet politikai képviseletével folytatott párbeszédre van szükség – hangsúlyozta előadásában Szili.

Az előadásban – a beszámoló szerint – egy szó nem esett arról, hogy a Szili által „zászlóshajónak” nevezett autonómiával gondok vannak, sőt azt is lehetne mondani, hogy léket kapott. Az elmúlt időszakban ugyanis nem hogy előrehaladt volna, hanem süllyedni kezdett.

A nemzeti kisebbségi autonómia kérdését időszerűsítette a koszovói szerbek helyzetéről Ivica Dačić korábbi szerb miniszterelnök (mostani külügyminiszter) és Hashin Taçi akkor koszovói kormányfő (most elnök) között (2013. április 19-én) létrejött ún. brüsszeli egyezség. Ez ugyanis számos olyan kollektív jogot fogalmaz meg a koszovói szerb közösségnek, amelyeket Szerbia törvényei az itteni nemzeti kisebbségek számára nem látnak elő, mint például a gazdasági fejlődés, a közoktatás, az egészségügy, a művelődés tejes felügyelete és tervezése, igazságügyi és közigazgatási illetékességek, stb.

Az események azonban ellenkező irányt vettek: A szerb alkotmánybíróság 576/2014 számú 2014. január 16-i határozatával – amit egyébként (jellemzően) egy magyar bíróval, Dr. Ódri Kartag Ágnessal írattak alá – számos hatáskörtől megfosztotta a nemzeti kisebbségi tanácsokat, ami miatt a nemzeti kisebbségi autonómiák működése lényegében ellehetetlenült. Az ilyen (korlátozott) jogkörű Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tevékenysége is jóformán csak a magyarországi pénzek elosztásában merül ki, vagyis távol áll a vajdasági magyarok által jogosan igényelt nemzeti kisebbségi autonómiától.

A helyzetet tovább rontotta, hogy az MNT aktuális vezetése nem találta fel magát a nemzeti kisebbségi érdekvédelem terén. Még a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaira vonatkozó csonka törvény kínálta lehetőségeket sem használja ki. A legújabb példa erre, hogy az MNT – érthetetlen okokból – határozottan elutasította a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló akciótervnek még a megvitatását is, aminek az elfogadása (a szerb kormány által március 3-án) az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások 23. fejezetéből (Igazságügy és alapvető jogok) eredő követelmény.

Szili előadásából megtudtuk még, hogy „el sikerült itt (mármint Szerbiában – B. A.) érni azt, hogy a magyarok funkcionális autonómiát vívjanak ki a maguk számára”. Az interjúból, amit Szili egy nappal később adott a VMSZ által irányított Magyar Szónak, megtudhattuk, hogy itt (Szerbiában – B. A.) „a legfejlettebb a kulturális, vagy ha fogalmazhatnék úgy is, funkcionális autonómia”.

Értesülhettünk, tehát, hogy jelenleg a vajdasági magyarságnak „funkcionális (vmely funkcióval kapcsolatos) autonómiája” van, ami kulturális autonómia is. (Csakhogy éppen nem funkcionál és még csak nem is kulturális autonómia.)   

Nyilatkozatában Szili már csak „Vajdasági autonómialemeket” említ. Ebből nem világos, hogy Vajdaság területi autonómiájára gondolt-e vagy a nemzeti kisebbségi autonómiára, és hogy most akkor létezik-e a nemzeti kisebbségi autonómia, vagy csak annak az elemei?

A miniszterelnöki megbízott „az egyik legutóbbi sikerként éppen a részarányos foglalkoztatás céljának elérését” emelte ki”. Az ilyen megfogalmazás már önmagában is ellentétes és ennél fogva értelmetlen. Valami ugyanis csak akkor siker, ha már megtörtént/sikerült, nem pedig amikor még csak célként tűzik ki.

Vajdaságban a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatása jelenleg nagyon távol van attól, hogy sikernek lehetne nevezni. A gyakorlat éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A tartomány szervekben például a magyarok a foglalkoztatottak között mindössze 6,38%-ban vannak jelen, vagyis még fele arányban sem, mint a lakosságban (13%).  Vagy Szili Katalin csak az ifj. Pásztor (Bálint) nyilatkozataiból tájékozódik?

Az előadásban elhangzott ez is: „A jelenlegi helyzet előnyösnek számít annyira, hogy nem kell kételkedni: a jövőbeni elképzelések is meg tudnak valósulni. Ehhez mindig a többségi nemzet politikai képviseletével folytatott párbeszédre van szükség.”

Az első mondatot az itteni magyarság számára valamiféle optimizmus-keltésnek lehetne érteni. A második mondat pedig azt sugallja, hogy az elképzelések magvalósulása érdekében „a többségi nemzet politikai képviseletével” (értsd: a Szerb Haladó Párttal/SNS, a VMSZ jelenlegi koalíciós partnerével) való együttműködés szükséges. Amihez a Fidesz is a támogatását adja. Csak éppen az nem világos, hogyan és mikor lesz ebből autonómia?

Szili Katalin – ismereteim szerint – magyar miniszterelnöki megbízottként először járt a Vajdaságban. Pedig már több mint egy éve, hogy ezt a tisztséget betölti. A sajtóban közöltek alapján azt is lehetne mondani, hogy a vajdasági és szerbiai viszonyokról nem túlságosan, illetve többnyire egyoldalúan tájékozott. A jó/helyes tájékozottság pedig alapvető feltétele a „koordinálásnak” és a „folyamat elősegítésének”, amit Szili feladatul kapott.

 

2016. április 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább