Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Olvasói levél: Elvtársak az Isten házában
„Nekünk tényleg mindegy, hogy Horthy, Tito, Ferenc Jóska vagy Milošević. Simulunk, mint álságos, hazug szerető.” Szó-Beszéd Online (a kishegyesiek hírportálja):
Dačić elvtárs húsvétvasárnapján római katolikus szentmisét látogatott Kishegyesen, a tiszteletes ezúttal is ft. esperes Brasnyó Ferenc volt.
Egy jópofa történet jutott eszembe, amit még Csuka János jegyzett le viszontagságos múltunkból, itt leírja, hogy miként köszöntötte egy kishegyesi rokkant – abban bizakodva, hogy rokkantsági járulékot kap – Nikola Pašićot a Kossuth-nóta dallamára :
„Esik eső karikára
Pasics elnök kalapjára
Ahány eső esik rája
Annyi áldás szálljon rája
Éljen a nagy radikális
Zsiveo Pasics”
Számtalan kérdést vethet fel bennünk a Dačić-történet. Merengésre és tükörbenézésre ad okot. A búskomor, sírva-vigadós magyar attitűd már unalmas. Valójában a többi mindennapi őrületeink mellett nem is rossz, hogy ez megtörtént, mert legalább kristálytisztán láttatja, hogy kik is vagyunk valójában. Újfent a bácskai gerincesség és következetesség példájának lehettünk tanúi. A mi tiszteletesünk megtapsoltatja a soviniszta és istentelen burokból átvedlett katyvasz szocialistának csúfolt européert. Legalja, nincs tovább. Ezt az aktust megmagyarázni nem lehet, vegytiszta szánalom és őrület az egész. Közösségünk tiszteletesétől elvárható lenne, hogy valamennyire tájékozott emberfia legyen, főleg, ha már Isten szolgája. Ha a klérus hivatalos politikája is ez lett, akkor tényleg befellegzett, vagy ahogy a kishegyesi mondaná : tényleg bebxxxot. Nézem a fényképet, ahol Dačić az első sorban ül, a mi templomunkban. Vajon mi járhat ennek a fejében? Unaloműzés, ingyen cirkusz vagy mi a fészkes fene? Értem én, hogy kampány, haknitúra és stb., de azért mégis. Nyugtázhatjuk, hogy nagyon posztmodern a kor, így posztmodern lett a papunk is. Viszonylagos minden, mindent lehet, minden megmagyarázható. Mit mutat nekünk ez a gesztus? Félelmet, megfelelési kényszert, régi jugómagyar-reflexeket, amit a klérusunk sem tudott kinőni? Úgy látszik kinőni ezt nem tudjuk, szerves részünkké vált, lételem. Nekünk tényleg mindegy, hogy Horthy, Tito, Ferenc Jóska vagy Milošević. Simulunk, mint álságos, hazug szerető. Pogány magyarok fogadják itt munkaebédre az Opus Dei prominenseit, mert moslékos vödör lett a világ, mi meg kishegyesiek a világ lekicsinyített mása vagyunk. Mókás miként a média beszámol az eseményről, előzményként a kishegyesi pap tapsvihart rendel el templomunkban az Elvtársnak és csatlósainak. Kisszerű az egész ügy, ezeregy hasonló abnormalitás történik nap mint nap, de igen erős üzenete van, vonatkoztatva múltbéli és jövőbeli (mert olyan is lesz) összeborulásainknak. A kishegyesi Húsvét 2016-os üzenete : álság, hízelgés és nyomoronc lelkület? Sajnos ennyi. Nem vagyok a csontkatolicizmus mintapéldánya, de ez az avantgárd hitfelfogás és lelkület számomra is erős volt. Elvtársakat a megbékélés vagy a jó Isten tudja minek a nevében téríteni, szembeköpni sokadszorra saját magunkat, amikor erre már semmilyen szükség nincs. Vagy mégis van? Az elnézéskérés teljességgel felesleges lenne, mert nem lenne rómailag katolikus. Höhöhö. Ez tényleg a sajátságos és nyakatekert felfogása az összeborulásnak, de legalább megmutatja való énünket.
Mivel mi magyarok oly büszkék tudunk lenni kultúránkra, hogy kimérten nyilvánítunk véleményt, így ezúttal is kikerülhettük a Balkán-komplexusos ordibálást, hadonászást, ellenkezést. Ez a minőség nem fertőzött bennünket. Sebaj : örvendés és tapsvihar. Ez kell nekünk. Megérdemeljük sorsunkat és nyugtázhatjuk szánalmunkat, várhatjuk a jégkorszakot és a következő patinás vendéget.
A díszfogadást és a járulékos költségeket én állom.
Következő cikk: Buksi a 7-77 éves fiatalok lapja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >