2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Karadžić

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Még egy másodfokú ítélet vár és csak utána dől el, melyik börtön vendégszeretetét fogja élvezni.

A boszniai szerbek háborús vezetőjéről azt kell röviden tudni, hogy Montenegróból származik, végzettsége pszichiáter (a vezetőségükben volt Shakespeare-kutató is), bűnrossz költő. Nem vesztette el a háborút, de a daytoni békeasztalhoz nem engedték oda. Egy évre rá, a békecsináló Richard Holbrooke azt tanácsolta, tűnjön el a fenébe. Hallgatott a szép szóra. Olyannyira, hogy szakállas csodadoktorként 12 évet bujkált, amíg rá nem találtak, és elküldték Hágába. Ahol nyolc évbe került, hogy elítéljék. Negyven évet kapott.

A 71 éves Radovan Karadžićnak persze teljesen mindegy, hogy hány évre ítélték el Hágában. Az ítélet mindenképpen életfogytiglant jelent. A boszniai szerbek egykori vezére, sőt köztársasági elnöke nyolc évet töltött a Hága melletti tengerparton fekvő Scheveningen börtönében, amíg meg nem kapta a verdiktet. 11-ből 10 vádpontban bűnösnek találtatott. Ezek között a legfontosabb, hogy Szarajevó ostroma miatt az emberiesség ellen vétett, Srebrenica (több mint 8000 bosnyák áldozat) esetében pedig népirtásban bűnös.

A negyven év sok is meg kevés is. A boszniai háború legtöbb áldozatot adó népcsoportjának, a bosnyákoknak (így nevezik magukat és nem muzulmánoknak) csak az életfogytiglani felelt volna meg, hiszen számukra Radovan a Legfőbb Gonosz. Azt sem tudják lenyelni, hogy egy vádpontban miért mentették fel, hiszen szerintük népirtás történt az érintett hét boszniai községben (Bratunac, Prijedor, Vlasenica, Zvornik, Sanski Most, Foča i Ključ) is. A hágai bírák ezt nem látták bizonyítottnak.

Olyan szempontból sem logikus a negyven év, hogy mind Srebrenica, mind Szarajevó ügyében történt már életfogytiglani ítélet (egy-egy tábornok esetében), Karadžić pedig a főparancsnokuk volt.

Az ítélet időzítése sem volt akármi: pontosan azon a napon történt (március 24-én), amikor 17 évvel ezelőtt a NATO megkezdte Kis-Jugoszlávia célpontjainak bombázását. A szerbiai és a boszniai szerb vezetés megemlékezett az áldozatokról, a Nyugat-ellenes kampány felerősödött. De nem hevülésig.

Kinek jó a Karadžic-balhé?

Függetlenül attól, hogy súlyosabb ítéletet várt a boszniai állam egységét szorgalmazó bosnyákok többsége (1 millió 900 ezren vannak), azért az ilyen mértékű is elégtételül szolgál nekik, hiszen nemcsak egy személy, hanem egy bűnös politika is vesztesként hagyta el a tárgyalótermet. A horvátok (750 ezer) is örülhettek, bár anyaországuk, Horvátország politikusai szerint azonban Karadžić szelleme tovább él.

Nem is csak úgy absztrakt módon, hanem Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke személyében. Ez a valamikori szociáldemokrata (ha ennek van egyáltalán valami jelentősége a zord boszniai hegyekben) és ellenzéki politikus, a nacionalista (Karadžićék esetében ez szépítő jelző) kurzus legádázabb ellenfele volt a háború folyamán, míg nem a korrupciós vádak/gyanúsítgatások súlya alatt, beállt a sorba. Azaz Karadžićék legodaadóbb híve lett. A most elítélt volt köztársasági elnökről és a még csak vád alá helyezett, illetve ültetett Ratko Mladić tábornokról (a Srebrenicai Mészáros) iskolákat, utcákat neveznek el Bosznia szerbek lakta részében (1 millió 30 ezer lakos). Van erre példa Szerbiában is.

Dodik állandóan azzal kísérletezik, hogy valamiképpen megfúrja Bosznia-Hercegovina egységét és különböző ürügyekkel népszavazást szeretne kiírni. Legutóbb például arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság igazságszolgáltatását vonják ki a közös állami rendszerből (mert ott állítólag üldözik a szerbeket). Az ENSZ ügyeletes főképviselője, valójában a recsegő-ropogó állam mentora (jelenleg az osztrák Valentin Inzko) emiatt megfenyítette. Ami annyira nem zavarta volna Dodikot, aki valójában azért hátrált meg (ismét), mert elmaradt a belgrádi támogatás. Az európárti politikát folytató Aleksandar Vučić, szerb miniszterelnöknek ugyanis csak púp a hátán az okvetetlenkedő, ultranacionalista Dodik. Van neki ilyenekből elég otthon, Szerbiában is.

A választások árnyékában

És ott a Karadžić-faktornak lehet mozgósító ereje főleg a szélsőjobb számára. Az ábra a következő: van a Szerb Haladó Párt, élén a mostani miniszterelnökkel, Vučićtyal, aki egymaga döntött úgy: megint lesznek előrehozott választások Szerbiában. Népszerűsége (ha nem csaltak sokat) 50% körül van, pártjának egy tízessel kevesebb. A demokratikus ellenzék (demokraták, liberálisok, szocdemek – még véletlenül sem szabad komolyan venni az elnevezéseket) gyenge mint a harmat, esetleg csak a Vajdaságban szoríthatja meg Vučićékat. De jön fel a szélsőjobb. Elsősorban a Vojislav Šešelj vezette Radikális Párt a mostani miniszterelnök (Vučić) és az államfő (Nikolić) anyaegyesülete, a Dveri nevű ultrák és a Szerb Demokrata Párt, amelynek a volt kormányfő/elnök Vojislav Koštunica volt a vezetője. Ez utóbbinak két történelmi tette volt: 2000-ben megnyerte az elnökválasztásokat, mert Milošević egy gyenge pillanatában és a legyőzhetetlenség mámorában kiírta a választásokat. A másik sem lebecsülendő: sokan őt látják azon történések mögött, amikor 2008-ban a csendes és békeszerető belgrádi tüntetők felgyújtották az amerikai nagykövetség épületét, kiraboltak néhány cipőboltot és betörtek egy McDonaldsba.

Nos, nekik kell egy kis hágai biztatás, olyan alapon, hogy: lám, ismét csak a szerbeket ítélik el.

Aleksandar Vučićnak azonban más miatt is fájhat a feje: a Hágai Törvényszék, ki tudja milyen megfontolásból, másfél évvel ezelőtt hazaengedte Vojislav Šešeljt és most, ítélethirdetés miatt, visszarendelné. Akinek esze ágában sincs visszamenni. Vučić pedig eddig még nem merte visszaküldeni, mert mit szólnának a szélsőjobbos szavazók.

Szóval a szerb ultrák örökérvényű választási programja imígyen tömöríthető: semmi Unió, illetve Koszovó szerb volt és szerb lesz. Lehet ezen mosolyogni, de szavazatokat is nyerni manapság Szerbiában.

Skandináv álombörtönök

A délszláv háborúk vádlottjai egyfajta sorsközösséget alkotnak. Vizsgálati fogságban szerbek, horvátok, bosnyákok együtt sakkoznak, fociznak, tévéznek. És tervezik a jövőt: mert nem mindegy hová kerül börtönbe az ember. Az a fáma, hogy a skandináv börtönök a legjobbak. Biljana Plavšić, a Karadžić utáni boszniai szerb elnök például nagyon szép emlékekkel távozott egy norvég börtönből. Tapasztalata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a skandináv börtönök ázsiója az egekbe szökjön. De van is miért: a norvég börtönökben a rab zsebében van a zárka kulcsa, hazai cuccokban járhatnak, a börtönőröknél nincs fegyver és még napi tíz dollárra is szert tehetnek, ha például kertészettel, ablakkészítéssel vagy lovak csutakolásával hajlandók foglalkozni. Az angol meg a wales-i börtönök sem rosszak, csak túlzsúfoltak. Erről például Momčilo Krajišnik, a boszniai szerb képviselőház elnöke tudna mesélni. Ott tölti 20 éves büntetését.

Sok panasz van viszont a német börtönökre: minden negyedik rab beismeri, hogy legalább egyszer havonta erőszak, sőt szexuális erőszak áldozata volt. Stanislav Galić, a Szarajevó ostrománál szerzett elévülhetetlen érdemei miatt életfogytiglant kapott tábornok sajnos, éppen Németországban kénytelen vezekelni.

Karadžićra még egy másodfokú ítélet vár és csak utána dől el, melyik börtön vendégszeretetét fogja élvezni.

 

 

2016. március 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább