2020. július 2. csütörtök
Ma Ottó névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A vajdmagyar sajtószabadság újabb mélységekben

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Pedig az a több tízezer tanár, tanító, diák, volt köztársasági elnök, Oscar-díjas filmes értük is kint volt a Kossuth téren. A magyar szabadságért.

Hosszabb sajtóböngészésbe kezdtem, és ennek eredménye az lett, hogy a vajdmagyar pártmédia és a csak Orbántól nem független honlapok számomra elérhető felületein mindössze egy piciny szöveget találtam a pedagógusok (a i mnogo šire) budapesti tüntetéséről. (Magyar Szó, MTI-összefoglaló, amelyben az utolsó egy-két mondat vonatkozik erre az eseményre, a résztvevők számának említése nélkül. A futottak még kategóriában.) Mellesleg egy ötvenezres tömeget Indiában sem szokás túlzottan emlegetni, legfeljebb közúti és vasúti szerencsétlenségek esetén. Miért lenne ennek különös jelentősége az egyre gyarapodó vajdasági magyarok újságjaiban?

Hiszen az irányított „sajtószabadság” alapelve az, hogy a sajtó mindent megír, amit szabad. A vajdmagyar média egy része azonkívül, hogy a Pásztor-féle párt utasításait vakon követi, szolgai módon lehozza az MTI híreit. A távirati iroda még a nagy háborúk és az átkos rendszer alatt sem folytatott olyan goebbelsi propagandát, mint amilyet most. Ezt megfejeli a menekültügyi, M1-nek csúfolt, gyűlöletet okádó csatorna, és máris virágzik a magyar sajtószabadság. Ezt a példát követi a vajdmagyar párt és „független” sajtó egy része is (elnézést, a Magyar Szó ezt túl szokta szárnyalni).

Emiatt agyonhallgatni egy ötvenezres tüntetést és ehelyett napokig címoldalon tartani Áder János fideszes beltag semmitmondó frázisait március 15-éről, valamint a Magyarország rovatban előkelő helyen hozni a magyar külügyminiszter (!!!) lett kollégájával való találkozását, az a mellébeszélés bravúrja – lenne. Ha ezek a szerkesztő fiúk és lányok egyáltalán tudatában lennének annak, hogy mit követel a szakmai becsület. Amely jobbik esetben felülírja Orbánt és Pásztort. Vučićot még merik piszkálgatni, mert a főnökeik tudják: a szerb miniszterelnököt egy csöppet sem érdekli, mit írnak a vajdmagyarok. Csak az a fontos, hogy rá szavazzanak.

Pedig az a több tízezer tanár, tanító, diák, volt köztársasági elnök, Oscar-díjas filmes értük is kint volt a Kossuth téren. A magyar szabadságért.

2016. március 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy lovasszobor története

Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >

Tovább

A széplelkek apokalipszise

Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >

Tovább

Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?

Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >

Tovább

Amikor a kakas korán kukorékol

Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >

Tovább

Európai hatalmi vákuum

Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >

Tovább

Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu

Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >

Tovább

A hágai matt

Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >

Tovább

Itt minden a párté

Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >

Tovább

Churchill, a rasszista

Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >

Tovább

A szavazás vesztese a demokrácia

Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >

Tovább

A szabadkai kudarc után

A Napló észak-bácskai tudósítója, jól értesült forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Pásztor István a szabadkai fiaskó >

Tovább

Vučić a szerb Orbán

Ő is tekintélyelvű, ellenséges a sajtóval szemben és nacionalista. Vagyis a magyar kormányfő természetes szövetségese. A >

Tovább