2020. december 5. szombat
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A vajdmagyar sajtószabadság újabb mélységekben

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Pedig az a több tízezer tanár, tanító, diák, volt köztársasági elnök, Oscar-díjas filmes értük is kint volt a Kossuth téren. A magyar szabadságért.

Hosszabb sajtóböngészésbe kezdtem, és ennek eredménye az lett, hogy a vajdmagyar pártmédia és a csak Orbántól nem független honlapok számomra elérhető felületein mindössze egy piciny szöveget találtam a pedagógusok (a i mnogo šire) budapesti tüntetéséről. (Magyar Szó, MTI-összefoglaló, amelyben az utolsó egy-két mondat vonatkozik erre az eseményre, a résztvevők számának említése nélkül. A futottak még kategóriában.) Mellesleg egy ötvenezres tömeget Indiában sem szokás túlzottan emlegetni, legfeljebb közúti és vasúti szerencsétlenségek esetén. Miért lenne ennek különös jelentősége az egyre gyarapodó vajdasági magyarok újságjaiban?

Hiszen az irányított „sajtószabadság” alapelve az, hogy a sajtó mindent megír, amit szabad. A vajdmagyar média egy része azonkívül, hogy a Pásztor-féle párt utasításait vakon követi, szolgai módon lehozza az MTI híreit. A távirati iroda még a nagy háborúk és az átkos rendszer alatt sem folytatott olyan goebbelsi propagandát, mint amilyet most. Ezt megfejeli a menekültügyi, M1-nek csúfolt, gyűlöletet okádó csatorna, és máris virágzik a magyar sajtószabadság. Ezt a példát követi a vajdmagyar párt és „független” sajtó egy része is (elnézést, a Magyar Szó ezt túl szokta szárnyalni).

Emiatt agyonhallgatni egy ötvenezres tüntetést és ehelyett napokig címoldalon tartani Áder János fideszes beltag semmitmondó frázisait március 15-éről, valamint a Magyarország rovatban előkelő helyen hozni a magyar külügyminiszter (!!!) lett kollégájával való találkozását, az a mellébeszélés bravúrja – lenne. Ha ezek a szerkesztő fiúk és lányok egyáltalán tudatában lennének annak, hogy mit követel a szakmai becsület. Amely jobbik esetben felülírja Orbánt és Pásztort. Vučićot még merik piszkálgatni, mert a főnökeik tudják: a szerb miniszterelnököt egy csöppet sem érdekli, mit írnak a vajdmagyarok. Csak az a fontos, hogy rá szavazzanak.

Pedig az a több tízezer tanár, tanító, diák, volt köztársasági elnök, Oscar-díjas filmes értük is kint volt a Kossuth téren. A magyar szabadságért.

2016. március 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gonosz demokrata álarcot vett fel

A kilencvenes években a zúgolódókat elkergették a munkahelyükről, manapság a konformizmus könnyebben vállalható. A soft-autokrácia, a >

Tovább

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább