2019. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A vajdmagyar sajtószabadság újabb mélységekben

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Pedig az a több tízezer tanár, tanító, diák, volt köztársasági elnök, Oscar-díjas filmes értük is kint volt a Kossuth téren. A magyar szabadságért.

Hosszabb sajtóböngészésbe kezdtem, és ennek eredménye az lett, hogy a vajdmagyar pártmédia és a csak Orbántól nem független honlapok számomra elérhető felületein mindössze egy piciny szöveget találtam a pedagógusok (a i mnogo šire) budapesti tüntetéséről. (Magyar Szó, MTI-összefoglaló, amelyben az utolsó egy-két mondat vonatkozik erre az eseményre, a résztvevők számának említése nélkül. A futottak még kategóriában.) Mellesleg egy ötvenezres tömeget Indiában sem szokás túlzottan emlegetni, legfeljebb közúti és vasúti szerencsétlenségek esetén. Miért lenne ennek különös jelentősége az egyre gyarapodó vajdasági magyarok újságjaiban?

Hiszen az irányított „sajtószabadság” alapelve az, hogy a sajtó mindent megír, amit szabad. A vajdmagyar média egy része azonkívül, hogy a Pásztor-féle párt utasításait vakon követi, szolgai módon lehozza az MTI híreit. A távirati iroda még a nagy háborúk és az átkos rendszer alatt sem folytatott olyan goebbelsi propagandát, mint amilyet most. Ezt megfejeli a menekültügyi, M1-nek csúfolt, gyűlöletet okádó csatorna, és máris virágzik a magyar sajtószabadság. Ezt a példát követi a vajdmagyar párt és „független” sajtó egy része is (elnézést, a Magyar Szó ezt túl szokta szárnyalni).

Emiatt agyonhallgatni egy ötvenezres tüntetést és ehelyett napokig címoldalon tartani Áder János fideszes beltag semmitmondó frázisait március 15-éről, valamint a Magyarország rovatban előkelő helyen hozni a magyar külügyminiszter (!!!) lett kollégájával való találkozását, az a mellébeszélés bravúrja – lenne. Ha ezek a szerkesztő fiúk és lányok egyáltalán tudatában lennének annak, hogy mit követel a szakmai becsület. Amely jobbik esetben felülírja Orbánt és Pásztort. Vučićot még merik piszkálgatni, mert a főnökeik tudják: a szerb miniszterelnököt egy csöppet sem érdekli, mit írnak a vajdmagyarok. Csak az a fontos, hogy rá szavazzanak.

Pedig az a több tízezer tanár, tanító, diák, volt köztársasági elnök, Oscar-díjas filmes értük is kint volt a Kossuth téren. A magyar szabadságért.

2016. március 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Elment a Pali

Ezúttal nem Kanadába a fiához, hanem egy sokkal távolibb útra. Az egykori szabadkai világcsavargó lassan, de >

Tovább

Az árulás testi kényszere

Vajon gyávaság-e vészhelyzetben futni, menekülni, félni? Vajon Magda, ha őrzi, vállalja a zsidó identitást, több esélye >

Tovább

Balkáni egzotikum vagy Európa nyitott sebe

Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, >

Tovább

Egy magyar közösség leépítése

Ceterum cense (vagyis: egyébként úgy vélem): A Helyi Közösség Tanácsácsnak – a művelődési és egyéb szórakozási >

Tovább

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább