Ma Bulcsú, Kerény, Kerubin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Urbán András esete a VMSZ-szel és a MM-mal
Bódis Gábor
Tudomásom szerint, csak Dévavári Zoltán szavazott nemmel a kirúgásokat szentesítő döntésre.
Az esetet Urbán Andrásnak, a Kosztolányi Színház sajtóértekezletéről készült tudósításokból, Maglai Jenő, szabadkai polgármester tévés nyilatkozatából és a Második Nyilvánosság oldalán folytatott vitából igyekszem megközelíteni.
Ugyebár adott egy köztársasági rendelet, amely maximalizálja az állami (és önkormányzati, ami egy és ugyanaz) alkalmazottak számát. Akikből, a kormány szerint, több van a kelleténél. Vagy nincs rá elegendő pénze. Annak, aki elveszíti munkáját, ez tök mindegy.
A létszámcsökkentést egyes minisztériumoknál, intézményeknél, hivataloknál konkrétan, szám szerint megszabják. Máshol, például „Szabadkán 2373 főre korlátozták az önkormányzathoz tartozó szervekben és intézményekben dolgozók számát” (Pressburger Csabát idézve). Tehát az önkormányzatra bízzák azt a „kellemes” feladatot, hogy ezeket a kirúgásokat szétterítse. Szét is terítette.
Amennyiben ez így van, márpedig nekem így tűnik, akkor most már aligha lehet arra hivatkozni, hogy a rossz a törvény és ha a VMSZ nem szavaz annak idején rá, akkor most ez a probléma nem is létezne. Vučićéknak nem kell a VMSZ, hogy törvényt vagy rendeletet tudjanak elfogadtatni. Ellenkezőleg, a VMSZ-nek van szüksége a hatalom melengető puhaságának közelségére.
De a köztársasági erőviszonyok (Vučić mint erő, a többi viszonylagos) nem mentik fel a felelősség alól azokat, akik megszabták honnan kell lefaragni a 2373 keretet meghaladó „létszámfelesleget”. És akik szerint a Kosztolányi Színháznak két munkahelyről le kell mondania, a 16-ból. De talán nem azért esett a választás a színház két (még ismeretlen) alkalmazottjára, mert a polgármester által kezdeményezett „egyeztetésre” Urbán az egyik munkatársnőjét küldte el maga helyett (mert szokása szerint éppen rendezett valahol)? Ez azért túl meredek lenne.
Ami tovább bonyolítja az ügyet: a szabadkai küldött testületben megejtett szavazáson, tudomásom szerint, csak Dévavári Zoltán szavazott nemmel a kirúgásokat szentesítő döntésre. Tehát: a VMSZ megcsonkult frakciója is és a korábban belőlük kivált Magyar Mozgalom küldöttjei is. A többséget biztosító haladók úgy szavaznak „magyar” ügyekben, ahogy a VMSZ akarja. Nehezen megfejthető rejtély egy kívülálló számára, hogy a választásokon induló új mozgalom az első adódó alkalommal „összeborul” az ősellenségével.
Van valami Urbán András személyében, ami egyesíti őket? Vajon kultúrpolitikai szándékok vezérelhették az összeborulókat? Legyen inkább több Wass Albert és Csárdáskirálynő? És ne olyan Koštanák, Neoplanták, amelyeknek ováció jár Szerbiában (is), vagy olyan Bánk bán, amelyet a fanatikusan butuló magyarországi hivatalos kultúrpolitika nemzetgyalázásként fog fel?
Vagy a mozgalmisták számára már az is elegendő alap a bizalmatlanságra, hogy Urbán színházát a hivatalos vajdmagyar kultúrpolitika (olvasd: Lovas Ildikó) támogatta? Tudom, hogy a politikai taktikázások gyilkos, de gügye világa nem egy profi kémregény bonyolultságát tükrözi, de ez elegendő érv lenne?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Húsz éve (4. rész)
Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >
Amiről nem beszélünk...
A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >
Keresik az ajándékot
Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >
Húsz éve (3. rész)
Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >
Szerbia nem demokratikus ország
Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >
Szabadulás Trianontól
Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >
Az idegen nő
Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >
Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)
A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >
Trianon és a VMSZ
Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >
Húsz éve (2. rész)
Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >
Húsz éve (1. rész)
Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >
Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”
A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >