Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

„Helyesen akkor járunk el, ha a latin ábécés Đinđić és Đoković alakot használjuk.” Póla Gergely (MNO):

Milosevics, Milosevity vagy Milošević formában kell írni a legismertebb szerb politikus nevét? Szigorúan véve a háromból csak egy helyes. A leghíresebb szerb sportoló nevében pedig még egyértelműbb hibát ejt a fél magyar sajtó.

Az alapvető kérdés, hogy latin vagy cirill ábécés nyelvnek tekintjük a szerbet és a montenegróit. Szerbiában az alkotmány értelmében a cirill ábécé az elsődleges, de mindkettő hivatalosnak számít, és ma már többen használják a latint. Egyes újságokat, honlapokat latin, másokat cirill betűvel írnak, a parlament, a kormány, az államfő és az alkotmánybíróság hivatalos oldalán váltani lehet a két írásmód között. A montenegrói alaptörvény egyenlő státust biztosít a két ábécének, de a latint használók száma jelentős növekedést mutat, s a parlament, az államfő és a bíróságok honlapján már nem is szerepel cirill betűs szöveg. Mindkét országban az önazonosság, az értékrend, a politikai hovatartozás kifejezésének egyik eszköze az ábécéhasználat.

Ha szeretnénk leírni egy szerb vagy montenegrói ember nevét, minden amellett szól, hogy a latin betűs alakot vegyük alapul. Az idegen betűs nevek átírása kényszermegoldás, sokszor körülményes, és a hibalehetőséget is magában hordozza. Ráadásul a magyar ábécé a magyar hangkészlet betűit tartalmazza, és számtalan olyan hang van az idegen nyelvekben, amelyeket csak jobb híján tudunk valamelyik betűnkkel jelölni.

Mindjárt itt van az az emberemlékezet óta folyó vita, hogy a latin (horvát) ábécében Ć/ć, a cirillben Ћ/ћ betűvel jelölt hang a ty-hez vagy a cs-hez áll közelebb. Tény, hogy különbözik a Č/č, illetve Ч/ч betűvel jelölt, a magyar cs-vel szinte megegyező hangtól, a ty-pártiak az – időközben elillant – akadémiai állásfoglalás mellett épp erre hivatkoznak, valamint arra, hogy a magyar ty-t is ezzel a betűvel írják át szerbre (például Káty település szerb neve Kać/ Каћ). Az ellentábor tagjai viszont azt állítják, hogy a hang bár nem tiszta cs, még mindig közelebb áll hozzá, mint a ty-hez. A helyzetet remekül illusztrálják a magyarosodott nevek: egy részük ty-re (Jelasity Radován, Sztevanovity Dusán), egy részük cs-re (Filipovics Vladan, Vujicsics Tihamér) végződik, és ott vannak még a régies írásmódú nevek is (Damjanich János, Milosevits Mirkó). Magyarországi szerb ismerősöm egyértelműen a ty mellett áll ki, egykori délvidéki kollégám ugyanilyen határozottan a cs mellett érvel, egy mostani délvidéki munkatársamnak pedig szerb ismerőse azt tanácsolta, hogy próbáljon tj-t mondani a tökéletes kiejtéshez. Ember legyen a talpán, aki itt eligazodik…

A cs és ty körüli vitát elegánsan kikerülhetjük a latin betűs alakkal. Ez esetben csak a teljes hasonulás hozhat minket kényelmetlen helyzetbe, ilyenkor muszáj állást foglalni. A helyesírási szabályzat 11. kiadása még világosan a ty mellett teszi le a voksot (Andrićtyal), az új kiadásban azonban már nem kapunk fogódzót, hogy a Miloševićtyel vagy a Miloševićcsel változatot írjuk.

Az, hogy számos sajtótermékben a cirill írást veszik alapul, csak a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy gyakran helytelenül. A gy hangot jelölő Đ/đ, illetve Ђ/ђ betűt sokan valamilyen érthetetlen okból nem gy-nek, hanem dj-nek írják át, azaz Zoran Gyingyics (vagy Gyingyity) helyett rendre Zoran Djindjics, Novak Gyokovics (vagy Gyokovity) helyett Novak Djokovics szerepel. A gyakorlat érthetetlen, de nem megmagyarázhatatlan. A zavart valószínűleg az okozza, hogy a délszlávok dj-t írnak, ha nincs đ betűjük – minden egyéb esetben viszont elhagyják a mellékjelet: azaz a ž-ből z, a ć-ből és a č-ből c, az š-ből s lesz. De mindennek semmi köze az átíráshoz. A Djindjics és a Djokovics alak kétféle írásmód kotyvaléka, és épp olyan hibás, mintha Szingapúr alapítójának nevét Lee Kuan Yew vagy Li Kuang-jao helyett Li Kuang Yew vagy Lee Kuan-jao formában írnánk.

Helyesen akkor járunk el, ha a latin ábécés Đinđić és Đoković alakot használjuk. Ha valamilyen ok miatt a mellékjeleket nem lehet kitenni, akkor választhatunk, hogy Dindic és Dokovic vagy Djindjic és Djokovic szimpatikusabb – azaz a magyar gyakorlatnak megfelelően elhagyjuk a mellékjeleket, vagy pedig a szerbek áthidaló megoldásához folyamodunk.

Sokan éppen azért választják az átírást, mert nem tudják kitenni a mellékjeleket, vagy egész egyszerűen nem akarnak bajlódni velük. És – mint a példák is mutatják – sokszor a kis gödröt elkerülve szakadékba hajtanak.

A latin betűs alak átvétele még mellékjelek nélkül is jobb választás. Ha szigorúan vesszük a helyesírási szabályzatunkat, nem is tehetünk másképp: „A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmó­dot. [...] Így járunk el akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak.” „A tulajdonneveknek azonosító, egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik, hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül, eredeti formájukban használjuk.” Attól még, hogy a szerbek, montenegróiak a cirill ábécét is használják, nem tehetünk úgy, mintha a nyelvüknek nem lenne hivatalos latin írása.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Teljes a zűrzavar

Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >

BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK

A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >

Egy új Jaltáról van szó

Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >

HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS

Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >

Csak Budapestre figyelünk, másra már nem

A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >

Harcosok klubja

Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |