Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A bodrogkeresztúri csodarabbi és a többiek
Bódis Gábor
Nem tudni miért, a rabbi rábólintott a frigyre. Nem tudni miért, de hát egy csodarabbitól ilyet megkérdezni gazán nem lett volna kóser.
Szabadka elmúlt több mint száz évével ismerkedhetett meg a pesti érdemes közönség. Már aki befért a Róth Miska Emlékház szűkösnek bizonyult termébe. A falakon az üvegfestészet magyarországi nagymesterének alkotásai – mintegy megágyaztak az est hangulatának.
Tulajdonképpen könyvbemutató volt, két olyan könyvé, amelyek a szabadkai Klein és Halbrorh családok életútján keresztül engednek betekinteni nemcsak az észak-bácskai zsidóság talán legizgalmasabb és egyben legtragikusabb évszázadába.
A szabadkai származású, de már rég óta Pesten élő és tanító Klein Rudold építészmérnök, építészettörténész műve A szabadkai zsinagóga, a magyar szecesszió egyik remekműve. Klein a könyvet a zsinagóga egyik építőjének (Jakab Dezső a másik),az 1944-ben mártírhalált halt Komor Marcell emlékének szenteli. A páratlan képgyűjteményt is bemutató könyv a zsinagóga, a szabadkai zsidóság és a Klein család történetének tudományos pontosággal megrajzolt vázlata. Ahogy egy tudóshoz illik. Talán nem ártana ha a gyorsan felejtő szabadkaiak könyvespolcán megjelenne az az alapmű is. Hogy volt egy 20. század.
„Szabadka több évszázados történetének rövid és sikeres időszakát jelképezi a matyómintás, „mézeskalács-stilusú“ zsinagóga, amelynek kupolája már a vonatból feltűnik, a városháza tornya, illetve a katolikus templomok és a pravoszláv templom tornyai között. E könyv erről a kupolás, mézeskalács álomról szól.“
Halbrorh József 1968-ban határozta el, hogy megírja Élettörténetét. Fia Tamás szerint, nem tudni miért szánta rá magát. Dévavári Beszédes Valéria írja: „Halbrorh József időskorában vállalkozott arra, hogy gyerekeinek megírja életútját, amelynek végső olvasata az, hogy az ember határtalan szorgalmának köszönve, némi furfanggal a leggyalázatosabb körülmények között megőrizheti méltóságát.“
Az előkelő zsidó család sarjaként a 19. század végén született József tiszt vlt az I. világháborúban,, munkaszolgálatos a másodikban, családját deportálták. Ennek ellenére a titói Jugoszlávia sem bánt vele kesztyűs kézzel, államosították házát, földjeit. Egy szabadkai polgár, szinte könyvelői precizitással és részletességgel megírt élettörténete ez, amelyet unokái Nataniel és Dávid adták közre, akik személyesen már nem ismerhették meg a nagyapjukat. De csak azután, hogy a szerkesztő Negyela László Márk többszörös sikertelen kisérlet után rávette Halbrorh Tamást, hogy engedje meg édesapja kéziratának közlését. Negyela egyébként a Klein-könyv szerkesztője is.
A kötetlen beszélgetéssé nemesülő könyvbemutatón az érdemes közönség a bölcselkedő okfejtések helyett adomákkal, legendákkal ismerkedhetett meg. Klein Rudolf és Halbrorh Tamás kifogyhatatlan volt a régi idők régi történeteiből. Abból például, hogy a már nem éppen zsenge ifjúságában nősülésre fejét adó Halbrorh József leendő anyósa még a messze földről híres bodrogkeresztúri csodarabbi véleményét is kikérte. Szerencsére, a rabbi rábólintott a frigyre. Azóta sem tudni miért. De hát csodarabbiktól ilyen megkérdezni nem igazán kóser.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >