Ma Salamon, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Újévi aggodalmak
J. Garai Béla
„Az ember szinte belebetegszik már a gondolatba is, hogy mekkora csapás lenne mindannyiunk számára Dodik elvesztése!“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
(...) Kezdjük a bölcs előrelátásáról és sommás kijelentéseiről elhíresült Tomislav Nikolić jóslataival. Ő úgy látja, hogy 2016 a nagy kihívások éve lesz az ország számára. Az egyik ilyen súlyos, ráadásul negatív kihívás forrása, mint rámutatott, az uniós csatlakozási tárgyalások elsőként megnyitott 35. fejezete lesz. A kormány ezt tartja egyik legfőbb sikerének, Nikolić viszont a legfőbb kihívásnak. Azért kihívás, mert ezt a fejezetet Brüsszel kívánsága szerint a Pristinával kötendő, jogilag kötelező szerződéssel kell lezárni, ami az elnök értelmezésében nem mást jelent, mint az önkényesen elszakított „déli tartomány” elismerését. Már pedig, mint tudjuk, egy igaz patrióta ezt „soha, de soha” nem fogja megtenni.
A 35. fejezet jelentette kihívásnak az elnök szerint úgy kell elejét venni, hogy még mielőtt komolyabban belefognak a tárgyalásokba, ki kell kérni a főpapok, vagyis a szinódus véleményét. Az ő tanácsaik segítenek majd elkerülni ezt a veszélyes csapdát. Lehet, hogy segítségükkel még az unióhoz való csatlakozást is elkerülhetjük, ez azonban az elnöknek sem okozna nagyobb szívfájdalmat, amint eddigi megnyilatkozásaiból leszűrhető.
A főpapok bevonására tett tanácsa azonban, legnagyobb bánatára, pusztába kiáltott szó maradt, sőt, Ivica Dačić külügyminiszter a tőle megszokott, csöppet sem diplomatikus stílusban azt üzente neki, hogy ajánlatát „teljesen feleslegesnek tartja”. Szó, ami szó, meglehetősen tapintatlan válasz egy kormánytagtól és eszmei szövetségestől.
Ám nemcsak a 35. fejezetből leselkedik veszély az elnök szerint, hanem egyéb irányokból is! Az idén sem kell nélkülöznünk a veszélyesebbnél veszélyesebb összeesküvéseket. Az egyik legveszedelmesebb összeesküvés a boszniai Szerb Köztársaság ellen fog irányulni. Az elnök ugyanis diplomáciai forrásokból arról értesült, hogy a „nemzetközi közösségnek” a szerbekkel nem szimpatizáló része tervet szőtt a banjalukai kormány és Milorad Dodik elnök megdöntésére. A terv végrehajtását a szarajevói bosnyák vezetőkre bízták. Nikolić szerint a banjalukai vezetőség megmentése sorskérdés az egész szerb nemzet számra. Így nyilván számunkra, a többségi nemzettel együtt élő nemzeti kisebbségek számára is.
Az ember szinte belebetegszik már a gondolatba is, hogy mekkora csapás lenne mindannyiunk számára Dodik elvesztése!
Furcsa mód ez az intelem sem talált kellő visszhangra, mi több, maga a banjalukai ellenzék utasította el a Dodikék miatti belgrádi aggodalmaskodást, mondván, hogy a gazdasági visszaélésekkel vádolt kiskirály leváltása hasznos lenne még a boszniai nemzettársak számára is. A külföld pedig holtbiztosan nem hullajtana krokodil könnyeket az „erdei köztársaság” makacs vezérének esetleges bukása miatt, már csak azért sem, mert egész „munkássága” Bosznia szétzúzásában merül ki.
Nemcsak szűkebb térségünk idei kilátásairól festett gyászos képet az elnök: világméretű katasztrófát is vizionál. A Szputnyik c. orosz rádió szerb szerkesztőségének adott interjújában azt fejtegette, hogy Törökország egymásnak akarja ugrasztani a NATO-t és Oroszországot, ami akárhogy is nézzük, még világháborút is jelenthet. A nyilatkozat különösen azért volt kínos, mert alig egy nappal az után hangzott el, hogy Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök a múlt héten sikeres látogatást tett Belgrádban, ahol nagyvonalú ajánlatokat tett sokmilliós török befektetésékről a súlyos anémiában szenvedő szerb gazdaságba. Nikolić tézisét durva sértésként élték meg Ankarában, a külügyminisztérium pedig „szerencsétlen és igaztalan” állításnak minősítette.
Emlékeztetve T. Nikolić korábbi elszólásaira és botrányt kavaró kijelentéseire, hazai elemzők ehhez csak annyit fűztek hozzá, hogy tanácsosabb lenne, ha Tomislav Nikolić tartózkodna a világpolitikába való szerencsétlen beleszólásoktól és nyilatkozatoktól, mert csak bajt okoz az országnak. Nemcsak újévkor kellene tartózkodnia ettől, hanem úgy általában is.
Vučić viszont a tőle megszokott túláradó lelkesedéssel nyilatkozott az előttünk álló fényes kilátásokról szilveszteri köszöntőjében, és csak legodaadóbb bulvárlapjában olvashattuk, hogy titokban ő sem tekint túl nagy bizalommal az újév elé. Az Informer beavatott szerkesztőjétől megtudhatjuk, hogy Vučićot aggodalommal tölti el a vezető nyugati hatalmak új belgrádi nagyköveteinek ezévi kinevezése. A lap értesülése szerint a kormányfőt az aggasztja, hogy a diplomaták állítólag azzal a feladattal érkeznek új állomáshelyükre, hogy az eddiginél keményebb feltételeket támasszanak Szerbia további európai felzárkózása elé. Az új amerikai nagykövet például, a balkáni ügyekben igencsak járatos és rendkívül határozott Kyle R. Scott (korábban Zágrábban és Budapesten teljesített diplomáciai szolgálatot, és többek között ezeket a nyelveket is beszéli) nem kevesebbet fog követelni a szerb kormánytól, mint hogy távolodjon el Moszkvától politikai, gazdasági és katonai téren. Ellenkező esetben Belgrád azzal számolhat, hogy újabb válsággócok nyílnak Szerbiában, mindenekelőtt Vajdasággal kapcsolatban. Vagyis komolyan előtérbe kerülhetnek a vajdasági autonomiatörekvések. Az Informer egyenesen azt állítja, hogy az amerikai diplomata megpróbálja elszakítani a Vajdaságot Szerbiától. A lap szerint Scott nagykövetet nem lehet levenni a lábáról azzal a behízelgő stílussal, amellyel Vučićnak sikerült „megfőznie” a távozó amerikai nagykövetet. (...)
Következő cikk: Hiba volt Kelet-Európa EU-tagsága
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen
„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
Szép csendben kiléptem a közéletből
Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >
Támogatjuk Márki-Zay Pétert!
„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >
Az Édentől balra
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >