2019. szeptember 20. péntek
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Újévi aggodalmak

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Az ember szinte belebetegszik már a gondolatba is, hogy mekkora csapás lenne mindannyiunk számára Dodik elvesztése!“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

(...) Kezdjük a bölcs előrelátásáról és sommás kijelentéseiről elhíresült Tomislav Nikolić jóslataival. Ő úgy látja, hogy 2016 a nagy kihívások éve lesz az ország számára. Az egyik ilyen súlyos, ráadásul negatív kihívás forrása, mint rámutatott, az uniós csatlakozási tárgyalások elsőként megnyitott 35. fejezete lesz. A kormány ezt tartja egyik legfőbb sikerének, Nikolić viszont a legfőbb kihívásnak. Azért kihívás, mert ezt a fejezetet Brüsszel kívánsága szerint a Pristinával kötendő, jogilag kötelező szerződéssel kell lezárni, ami az elnök értelmezésében nem mást jelent, mint az önkényesen elszakított „déli tartomány” elismerését. Már pedig, mint tudjuk, egy igaz patrióta ezt „soha, de soha” nem fogja megtenni.

A 35. fejezet jelentette kihívásnak az elnök szerint úgy kell elejét venni, hogy még mielőtt komolyabban belefognak a tárgyalásokba, ki kell kérni a főpapok, vagyis a szinódus véleményét. Az ő tanácsaik segítenek majd elkerülni ezt a veszélyes csapdát. Lehet, hogy segítségükkel még az unióhoz való csatlakozást is elkerülhetjük, ez azonban az elnöknek sem okozna nagyobb szívfájdalmat, amint eddigi megnyilatkozásaiból leszűrhető.

A főpapok bevonására tett tanácsa azonban, legnagyobb bánatára, pusztába kiáltott szó maradt, sőt, Ivica Dačić külügyminiszter a tőle megszokott, csöppet sem diplomatikus stílusban azt üzente neki, hogy ajánlatát „teljesen feleslegesnek tartja”. Szó, ami szó, meglehetősen tapintatlan válasz egy kormánytagtól és eszmei szövetségestől.

Ám nemcsak a 35. fejezetből leselkedik veszély az elnök szerint, hanem egyéb irányokból is! Az idén sem kell nélkülöznünk a veszélyesebbnél veszélyesebb összeesküvéseket. Az egyik legveszedelmesebb összeesküvés a boszniai Szerb Köztársaság ellen fog irányulni. Az elnök ugyanis diplomáciai forrásokból arról értesült, hogy a „nemzetközi közösségnek” a szerbekkel nem szimpatizáló része tervet szőtt a banjalukai kormány és Milorad Dodik elnök megdöntésére. A terv végrehajtását a szarajevói bosnyák vezetőkre bízták. Nikolić szerint a banjalukai vezetőség megmentése sorskérdés az egész szerb nemzet számra. Így nyilván számunkra, a többségi nemzettel együtt élő nemzeti kisebbségek számára is.

Az ember szinte belebetegszik már a gondolatba is, hogy mekkora csapás lenne mindannyiunk számára Dodik elvesztése!

Furcsa mód ez az intelem sem talált kellő visszhangra, mi több, maga a banjalukai ellenzék utasította el a Dodikék miatti belgrádi aggodalmaskodást, mondván, hogy a gazdasági visszaélésekkel vádolt kiskirály leváltása hasznos lenne még a boszniai nemzettársak számára is. A külföld pedig holtbiztosan nem hullajtana krokodil könnyeket az „erdei köztársaság” makacs vezérének esetleges bukása miatt, már csak azért sem, mert egész „munkássága” Bosznia szétzúzásában merül ki.

Nemcsak szűkebb térségünk idei kilátásairól festett gyászos képet az elnök: világméretű katasztrófát is vizionál. A Szputnyik c. orosz rádió szerb szerkesztőségének adott interjújában azt fejtegette, hogy Törökország egymásnak akarja ugrasztani a NATO-t és Oroszországot, ami akárhogy is nézzük, még világháborút is jelenthet. A nyilatkozat különösen azért volt kínos, mert alig egy nappal az után hangzott el, hogy Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök a múlt héten sikeres látogatást tett Belgrádban, ahol nagyvonalú ajánlatokat tett sokmilliós török befektetésékről a súlyos anémiában szenvedő szerb gazdaságba. Nikolić tézisét durva sértésként élték meg Ankarában, a külügyminisztérium pedig „szerencsétlen és igaztalan” állításnak minősítette.

Emlékeztetve T. Nikolić korábbi elszólásaira és botrányt kavaró kijelentéseire, hazai elemzők ehhez csak annyit fűztek hozzá, hogy tanácsosabb lenne, ha Tomislav Nikolić tartózkodna a világpolitikába való szerencsétlen beleszólásoktól és nyilatkozatoktól, mert csak bajt okoz az országnak. Nemcsak újévkor kellene tartózkodnia ettől, hanem úgy általában is.

Vučić viszont a tőle megszokott túláradó lelkesedéssel nyilatkozott az előttünk álló fényes kilátásokról szilveszteri köszöntőjében, és csak legodaadóbb bulvárlapjában olvashattuk, hogy titokban ő sem tekint túl nagy bizalommal az újév elé. Az Informer beavatott szerkesztőjétől megtudhatjuk, hogy Vučićot aggodalommal tölti el a vezető nyugati hatalmak új belgrádi nagyköveteinek ezévi kinevezése. A lap értesülése szerint a kormányfőt az aggasztja, hogy a diplomaták állítólag azzal a feladattal érkeznek új állomáshelyükre, hogy az eddiginél keményebb feltételeket támasszanak Szerbia további európai felzárkózása elé. Az új amerikai nagykövet például, a balkáni ügyekben igencsak járatos és rendkívül határozott Kyle R. Scott (korábban Zágrábban és Budapesten teljesített diplomáciai szolgálatot, és többek között ezeket a nyelveket is beszéli) nem kevesebbet fog követelni a szerb kormánytól, mint hogy távolodjon el Moszkvától politikai, gazdasági és katonai téren. Ellenkező esetben Belgrád azzal számolhat, hogy újabb válsággócok nyílnak Szerbiában, mindenekelőtt Vajdasággal kapcsolatban. Vagyis komolyan előtérbe kerülhetnek a vajdasági autonomiatörekvések. Az Informer egyenesen azt állítja, hogy az amerikai diplomata megpróbálja elszakítani a Vajdaságot Szerbiától. A lap szerint Scott nagykövetet nem lehet levenni a lábáról azzal a behízelgő stílussal, amellyel Vučićnak sikerült „megfőznie” a távozó amerikai nagykövetet. (...)

 

2016. január 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább