2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Ötszáz lépésnyire a hetvenes évek

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán

„Ahogyan a munkásosztály étkezett a kommunista diktatúrában.” Csorba Zoltán (csorbazoli.blog):

Falra van ugyan festve, de freskónak nem nevezhető. Amint a vendég belép a lokálba, a baloldali falon ez a látvány fogadja: Az utolsó vacsora freskó helyett egy különös trió egy színpadon, fellépés közben. Az előadóművészek ilyen felállásban csak egy helyen léphettek fel együtt. Ott ahol most vannak. A Mennyországban.

A trió két tagja gitározva énekel, a harmadik jellemző szerkójában a mikrofont szorítja.  Ki nem találnák, hogy kik ők (kivéve azokat, akik már jártak a szóban forgó vendéglőben), annyira szokatlan a felállás: az egyik gitáros-énekes Máté Péter, a másik Elvis Presley, a harmadik tag pedig Freddie Mercury. Na, ugye? (copyright O.V.)

A szemközti falon kisebb méretű, bekeretezett portrék sorakoznak, közöttük: Harangozó Teri, Szécsi Pál, Poór Péter, Kovács Kati, a külföldiek közül Jim Morrison és Tom Jones. A portréfestő, a stílusjegyek alapján feltételezhetően ugyanaz a személy, aki a  nagyméretű faliképet megalkotta. Kollégát nem szívesen minősítek, még Van Gogh-ot sem, annyit azonban talán megállapíthatok, hogy a festmények nem közelítik meg a leonardói magasságokat. De felismerhetőek. Mint a bejárati ajtó mellé festett képen az a barátságosan kedves szőke hölgy, akivel a vendég bent is fog találkozni (vajon ő a névadó tulajdonos, vagy csak tulajdonos, vagy az sem – még nem kérdeztem meg, de amikor rákérdeztem a festményre, megerősítette, hogy őt ábrázolja, igaz, neki is vannak fenntartásai).

Az imént ecsetelt trió előtt egy eredeti Pannónia gyártmányú motorkerékpár áll, az ember szinte várja, hogy Elvis és Péter rápattanjanak és duettben rázendítsenek, hogy "Elmegyek, elmegyek...". A Pannónián két tiszti tányéros-fejfedő, az egyiket egykoron, a népköztársaságban rendőrtiszt a másikat katonatiszt viselhette. A motorkerékpár mögött egy több mint fél évszázados fekete-fehér TV készülék, ezen korabeli mozgókép felvételek láthatóak.

Az említett tárgyakon kívül a bejárati helyiségben és az étkező teremben még felsorolhatatlanul sok különböző népköztársaságbeli tárgyak emlékeztetnek „az átkos korra”. Nem csak Szokol táskarádió, hanem több, éjjeliszekrény méretű rádió készülék, szifonok, amilyenek minden családban voltak és megfelelő patronnal szódát lehetett durrantani bele. Továbbá: az akkori papírpénzek minden címletben, Fecske cigaretta, Ilona szappan, Erika írógép, Tesla lemezjátszó, orsós magnó hozzávaló ORWO tekercsel, bontatlan vagdalt hús konzervek, vasalók, fényképezőgépek, szovjet karórák, termoszok, Malév műbőr utazótáska. A falon nagylemez borítók (Korda György, Komár László, Fonográf…), az egyik dobozban egy igazi relikvia: „Losonczi Pál elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke tiszteletére rendezett vadászat" lövőlapja! Az étteremben a falakon a korábbi korból, az 50-es, 60-as évekből származó reklámokon akad meg a vendég szeme két fogás között: az egyik „Az első szocialista gyár, a Csepeli Motorkerékpárgyár” termékét, az előcsarnokban már megcsodált Pannóniát hirdeti, mellette egy másik reklám szerelő készletet a motorkerékpárhoz, egy harmadik a tűzoltó berendezés használatára figyelmeztet, különösen aratáskor. Igazából nem is reklám, hanem promóciós anyagok ezek, közöttük a kedvencem az új Ikarus autóbusz, a 630-as modell megjelenésének ismertetője, ahol egy sötétebb bőrű (a modell vagy a testvéri Kubából érkezett, vagy két hónap balatoni napozás után állt a lencse elé, vagy…) begyes autóbuszvezető nő, vagy jegykezelő (kondukternő) szalutál (!) széles mosollyal!  Ilyen csábításnak egyszerűen nem lehetett ellenállni. Tudta már az a szocialista marketinges perloninges is, hogy járművet csinos nővel kell reklámozni.

Azt talán mondani sem kell, hogy a vendéglőben csakis és kizárólag korabeli zene szól a hangszórókból. Olyan a hangulat, mint egykoron gyermekkoromban Becsén, a vasárnapi családi ebéd mellé szólt az Újvidéki rádió kívánságműsora. Ugyanaz a repertoár: a már említett Szécsi Pál, Máté Péter, Harangozó Teri, Poór Péter, a még nem említett Aradszky és ehhez a korosztályhoz tartozó művészek által előadott táncdalok. Időnként külföldi számok válogatása kerül a lejátszóba: T.Rex, Chicory Tip (emlékezik még valaki a Son of my father slágerükre?), Rolling Stones.

A vendéglőnek – melynek nem árulom el a nevét, mert az már reklámnak minősülne, csak annyit, hogy Budapesten a Damjanich utcában található – létezik még egy nevezetessége: ez volt a rendszerváltás előtti kor egyik meghatározó tévés személyiségének, Antal Imrének a törzshelye. Annak az épületnek a földszintjén őrzi az emlékeket, ahol az „Imruska” élt. Az étteremben jobbról a harmadik asztalnál volt az állandó helye. Ott a falon egy Antal Imre arckép (az alkotó, a stílusjegyekből utalva ugyanaz, aki a többi portrét is elkövette – a képet nézve töprengek magamban: Antal úgy emlékszem nem volt bandzsal …)  emlékeztet a közkedvelt, szellemes, kellemes hangú, nagy műveltségű műsorvezetőre. Itt fogyasztotta ebéd, vacsora előtt az „imicumokat”.

Mindez azonban csak körítés. Nem a hangulat miatt szoktam átsétálni uckve (copy right: Szakács Béla) ötszáz lépést a munkahelyemtől a hetvenes évekbe, hanem a vendéglő konyhája miatt. Minden munkanap ebédidőben svédasztalos kínálat korlátlan fogyasztással 1180 forintért. És nem holmi currys meg egyéb idegen ízekkel elrontott kambodzsai, Sri Lanka-i, eritreai, szudáni vagy eszkimó ételek, nem is olasz konyha ahol a szinte minden ételre ránehezedő paradicsomos szafttól, mint a hőmérő higanyszála kánikulában, a torkomba szökken a gyomorsav. Hanem igazi magyaros kaják. Ahogyan a munkásosztály étkezett a kommunista diktatúrában.

Közeleg az ebédidő. Most is oda indulok, disznótorosra. Tegnap csülökpörkölt volt, előtte orja leves. Wi-Fi nincs.

2015. december 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább