Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Da Vinci a Tescoban
Korunk Leonardoja a Tescoban árufeltöltő. Csorba Zoltán (csorbazoliblog):
Bartók várja, hogy klippje néhány százezres nézettséget produkáljon. Akkor talán majd fizet némi pénzt a Youtube. Magyarország kis ország, itt csak a mulatós műfaj ér el rentábilis nézettséget. Bartóktól ez a műfaj távol áll.
Barátja és sorstársa, Kodály végre rendezte anyagi helyzetét: az egyik kereskedelmi tévé tehetségkutató műsorában zsűri tag. Azóta ismeri az egész ország.
Bunuel forgatókönyvét ötödször utasította el a filmgyártással megbízott Teljhatalmú Pénzosztó. Mert nincs benne elég akció. Semmilyen akció sincs, de még story sem. Olyan „művészi értékű” hülyeségekre pedig nem herdálnak állami pénzt, ami még a tizedét sem hozza vissza a költségeknek.
Stróbl Alajos örül: állami megbízatást kapott. Mint annak idején az Operaház építésekor. A magyar labdarúgás most épülő szentélyébe carrarai márványból kell kifaragnia az örökkévalóságnak, ezúttal nem Lisztet és Erkelt, hanem e csodálatos játék, egyben a magyar újkori történelem legendáit az Aranycsapat tagjait. (Az 1986-os mexicói VB-n (le)szereplő válogatott szövetségi kapitányának A gondolkodó szerinti megformázásra a felkérést Rodinnak küldték meg.)
Hemingway egy gyorsétteremben mosogat. Ingyen ír blogot egy, a tulajdonosoknak többmilliós hasznot hozó portálnak. A portál „sajnos” fizetni nem tud. De teret ad a blognak. Örüljön a firkász, hogy sokan olvassák. Hemingway örül. A portál tulajdonosai, a Pénzek Urai is. Ezek a csodatevő, termelést racionalizáló menagerek mindent megoldanak. Jöhet az újabb leépítés. Felesleges újságírókat állásba alkalmazni, mikor a külsős, önként jelentkező tollforgatók küldik az írásokat. Nekik még annyit sem kell fizetni, mint hajdanán azoknak a bloggereknek, akik tehetségüket naponta aprópénzért árusították, mint Ady, Heltai, Krúdy, Karinthy, Kosztolányi, Márai… Akiknek szerencséjük volt, hogy az akkori laptulajdonosoknak nem jutott eszébe a Nagy Ötlet: meg kell versenyeztetni őket, írjanak csak buzgón naponta és valamelyikük majd kap ötven pengőt! Hadd örüljön! Egyszer az egyik, másik hónapban a másik. Kétszer ugyanaz nem nyerhet, ha kitartóan írnak, mindenki sorra jut.
Az egyetlen, akinek időben megjött a józan esze Rimbaud. Felhagyott a versfaragással és felcsapott fegyverkereskedőnek. Válság mindig lesz, fegyver mindig kell. Az emberek nem a szépen csengő verssorokból, hanem a fegyverek durrogásából értenek.
Egyébként is: mi szükség ezekre a haszontalan művészekre, alkotókra? Tevékenységükkel növelik akár egy ezred százalékkal is a GDP-t? Az elmúlt évszázadokban az írók megírtak minden remekművet, a festők festettek annyi képet, hogy megteltek a múzeumok és a minisztériumok falai, az operákban eleve nem játszanak kortárs műveket. Újabb művészi alkotásokra nincs igény, ilyesmit már senki sem rendel, ennek ellenére ezek a szerencsétlen éhenkórászok csak nem értenek a szóból, csak nem tudják visszafogni magukat: írnak, festenek, zenélnek, szavalnak. Akár árufeltöltés, mosogatás után, közben. Irracionális késztetésüket nem tudja visszaszorítani a mai pénzközpontú világ racionalitása. Valamiben reménykedve ellenállnak, mint a mohikánok az Új Világ hódításának.
Kommentek
Remek írás, még ha oly fájó is, mint az igazság!
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >
Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)
Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >
„Ej, ráérünk arra még!”?
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >
A statisztaszerep bevállalása
Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >
Kifelé a Machiavelli-fasorból
Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >
A migráns
A migráns halála nem érdemel gyászt. Tizennyolcezer halott a Földközi-tenger fenekén, legalább kétszer ennyi a Szaharában, >
Védtük Szerbiát Horvátországban…
Aki nem volt ott, az nem tudhatja, hogy milyen érzés elvágni valakinek a nyakát. Az ott >
Bence Erika nyílt levele a Magyar Mozgalom társelnökeihez
Hogy bárki értse: a VMSZ és elnökének politikáját továbbra is elutasítom! A Magyar Nemzeti Tanács által >