Ma Kinga,Kunigunda, Kincső, Krisztina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Barbárok kontra usztasák
J. Garai Béla
„Ők megállíthatatlanul nyomulnak a célországok felé, és minden bizonnyal el is jutnak oda.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Egy időre talán fellélegezhetünk: átmenetileg elhárult az eszkaláció veszélye a szerb-horvát kapcsolatokban, ami akár kereskedelmi háborúhoz is vezethetett volna a két ország között. Zágráb a hétvégén megnyitotta a Szerbia felé eső határátjárókat és Szerbia is feloldotta a horvát áruk tilalmát. Az ötnapos blokád nemcsak a kamionsofőröknek meg általában az utazóknak okozott rengeteg bajt és kellemetlenséget, hanem sokmilliós kára származott belőle a két országnak és az érintett cégeknek is.
De vajon mennyire lesz tartós ez a „tűzszünet”, ami nyilvánvalóan Brüsszel követelésére született meg? Előzőleg ugyanis Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője telefonált Zoran Milanović horvát kormányfőnek, ugyanakkor Johannes Hahn regionális politikáért felelős európai biztos figyelmeztette Zágrábot, hogy a blokáddal megszegte az együttműködési és stabilizációs megállapodást. Milanović azonban a belgrádi állami tévének nyilatkozva tagadta az uniós beavatkozást, és azt állította: önállóan döntöttek a zárlat megszüntetéséről, mert elérték céljukat, és Belgrád most már nemcsak a horvát, hanem a magyar határ felé is „küld” migránsokat. Az érvelés azonban erősen sántít, hiszen a tudósítások szerint a menekültek továbbra is Horvátország felé özönlenek, majd onnan a horvát hatóságok „önzetlen” közreműködésével Magyarország felé. Közben Milanović nem mulasztotta el hozzáfűzni, hogy bármikor ismét hasonló megtorló intézkedésekhez folyamodhatnak Szerbiával szemben.
Zágráb ugyanis kitart amellett az állítása mellett, hogy Belgrád titkos alkut kötött Budapesttel a menekülthullám átirányításáról a magyar határról a horvát határra, ennek következménye az, hogy a közel-keletiek újabban Horvátországot árasztják el. Csak pénteken tízezren érkeztek, az elmúlt egy hét alatt pedig összesen 73 ezren, s ez megoldhatatlan feladat elé állította az ekkora tömeg fogadására fel nem készült horvát hatóságokat. A szövetkezésre vonatkozó vádat mindkét ország tagadja, de az vitathatatlan, hogy a macedón határon fekvő Preševóból korábban szervezetten szállították őket a magyar határ menti észak-bácskai városokba, ezt maga Orbán Viktor kormányfő is felrótta a szerb hatóságoknak. Most viszont a menekültekkel teli buszok Šid felé veszik az irányt. A helyzet a röszkei átjárónál kirobbant súlyos incidenst követően megtartott legmagasabb szintű szerb-magyar találkozó után változott meg, amikor a magyar fél ahhoz a feltételhez kötötte az ideiglenesen lezárt horgos-röszkei átjáró megnyitását, hogy Szerbia távol tartja a menekülteket ettől helytől. Ha hitelt adunk a magyar és a szerb kormány állításának, és tényleg nincs titkos alku, akkor csak két magyarázat lehet az új helyzetre: vagy a bevándorlók információs rendszere annyira kiváló, hogy képesek azonnal reagálni az új körülményekre és megtalálni a legoptimálisabb megoldást, a legkönnyebben leküzdhető határokat, vagy a magyar határzár és a szeptember 15-étől megszigorított törvényes intézkedések valóban ilyen mértékben visszarettentik őket ettől a határszakasztól.
Ki-ki eldöntheti, hogy kinek hisz és melyik magyarázatot fogadja el. (…)
Ebben a helyzetben Belgrád mintha abban a csodában bízna, hogy a hideg idő beálltával csökkenni fog a menekültáradat, s ez megnyugvást hoz. Azokra a feltevésekre alapoznak, hogy a népvándorlás titkos stratégái a zord időjárási viszonyok és a határzárak miatt más útvonalakat választanak: Macedónia és Szerbia helyett Albánia és Montenegró tengerparti vidékein át közelítik meg Horvátországot. Olyan feltevések is napvilágot láttak, hogy Albániából tengeri úton szállítják őket Olaszországba, vagy a horvát tengerpartra, például Dubrovnikba. A Slobodna Dalmacija cikke szerint az ottani hatóságok már felkészültek egy ilyen forgatókönyvre, és a menekülteket a partoktól legtávolabb fekvő Lastovo szigetre irányítanák, ahol az egykori jugoszláv haditengerészet elhagyott kaszárnyáiban helyeznék el őket.
Egy másik feltételezett útvonal Bulgárián át vezetne, és Romániában ágazna kétfelé: az egyik Magyarországon át vezetne Ausztriába és Németországba, a másik Ukrajnán és Lengyelországon át a skandináv országokba.
Ám hiába teszik ki egyre több európai országban a „Welcome!” helyett a „Megtelt” táblát, hiába emelnek kerítéseket, a menekültáradat minden jel szerint még jó ideig nem fog megszűnni. És miközben a leginkább érintett európai államok, mindenekelőtt a balkániak már-már a csatabárdot is kiássák miattuk, ők megállíthatatlanul nyomulnak a célországok felé, és minden bizonnyal el is jutnak oda.
Következő cikk: Orbán, a kútmérgező
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A demokrácia bohózat lett
Diktátorra többé nincs szükség, közeleg a diktátor nélküli diktatúra korszaka. Ilyennek tűnik az önkéntes szolgaság a >
Pásztor „senkit sem hagyott cserben”?
Pásztor egyetlen fontos, a magyar közösséget is érintő társadalmi kérdést nem hogy megoldani, de még csak >
Ádám és Sztálin
Azt látom, hogy – akár egy szíven lőtt, bordó keselyű, amely épphogy csap még néhányat szárnyával >
Amikor még Orbán neve szitokszónak számított Vajdaságban
Jól emlékszem Mészöly Miklós az akkor még a Fideszes Fodor Gábor társaságába Szabadkára és Újvidékre látogatva >
Egy fenékkel több lovat megülni?
Több funkció ellátása – ebben az esetben a haladó VMSZ tisztségviselői részéről – arról tanúskodik, hogy >
Az identitás
Furcsa, hogy a magyar prózában az identitásprobléma nem játszik szerepet, legfeljebb a zsidó származású és a >
Stojanović „Orbán ajánlása rossz az országunknak”
Orbán Viktor ragaszkodása, hogy Szerbiát azonnal vegyék fel az Európai Unióba nem valami különleges ajánlás az >
Nem végzi a munkáját!
Mindebből az következik, hogy az ombudsman nem teljesíti a tartományi rendelettel meghatározott számos feladatát, nem végzi >
A lelkünkben tusakodó nemzeti és kozmopolita érzés
Azzal is tisztában vagyok, hogy a nemzeti identitásom számos rejtély elé állít. Egyrészt tisztában vagyok vele, >
Félénken írom le a szót, hogy Berlin
A konformizmus olyan mély gyökeret eresztett, hogy teljesen kihalt a szubverzív szellem. A szocialista rendszert ígérő >
Predratni novinar
Belgrád soha távolabb nem állt az uniótól, mint most. Nemcsak Vučić diktatúrája miatt és nemcsak a >
Az érthetetlen magyarországi kedélyes diktatúra
Emlékszem, Hornyik Miklós az újság főszerkesztője önkritikus beszámolójában (a beszámolót még most is őrzöm) engem is >