Ma Mária névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Izmozás szakadás előtt
Bódis Gábor
Bor, szóda a hűtőben. A hosszúlépések évadja következik.
Amíg Észak-Bácska menekültheteit éli és amíg egy 1956-os bevándorló polgármester a legharciasabb szószólója az idegen betolakodók elleni, akár hatósági harcnak is, a legnépesebb vajdasági magyar párt szakadás előtt áll.
A két ellenfél: a pártközpont (Pásztor és fia, meg a többiek) és a mozgalmisták. Ez utóbbiakról annyi közelebbit megtudtunk, hogy Korhecz Tamás, volt MNT elnök és Varga László, volt párt alelnök a legészrevehetőbb személyiségei. Annyival is beljebb vagyunk, hogy most már bizonyos: Magyar Mozgalomnak nevezik majd azt a nemkormányzati tömörülést, amely a napokban alakul meg. Vagy jelentik be, hogy megalakul.
A név alapján etnikai szerveződésről van szó, amennyiben jól értelmezem a magyar szó jelentését. Az világos, hogy a magyar embereket akarják összefogni, de egy mozgalmat hogyan fognak magyarosítani, az már kevésbé. Várjuk azonban ki, hogy mit is akarnak, hiszen a napokban (Korhecz) ez világossá is válik.
Annyi előzetes fenntartás még azért engedtessék meg, hogy tapasztalt pártkáderekről van szó, akik az utóbbi nyolc évet végigharcolták Pásztorék mellett egy „magyar“ ügyért. Ebben az időszakban a kirekesztés politikája, az önkényesség, az erőfitogtatás, a pártokrácia alaptételeinek teljeskörű alkalmazása jellemezte a VMSZ-t, az utóbbi időben pedig a Budapestről importált gyűlöletbeszéd is. Ezen hogyan kívánnak változtatni és meggyőzni a vajdmagyarokat, hogy nem csak Pásztorék bársonyszékei kellenek nekik? Vagy akarnak-e rendszerváltást, amelynek egyik lényege az lenne, hogy az MNT (gyengébbek kedvéért: VMSZ) által birtokba vett intézmények önállóbban működhessenek és ne a pártközponthoz való feltétlen hűség legyen az egyetlen szakmai kritérium?
De mondom, lehet, hogy belőlem csak a túlzott és felesleges óvatosság beszél.
Vegyük szemügyre a másik oldalt, a pártközpontot. Ez már mókásabb és egyre szórakoztatóbb. Milošević idején volt alkalma a magamfajtának, hogy a nacionalizmus, a populizmus és a kommunizmus zagyva rendszerét testközelből figyelje és essen az egyik ámulatból vagy kétségbeeséstől a másikba. Akkor tapasztalhattuk, hogy mit tesz egy hatalom, fennmaradása érdekében.
Ennek egyik legbugyutább megnyilvánulása volt a végsőkig elaljasult Politika napilap (Pannon RTV, Magyar Szó figyelem!) Odjeci i reagovanja című rovata, amelyben lelkesen közölték a vidéki pártszervezetek támogató leveleit, táviratait Milošević elvtárshoz. Ezekben az őszinte hódolat, az ország és a párt egysége miatti mély aggodalom tükröződött.
Úgy tűnik, néhány ilyen levél (magyarul írottak is voltak) a postán rekedt, mert rossz lehetett a címzése. Ezek érkezhettek most a VMSZ címére és ezek elolvasása után érezhette kutya kötelességének a pártközpont (Pásztor és a család), hogy aláírás gyűjtésbe kezdjen, ezúttal nem a haza, hanem a még magasztosabb párt egysége érdekében. Ötezer valahány aláírás született, a központ szerint. Ezek lényege: aki velünk van, marad, aki a mozgalmisták mellett, az mehet (a munkahelyéről, a tisztségéből és egyáltalán mindenhonnan).
Ez csupán a bemelegítés, az igazi bunyó csak azután kezdődik, amikor az MM (nem Marilyn Monroe) kiteríti lapjait és, ami még fontosabb napvilágra kerülnek a nevek. A pártsemlegesek külső szemlélőként igazi csetepatéra fizethetnek be.
Bor, szóda a hűtőben. A hosszúlépések évadja következik.
Következő cikk: Mindannyian migránsok vagyunk
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >
Nincsenek új szellemi mozgalmak
Nem csupán másokkal, hanem önmagammal is vitatkoztam miközben korom dilemmáival vergődtem és vergődőm ma is. Úgy >
A VMSZ vezetőinek valóban nincs mit szégyellniük?
A VMSZ vezetőinek részvétele Tusványoson ismét azt jelezte, hogy a párt továbbra is kitart a Fidesszel >