2020. január 20. hétfő
Ma Fábián, Sebestyén névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Izmozás szakadás előtt

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Bor, szóda a hűtőben. A hosszúlépések évadja következik.

Amíg Észak-Bácska menekültheteit éli és amíg egy 1956-os bevándorló polgármester a legharciasabb szószólója az idegen betolakodók elleni, akár hatósági harcnak is, a legnépesebb vajdasági magyar párt szakadás előtt áll.

A két ellenfél: a pártközpont (Pásztor és fia, meg a többiek) és a mozgalmisták. Ez utóbbiakról annyi közelebbit megtudtunk, hogy Korhecz Tamás, volt MNT elnök és Varga László, volt párt alelnök a legészrevehetőbb személyiségei. Annyival is beljebb vagyunk, hogy most már bizonyos: Magyar Mozgalomnak nevezik majd azt a nemkormányzati tömörülést, amely a napokban alakul meg. Vagy jelentik be, hogy megalakul.

A név alapján etnikai szerveződésről van szó, amennyiben jól értelmezem a magyar szó jelentését. Az világos, hogy a magyar embereket akarják összefogni, de egy mozgalmat hogyan fognak magyarosítani, az már kevésbé. Várjuk azonban ki, hogy mit is akarnak, hiszen a napokban (Korhecz) ez világossá is válik.

Annyi előzetes fenntartás még azért engedtessék meg, hogy tapasztalt pártkáderekről van szó, akik az utóbbi nyolc évet végigharcolták Pásztorék mellett egy „magyar“ ügyért. Ebben az időszakban a kirekesztés politikája, az önkényesség, az erőfitogtatás, a pártokrácia alaptételeinek teljeskörű alkalmazása jellemezte a VMSZ-t, az utóbbi időben pedig a Budapestről importált gyűlöletbeszéd is. Ezen hogyan kívánnak változtatni és meggyőzni a vajdmagyarokat, hogy nem csak Pásztorék bársonyszékei kellenek nekik? Vagy akarnak-e rendszerváltást, amelynek egyik lényege az lenne, hogy az MNT (gyengébbek kedvéért: VMSZ) által birtokba vett intézmények önállóbban működhessenek és ne a pártközponthoz való feltétlen hűség legyen az egyetlen szakmai kritérium?

De mondom, lehet, hogy belőlem csak a túlzott és felesleges óvatosság beszél.

Vegyük szemügyre a másik oldalt, a pártközpontot. Ez már mókásabb és egyre szórakoztatóbb. Milošević idején volt alkalma a magamfajtának, hogy a nacionalizmus, a populizmus és a kommunizmus zagyva rendszerét testközelből figyelje és essen az egyik ámulatból vagy kétségbeeséstől a másikba. Akkor tapasztalhattuk, hogy mit tesz egy hatalom, fennmaradása érdekében.

Ennek egyik legbugyutább megnyilvánulása volt a végsőkig elaljasult Politika napilap (Pannon RTV, Magyar Szó figyelem!) Odjeci i reagovanja című rovata, amelyben lelkesen közölték a vidéki pártszervezetek támogató leveleit, táviratait Milošević elvtárshoz. Ezekben az őszinte hódolat, az ország és a párt egysége miatti mély aggodalom tükröződött.

Úgy tűnik, néhány ilyen levél (magyarul írottak is voltak) a postán rekedt, mert rossz lehetett a címzése. Ezek érkezhettek most a VMSZ címére és ezek elolvasása után érezhette kutya kötelességének a pártközpont (Pásztor és a család), hogy aláírás gyűjtésbe kezdjen, ezúttal nem a haza, hanem a még magasztosabb párt egysége érdekében. Ötezer valahány aláírás született, a központ szerint. Ezek lényege: aki velünk van, marad, aki a mozgalmisták mellett, az mehet (a munkahelyéről, a tisztségéből és egyáltalán mindenhonnan).

Ez csupán a bemelegítés, az igazi bunyó csak azután kezdődik, amikor az MM (nem Marilyn Monroe) kiteríti lapjait és, ami még fontosabb napvilágra kerülnek a nevek. A pártsemlegesek külső szemlélőként igazi csetepatéra fizethetnek be.

Bor, szóda a hűtőben. A hosszúlépések évadja következik.

2015. augusztus 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább

Eldöntöttem, hogy maradok

Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi >

Tovább

Vallásháború Montenegróban

A füst amúgy már átszállt Belgrádba is, a tüntetők tűzijáték-rakétákkal lőttek célba a montenegrói nagykövetség zászlajára. >

Tovább

Hajnalban jönnek érted…

„Kilátástalannak látom (a helyzetet Csókán), itt már mindennek vége van, a fiatalok külföldre mentek. Azt mondja >

Tovább

Ez már úgyis történelem – és egy rossz emlék

Egy nevét nem vállaló dél-bácskai férfi pedig azt mondta nekem: Az akkori történésekről nem szívesen beszélek, >

Tovább

Szélerőművek a debelyacsai határban

A bánáti Torontálvásárhely közelében már felépültek a szélgenerátorok. A falu keleti határában szeptember folyamán kezdte meg >

Tovább

Az új aszkézis

A radikális fiatalság néma borzongással és megbotránkozással fordul el mindentől, ami kommersz (különösen, ha kompetitív), ami >

Tovább

Roger Scruton halálára

Reakcióssága egyre banálisabb lett, nagy híve lett a rókavadászatnak (amelynek során a kutyák széttépik a lovasok >

Tovább

Pirruszi győzelmek

A kétnyelvűség terei zsugorodnak. A magyarok lélekszáma százalékokban kifejezve rohamosan csökken, ami azt jelenti, hogy esetükben >

Tovább