2019. december 9. hétfő
Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Rajcsán

Bódis Gábor
Bódis Gábor

„Vajdaságnak akkor lesz ilyen stúdiója, amikor majd a fejletlen köztársaságok/tartományok közé tartozik.”

A hír:

Elhunyt Rajcsán István

A kanadai Gueph városában, életének 82. évében elhunyt Rajcsán István jogász, egykori politikus, 1983 és 1984 között Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke.

Rajcsán István Topolyán született 1934. július 21-én. Vegyészeti technikumot végzett, kosárlabdázott (szülővárosában kiváló kosarazóként emlékeznek rá), majd a jogtudományi egyetemen diplomált, ugyanitt magiszteri fokozatot is szerzett. 1968 és 1972 között az Újvidéki Rádió igazgatója, nevéhez fűződik az Újvidéki Rádió és Televízió megalapítása, az intézménynek – 1972 és 1974 között – ő volt az első igazgatója.

Politikai pályafutása felfelé ívelt, a Jugoszláv Kommunista Párt tartományi vezetőségének 1974-től egészen 1989-ig tagja volt, 1982 és 1984 között a tartományi képviselőház elnöki tisztségét látta el, 1982 és 1986 között a Tartományi Tanács elnöke volt. Politikai pályafutásának a joghurtforradalom vetett véget, amikor is autonomistának bélyegezték. Ezt követően nyugdíjba vonulásáig az Újvidéki RTV műsorkutató osztályának munkatársa volt.

A magam részéről egy rövid kis történettel járulnék hozzá Rajcsán István emlékéhez. Elöljáróban azt is hozzá kell tennem, hogy az akkori Újvidéki Televízió munkatársaként, egy kicsit kívülállóként (a Duna szerémségi partján, távol a „centrumtól”) nem voltam különösképpen járatos a vajdasági magyar politikai boszorkánykonyha titkaiban. Rajcsán Istvánt viszont, néhányszori találkozás után korrekt és, ami számomra iszonyatosan fontos, jó humorérzékkel rendelkező politikusként ismertem. Felüdülést jelentett a sok búval bélelt, a világ, az ország és a vajdasági magyarság összes baja miatt állandóan gondterhelt atyafi között.

Történt egyszer, a nyolcvanas években, hogy Rajcsán mint a Jugoszláv Rádió és Televízió Közgyűlésének elnöke Szkopjéba készült, ahol az ottani új tévé stúdiót avatták fel. A csapatba úgy kerültem be, hogy abban az időben az Újvidéki Rádió és Televízió Közgyűlésének elnöke voltam. Ez körülbelül olyan jelentős (fizu nélküli) tisztség volt, mint manapság a Magyar Nemzeti Tanács elnökének a tisztje. Se nem oszt se nem szoroz.

Szkopjéban miután megnéztük a BBC tervei alapján elkészült stúdiókat, leültünk beszélgetni a házigazdákkal. Azt még hozzá kell tenni, hogy Jugoszláviában ilyen modern stúdió nem létezett. Például olyan két, egymásba nyíló, tévéjátékok, drámák felvételére alkalmas terem volt, amelyekben szinte megállás nélkül lehetett forgatni. Amíg az egyikben folyt a felvétel, a másikban már készíthették is a díszleteket a következő jelenethez.

Rajcsán nagyon kedvesen, udvariasan és az eseményhez méltó komolysággal, de nem minden szarkazmus nélkül, megjegyezte:

„Vajdaságnak akkor lesz ilyen stúdiója, amikor majd a fejletlen köztársaságok/tartományok közé tartozik.”

Csak a fiatalabbak kedvéért: a volt Jugoszláviának volt négy fejlett része (Szlovénia, Horvátország, Vajdaság, Szerbia), és négy fejletlen (Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Koszovó). Az első négy különadóval segítette a fejletleneket.

Rajcsán István 30 évvel ezelőtti megjegyzésének végül is lett utóélete: igaz ugyan, hogy szkopjei méretű stúdió nem készült el soha, de legalább a tartomány a fejletlenek közé verekedte le magát.

 

 

2015. augusztus 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább