2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Brandt és Vučić

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Brandt – Vučićtyal ellenttétben - ellenálló volt, szemben állt a hitleri hatalommal, és külföldre emigrált a fasizmus elől.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Újabb sikertelen balkáni békülési kísérlet tanúi lehettünk a múlt szombaton, július 11-én: a srebrenicai tömegmészárlás huszadik évfordulójára rendezett gyászünnepség az ártatlan áldozatokról való megemlékezés és a megbocsátás jegyében indult, ám egy súlyos incidenssel zárult, amelyet belgrádi kormánykörökben egyenesen Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök elleni merényletkísérletnek minősítenek. Az események után még fagyosabb a légkör a Drina két partján élő két nemzet, a szerbek és a bosnyákok között, mint korábban.

Mára fény derült az összes részletre: a potočari emlékközpontot elhagyó szerb vezetőt és kísérőit a tömeg kifütyülte, majd szélsőségesek csoportja Allah akbar (Allah a leghatalmasabb!) és „Csetnik Vučić, dögölj meg!” kiáltások közepette kővel, cipőkkel és vizespalackokkal dobálta meg. A biztonsági szolgálatok nem álltak feladatuk magaslatán, és megengedték, hogy tumultus alakuljon ki és hogy a támadók veszélyes közelségbe kerüljenek Vučićhoz, akit többször is kővel eltaláltak az arcán, szemüvege is eltörött. Végül sikerült kimenteni őt a tömegből, autóba ültetni, és eljuttatni a szerb határig.

Belgrádban óriási a felháborodás, a történteket úgy értékelik, hogy a szerb kormányfő kinyújtott békejobbal érkezett Potočariba, de durva elutasításban volt része, sőt életére törtek. (…)

A haladókhoz közel álló média még tovább ment, a Večernje novosti szerint egyáltalán nem spontán cselekedetről, hanem gondosan kitervelt akcióról volt szó, amely mögött a Fekete hattyúk nevű bosnyák elitalakulat tagjai álltak: ők támadtak Vučićékra, méghozzá a bosnyák hatóságok jóváhagyásával. Egyéb összeesküvés elméletek is előkerültek, az egyik szerint az egész akció mögött a brit kormány áll, amely mindenáron be akarja feketíteni Szerbiát, ezért terjesztette a Biztonsági Tanács elé a nagy port felkavaró Srebrenica-határozatot is, benne a Belgrád által elutasított genocídium minősítéssel.

A szerb média rettenhetetlen és nemes szándékú hősként méltatja a kormányfőt, aki nagylelkűen fejet hajtott a „szörnyű mészárlás” áldozatai előtt (vagy valamilyen más, hasonló jelzős szerkezetet használva a gondosan került genocídium kifejezés helyett), a helybeli bosnyákok azonban ezt elutasították.

Csak azt az „apróságot” nem említik, hogy Aleksandar Vučić sajnálatos módon maga is aktív tagja volt annak a miloševići rezsimnek, amely a Nagy Szerbia projektum keretében többek között Kelet-Boszniát is be akarta kebelezni, a legszörnyűbb etnikai tisztogatásoktól sem riadva vissza. Bármekkora változáson esett is át politikusunk az utóbbi években, bármennyire is elkötelezte magát az európaiság mellett, lássuk be, hogy ilyen múlttal nehéz megkövetni a srebrenicai borzalmak áldozatainak hozzátartozóit. Azok előtt, akik családtagjaikat veszítették el a legborzalmasabb tömegmészárlásban, egyszerűen nincs hitele annak, aki Šešelj vajda követője volt. Erre utalt az egyik kifeszített molinó is, amelyre egy, a kilencvenes évekből való Vučić-idézetet írtak: „Egy szerbért 100 muszlimot fogunk legyilkolni!”.

Willy Brandt egykori német kancellár immár legendás, kegyeletteljes gesztusa, letérdeplése a lengyel és zsidó áldozatok varsói síremléke előtt (1970) azért lehetett hiteles, mert Brandt ellenálló volt, szemben állt a hitleri hatalommal, és külföldre emigrált a fasizmus elől. Vučić semmiképpen sem lehet a megfelelő személy egy ilyen szerepre. (…)

Most már mindegy, a kínos incidenst nem lehet meg nem történtté tenni. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy ebben a térségben a legkisebb szikra is elegendő az indulatok felszításához, és hogy az őszinte megbékélésre a szerbek és a bosnyákok között még várni kell. Hogy meddig? Erre a választ legtalálóbban Žarko Korać belgrádi egyetemi tanár fogalmazta meg a Szabad Európa rádiónak adott múlt heti nyilatkozatában:

„Amíg a srebrenicai megemlékezést olyan politikai manipulációnak állítják be Szerbiában, amellyel el akarják terelni a figyelmet a szerb áldozatokról, addig ez a társadalom messze van a kilencvenes években történtekkel való szembesüléstől”.

2015. július 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább