2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A horvát horogkereszt

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Az igazi meccs azonban a választásokon dől el: felerősödik-e a szélsőjobb és megvalósul Franjo Tuđman álma a partizánok és az usztasák megbékéléséről?

Split, 1971. augusztus

Két vajdasági fiatal a Dunára indult kirándulni, de átlépve az akkor még nem létező folyami határt, meg sem állt az Adriáig. Több, főleg pénzügyi viszontagság után, úgy hozta a sors, hogy nem éppen makulátlan múltú spliti fiatalokkal haverkodtak össze, akik barátságuk jeleként az akkor kezdődő országos focibajnokság nyitómérkőzésére, a spliti Hajduk és az OFK Beograd (a Crvena Zvezda és a Partizan után a harmadik fővárosi csapat) meccsére csempészték be őket. Nem is akárhová, hanem a keménymag tribünjére. Előtte a (most már régi) stadion körüli sörözőkben folyt a bemelegítés. Derekasan.

A tét nem volt akármi: a Hajduk jugoszláv bajnokságot nyert az előző évadban és kimondott favoritként lépett a pályára. A kellően felkészített keménymag hangadói időről időre a Skidaj! (Vesd le!) jelszót üvöltötték a mindenre kész társaik felé. Erre mindenki egy mozdulattal lerántotta a pólóját. Azóta is töröm a fejem mi lehetett ennek a tömegjelenetnek a mélyebb értelme. Mindenesetre a felhevült tömeg nemsokára tétova mozdulatokkal kénytelen volt újra felöltözni, mert a tiszteletlen belgrádiak három góllal ajándékozták meg a dalmát daliákat. A két vajdasági fiatal magában kuncogott, erre tellett a bátorságukból. A vereség feldolgozása, talán mondani sem kell, a már említett sörasztalok mellett zajlott.

Az úgynevezett horvát tavasz korszaka volt ez, amikor az ottani köztársasági kommunista vezetésben többen a világháború óta szigorúan tiltott nacionalista hangokat ütöttek meg. Josip Broz Titonak akkor még volt olyan hatalma, hogy ezeket az elvtársakat hamarosan menessze. De a háborúba torkolló jugoszláv rendszerváltáskor ezek a személyek és eszméik ismét a felszínre törtek és a harcmezőkön kötöttek ki.

A két vajdasági fiatal akkor látott először (egy spliti autószerelő házának a falán) egy piros asztalterítőre hasonlító zászlót.  A történelem örökre felszámolta ezt a tájékozatlanságot: 1991 óta a šahovnica (sakktábla) a független horvát állam zászlajának, címerének része.

Split, 2015. június

Öt nappal az „incidens” után az előkelő spliti Poljud negyedben levő stadiont kerestük meg. A 70-es években tartott Mediterrán Játékokra készülve kapta a nagy múltú Hajduk ezt a több mint 30 ezer nézőt befogadó létesítményt. Az újságíró páholy felé tartunk, de onnan nem lehet kijutni a nézőtérre. Egy előzékeny tisztviselőnő mutatja meg az utat és elénk tárul a stadion gyepe. Meg a horogkereszt. Ami talán még jobban kivehető mint öt nappal korábban. Megcáfolhatatlanul ott éktelenkedik a pálya jobboldalán, a térfél alsó részén.

Hogyan került oda? Még nem tudni, a rendőrség nyomoz. Ott jártunkkor is néhányan civilben sétálgattak a náci jelkép körül.

Történt, hogy Horvátország Olaszországot fogadta EB selejtező meccsen a Poljudon. Mindkét csapatnak a döntetlen felelt meg, amit hoztak is. De a mérkőzés szünetében, a reflektorok fényében, egyszerre csak a zöld fűnél világosabb árnyalatban megjelent a több méteres horogkereszt. A gyepet kezelő társaság hirtelenjében el szerette volna tüntetni a szégyenletes jelet, de azt korábban olyan vegyszerrel alapozhatták meg, hogy kitörölhetetlen maradt. Az UEFA helyszínen lévő képviselője, hatalmas kínok közepette ugyan, de engedélyezte a meccs folytatását. És az ügy még mindig nem vált nyilvánossá Horvátországban mindaddig, amíg a mérkőzést szintén élőben közvetítő olasz riporterek nem harsogták tele az étert. Világra szóló botrányt sikerült összehozni.

Minden érintett horvát intézmény elítélte az ismeretlen tettes „Horvátország elleni merényletét” és megkezdődött a kölcsönös vádaskodás. A szociáldemokrata belügyminiszter azt állította, hogy a Horvát Labdarúgó Szövetség (HNS) már két nappal a meccs előtt tudta, hogy a horogkereszt ott van a stadion gyepén, mégsem tett semmit. Időközben az is kiderült, hogy Davor Šuker, a HNS elnöke, egykori híres focista a családi albumában őrzi azt a megható képet, amely megörökítette azt a pillanatot, amikor tiszteletét tette Ante Pavelić, horvát usztasa államfő madridi sírjánál.

És az is, hogy a HNS tulajndonképpen a most éppen ellenzékben levő HDZ (Horvát Demokrata Közösség – alapítója Franjo Tuđman, a független Horvátország első elnöke) fiókszervezete, amelynek vezetőségében a 15 tag közül 11 a párt funkcionáriusa. Semmit sem szabad a véletlenre bízni.

A fociszervezetet, horvát krónikások állítják, Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke kézi irányítja és éppen az ő ötlete volt, hogy a válogatott Splitben játsszon. Mellesleg üres lelátók előtt, mert az UEFA már megbüntette Zágrábot egy korábbi incidens miatt.

Természetesen mindezt, még a horogkeresztet sem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy Horvátországban akár az év végéig is megtarthatják az éppen esedékes parlamenti választásokat. Mivel gazdasági sikerekről aligha lehet beszámolni (minden statisztikai mérce szerint az EU-ban Horvátország az utolsók között kullog), marad hát a negatív propaganda.

A dolgok akkor kaptak gellert, amikor a HDZ elnökjelöltje, Kolinda Grabar Kitanović néhány hónappal ezelőtt, ha csak minimális pontkülönbséggel, de lekörözte az esélyesebbnek tartott addigi államfőt, a szociáldemokrata Ivo Josipovićot. Azóta a volt elnök már új pártot alapított, mert elégedetlen volt (nem alaptalanul) a saját pártja támogatásával.

Az elnökasszony, aki maga is elítélte a spliti horogkeresztes akciót, korábban olyan gesztusokat tett, amelyek a horvát nacionalistákat felbátorították. Ez utóbbiak amúgy is nemzetietlennek, hazafiatlannak és jugonosztalgikusnak (ez halálos bűn!) tartják a mai balközép kormányt. Először is nem ment el a hagyományos jasenovaci megemlékezésre. Jasenovac arról vált hírhedté, hogy a II. világháború folyamán az Ante Pavelić-féle Független Horvát Állam fasiszta kollaboráns bábkormánya haláltábort működtetett itt, és több tízezer szerbet, zsidót, cigányt végeztek ki válogatott kegyetlenséggel.

Kolinda asszony inkább a Zágráb belvárosában sátorozva tüntető, szintén szélsőség, háborús veteránokat látogatta meg, akik ezt bátorításnak vették. Mert annak is szánta.

Sőt az államfő nemrégiben ellátogatott egy válogatott focimeccsre is, amely során a zágrábi ultrák (Bad Blue Boys) a szokásos „Za dom spremni!” (A hazáért készen!) szintén második világháborús usztasa katonai felkiáltást gyakorolták szorgalmasan és jó hangosan. Grabar Kitanović a meccs után úgy nyilatkozott, hogy a hangulat fenséges volt.

Nos, ez a „fenséges hangulat” varázsolt egy valamilyen vegyszerrel megrajzolt horogkeresztet a poljudi stadion gyepére. Ami miatt most kormány, ellenzék, sajtó sajnálkozik. És retteg július 15-től, amikor várható az UEFA döntése: kizárják-e Horvátországot az Európa Bajnokság további küzdelmeiből vagy enyhébb szankcióval megússza Zágráb.

Az igazi meccs azonban a választásokon dől el: felerősödik-e a szélsőjobb és megvalósul Franjo Tuđman álma a partizánok és az usztasák megbékéléséről? Így keveredne sajátságos gemištté (horvátul a fröccs) az antifasizmus és a fasizmus. Majd ha fagy.

A nyomtatott változat a 168 Órában jelent meg.

2015. június 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább