Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Belgrád-Srebrenica via Berlin
Öreg Dezső
„Ellentétben Szerbiával, a boszniai muzulmánok nem hajlandók elfelejteni politikai múltját.“
“Szerbia fog dönteni arról, hogy elmegyek-e Srebrenicába. Ha megyek ha nem, ez Szerbia döntése lesz, nem pedig az Amerikai Egyesült Államoké, Nagy-Britanniáé, az Orosz Föderációé vagy bárki másé!” – mondta a tőle megszokott magabiztossággal az ország ura. Én személy szerint nem mernék mérget venni sem a magabiztosságára, sem arra, hogy Szerbia dönt, mert egy ország, hát nemigen szokott dönteni. Mégiscsak a vezetői azok, akik a döntéseket hozzák. Még ha választottak is. Szerbiában pedig idestova több mint negyed évszázada 1 (egy) egyetlen egy ember az, aki a fontos döntéseket meghozza. Másrészt arról sem vagyok meggyőződve, hogy Washingtonnak, Londonnak vagy akár Moszkvának nincs akkora befolyása Belgrádra, hogy bizonyos fontos döntések meghozatalakor mi legyen a végső szó.
Mert ugye Srebrenica esete mégis világraszóló. Igen, van mészárlás máshol is. Egy évvel a srebrenicai előtt történt a ruandai népirtás. Amely a ruandaiak százezreinek szervezett legyilkolása volt 1994-ben. A népirtást főleg két hutu milícia követte el kb. 100 nap alatt, 1994. április 6-ától július közepéig. Legalább 500 000 tuszi és több százezres nagyságrendű mérsékelt hutu vesztette életét. Más becslések szerint a halottak száma 800 ezer és - 1 millió között volt. Ehhez képest a több mint 8000 bosnyák férfi meg fiú lemészárlása és a mintegy 30 ezer nő meg gyermek elűzése úgymond játszadozásnak tűnhet. Pedig egyetlen emberélet kioltása is bűncselekmény. Az ENSZ alapokmányában is. Srebrenicában, a kelet boszniai muzulmán enklávéban pedig az ENSZ katonáinak kellett volna megőrizni az ottani civilek életét. Nem tették meg. Elszöktek a várost ostromló szerb erők elől. És ezt Európa nem felejtheti el. Mert gyakorlatilag lehetővé tette a népirtást. Nem véletlenül készül Nagy-Britannia arra, hogy a Biztonsági Tanácsban egy határozatot terjeszt elfogadásra, amelyben elítélik a történteket, pontosabban július 11-ét az emlékezés napjává nyilvánítják. Belgrádi politikai körökben az a hír járja, hogy Szerbia ez ügyben nem fogja arra kérni Oroszországot, hogy emeljen vétót a határozat elfogadására. Mert megtehetné, de ez minden bizonnyal kontraproduktív hatást váltana ki. Ezzel szemben Milorad Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság ura, akinek hatalma állítólag inogni látszik, már bejelentette, hogy orosz barátaitól kérni fogja a már ugyancsak régen használt nyet-et. Szerbia nyilván azért tartózkodóbb, mert Brüsszelben, de nem utolsó sorban Berlinben egy ilyen kérelmet úgy tolmácsolnának, hogy Belgrádot azoktól védi Moszkva, akikhez csatlakozni akar. Az Európai Unióról, meg a nyugati világról van szó. És persze az általuk képviselt értékekről.
Ezért mondja Szerbia ura, hogy a srebrenicai illetve a potočari megemlékezésen való részvételről Belgrádban döntenek. De az ottani állapotok jó ismerői azt is tudni vélik, hogy a döntést július 9-én hozzák nyilvánosságra, Angela Merkel német kancellár látogatása során. És ebben van ráció. Mert ha a német kancellárral tárgyalva arra a következtetésre jutnak, hogy Aleksandar Vučić jelenléte több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna, és ha a német kancellár is így gondolja, akkor nem sokat kellene magyarázkodni a világ előtt. Mert ebben a pillanatban bizonyára nagyon fő a feje a miniszterelnöknek. Mert a népirtás húsz éves évfordulóján való jelenlét Szerbia politikai súlyának, érettségének a mérlegre tételét is jelenti. Ezért nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a napokban Gefben őrizetbe vették Naser Orićot, a srebrenicai muzulmán erők volt parancsnokát. Méghozzá szerbiai körözőlevél alapján. Azzal gyanúsítják, hogy 1992-ben Podrinjeben megölt 9 polgári személyt. Őrizetbe vételét politikai nyomásnak, a srebrenicai évforduló előtti időzített politikai bombaként élte meg az itteni vezetés. Joggal. Mert Orić a bosnyákok szemében néphős. Szerbia minden lépése, amely bosnyákellenesnek tűnik, ez a letartóztatás mindeképpen az, ellenséges cselekedetként lesz elkönyvelve. Aleksandar Vučić srebrenicai jelenléte is provokációnak tűnhet, mert ellentétben Szerbiával, a boszniai muzulmánok nem hajlandók elfelejteni politikai múltját.
Nem lesz tehát egyszerű dolga Szerbiának, amikor Amerika, Nagy Britannia és Moszkva helyett döntenie kell a jelenlétről. Szerencsére Berlin segíthet. A mészárlásról pedig gyásszal és megbánással kell megemlékezni. Potočareban és Belgrádban is. Ez hozzájárul a térség békéjéhez. Ha megtörténik.
Következő cikk: Humanitárius katasztrófát okozna Orbán ötlete Szerbiában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„A vajdasági magyarság lapja”?
A Magyar Szó és a Hét Nap akkor lesz a vajdasági magyarság napilapja, amikor majd a >
A rossz közérzet lázadása
Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >
Új szintézis?
Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >
„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”
A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >