Ma Nándor, János, Pál névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Belgrád-Srebrenica via Berlin
Öreg Dezső
„Ellentétben Szerbiával, a boszniai muzulmánok nem hajlandók elfelejteni politikai múltját.“
“Szerbia fog dönteni arról, hogy elmegyek-e Srebrenicába. Ha megyek ha nem, ez Szerbia döntése lesz, nem pedig az Amerikai Egyesült Államoké, Nagy-Britanniáé, az Orosz Föderációé vagy bárki másé!” – mondta a tőle megszokott magabiztossággal az ország ura. Én személy szerint nem mernék mérget venni sem a magabiztosságára, sem arra, hogy Szerbia dönt, mert egy ország, hát nemigen szokott dönteni. Mégiscsak a vezetői azok, akik a döntéseket hozzák. Még ha választottak is. Szerbiában pedig idestova több mint negyed évszázada 1 (egy) egyetlen egy ember az, aki a fontos döntéseket meghozza. Másrészt arról sem vagyok meggyőződve, hogy Washingtonnak, Londonnak vagy akár Moszkvának nincs akkora befolyása Belgrádra, hogy bizonyos fontos döntések meghozatalakor mi legyen a végső szó.
Mert ugye Srebrenica esete mégis világraszóló. Igen, van mészárlás máshol is. Egy évvel a srebrenicai előtt történt a ruandai népirtás. Amely a ruandaiak százezreinek szervezett legyilkolása volt 1994-ben. A népirtást főleg két hutu milícia követte el kb. 100 nap alatt, 1994. április 6-ától július közepéig. Legalább 500 000 tuszi és több százezres nagyságrendű mérsékelt hutu vesztette életét. Más becslések szerint a halottak száma 800 ezer és - 1 millió között volt. Ehhez képest a több mint 8000 bosnyák férfi meg fiú lemészárlása és a mintegy 30 ezer nő meg gyermek elűzése úgymond játszadozásnak tűnhet. Pedig egyetlen emberélet kioltása is bűncselekmény. Az ENSZ alapokmányában is. Srebrenicában, a kelet boszniai muzulmán enklávéban pedig az ENSZ katonáinak kellett volna megőrizni az ottani civilek életét. Nem tették meg. Elszöktek a várost ostromló szerb erők elől. És ezt Európa nem felejtheti el. Mert gyakorlatilag lehetővé tette a népirtást. Nem véletlenül készül Nagy-Britannia arra, hogy a Biztonsági Tanácsban egy határozatot terjeszt elfogadásra, amelyben elítélik a történteket, pontosabban július 11-ét az emlékezés napjává nyilvánítják. Belgrádi politikai körökben az a hír járja, hogy Szerbia ez ügyben nem fogja arra kérni Oroszországot, hogy emeljen vétót a határozat elfogadására. Mert megtehetné, de ez minden bizonnyal kontraproduktív hatást váltana ki. Ezzel szemben Milorad Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság ura, akinek hatalma állítólag inogni látszik, már bejelentette, hogy orosz barátaitól kérni fogja a már ugyancsak régen használt nyet-et. Szerbia nyilván azért tartózkodóbb, mert Brüsszelben, de nem utolsó sorban Berlinben egy ilyen kérelmet úgy tolmácsolnának, hogy Belgrádot azoktól védi Moszkva, akikhez csatlakozni akar. Az Európai Unióról, meg a nyugati világról van szó. És persze az általuk képviselt értékekről.
Ezért mondja Szerbia ura, hogy a srebrenicai illetve a potočari megemlékezésen való részvételről Belgrádban döntenek. De az ottani állapotok jó ismerői azt is tudni vélik, hogy a döntést július 9-én hozzák nyilvánosságra, Angela Merkel német kancellár látogatása során. És ebben van ráció. Mert ha a német kancellárral tárgyalva arra a következtetésre jutnak, hogy Aleksandar Vučić jelenléte több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna, és ha a német kancellár is így gondolja, akkor nem sokat kellene magyarázkodni a világ előtt. Mert ebben a pillanatban bizonyára nagyon fő a feje a miniszterelnöknek. Mert a népirtás húsz éves évfordulóján való jelenlét Szerbia politikai súlyának, érettségének a mérlegre tételét is jelenti. Ezért nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a napokban Gefben őrizetbe vették Naser Orićot, a srebrenicai muzulmán erők volt parancsnokát. Méghozzá szerbiai körözőlevél alapján. Azzal gyanúsítják, hogy 1992-ben Podrinjeben megölt 9 polgári személyt. Őrizetbe vételét politikai nyomásnak, a srebrenicai évforduló előtti időzített politikai bombaként élte meg az itteni vezetés. Joggal. Mert Orić a bosnyákok szemében néphős. Szerbia minden lépése, amely bosnyákellenesnek tűnik, ez a letartóztatás mindeképpen az, ellenséges cselekedetként lesz elkönyvelve. Aleksandar Vučić srebrenicai jelenléte is provokációnak tűnhet, mert ellentétben Szerbiával, a boszniai muzulmánok nem hajlandók elfelejteni politikai múltját.
Nem lesz tehát egyszerű dolga Szerbiának, amikor Amerika, Nagy Britannia és Moszkva helyett döntenie kell a jelenlétről. Szerencsére Berlin segíthet. A mészárlásról pedig gyásszal és megbánással kell megemlékezni. Potočareban és Belgrádban is. Ez hozzájárul a térség békéjéhez. Ha megtörténik.
Következő cikk: Humanitárius katasztrófát okozna Orbán ötlete Szerbiában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”
Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >
Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre
Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >
A szerb kormány növeli az elköltözést?!
Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >
„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]
Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >
Tisztelet a magyar népnek
Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >
Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!
A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >
Mindenki önökre fog szavazni!
Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >
„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”
Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >
Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére
De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >
Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?
A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >
A kétpólusosság átka
Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >
Változik a viszonyulás?
Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >