Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Gyanús riporterek
J. Garai Béla
„Leleplező riportot akartak készíteni a Nikolić-család mértéktelen gazdagodásáról.“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Sosem gondoltam volna, hogy egyszer még szolidáris érzelmek ébrednek bennem bulvártémákkal foglalkozó belgrádi tabloidok iránt, pontosabban egyes munkatársaik iránt, akik a napokban az elnöki hivatal támadásának célkeresztjébe kerültek. Méghozzá azzal a rendkívül súlyos váddal, hogy veszélyeztették az elnök családtagjainak biztonságát ezekben a nehéz és kritikus időkben, amikor nem messze tőlünk, a szomszédos Macedóniában terrortámadások zajlanak - amint az elnöki sajtóhivatal dörgedelmes közleményében olvasható.
Először azt hittem, hogy eme felelőtlen firkászok netán fegyvert rejtegettek a jegyzetfüzetükben, és úgy próbálták orvul megközelíteni az elnök hozzátartozóit, esetleg kiszuperált, húszéves verdájukkal útját állták Nikolićék páncélozott Audijának egy fővárosi útkereszteződésben, és így sodorták őket életveszélybe. Ha már ilyen keményen kipellengérezték őket. De tévedtem. Nem erről van szó: a két újságíró és fotós kollegáik azzal idéztek elő kockázatos helyzetet, hogy a belgrádi felső tízezer luxusnegyedében, az előkelő Dedinjén becsöngettek egy pazar villába és tulajdonosa felől érdeklődtek. Történetesen éppen abba, amelyben az elnök kisebbik fia, Branislav lakik. Merthogy – micsoda elvetemült szándék! - leleplező riportot akartak készíteni a Nikolić-család mértéktelen gazdagodásáról. (...)
„A köztársasági elnök kabinetjében gyanút keltettek a szóban forgó, német-svájci tulajdonban levő két napilap és újságírói, X.Y. és Y.Z. (az eredetiben teljes névvel szerepelnek) szándékai, akik közül utóbbi prizreni születésű”, áll a múlt hét derekán kiadott és jó kis vihart kavart közleményben. A továbbiakban arról értesülhetünk, hogy miközben az elnök „azért küzd, hogy az országot megvédje az albán terroristáktól, a német-svájci tulajdonban levő két tabloid riportereket küld kisebbik fia házához azzal a szándékkal, hogy veszélybe sodorja biztonságát”. Ezzel ugyanis, magyarázatuk szerint, nyilvánossá akarták tenni az elnök hozzátartozójának címét, amivel terrortámadás veszélyének tették volna ki.
Ezen még el is gondolkodna az ember, ha nem szúrna szemet, hogy a közlemény szerzői külön kiemelték a prizreni (koszovói) születésű riporternőt. Nem kell túl nagy tudomány a megfejtéshez: nyilván azért, mert a nem ics-vics-re végződő vezetéknevéből kiderül, hogy nem a többségi nemzethez tartozik. Vagyis a kutakodó újságíró albán, esetleg goranac. Ez a körülmény pedig elegendő ok arra, hogy aggodalmat keltsen az elnökben és munkatársaiban.
A származás szerinti effajta megkülönböztetés heves reagálást váltott ki mindkét szerbiai újságírószövetségből, az érintett lapok pedig, a rájuk egyáltalán nem jellemző módon váratlanul felcsaptak a nemzeti egyenrangúság harcos védelmezőivé.
„Hová jutottunk?! Azt jelenti ez, hogy Szerbiában valaki azért gyanús, mert például albán?”, tette fel a kérdést kommentárjában a Blic, majd így folytatta: „Vagy azért gyanús, mert külföldi tulajdonban levő cégnél dolgozik?”. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy „az elnököt soviniszta érzelmek fűtik, megnyilvánulása kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát, és ezzel szégyent hoz az általa betöltött tisztségre”. (...)
Ám mielőtt címünkre is érkezne egy ledorongoló sajtóközlemény, felhívnám az elnöki kabinet figyelmét, hogy mindezt én is csak a tabloidok megbízhatatlan és rosszindulatú beszámolóiból tudom... Nem túl jól hangzó nevem ellenére nekem is mindjárt gyanús volt, hogy egyikük koszovói születésű.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?
Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >
Álmomban sem gondoltam volna...
De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >
De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?
Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >
Nincs szó
Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >
Nem ismerem a magyar vidéket...
Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >
Egy csókoltatás népies diplomáciája
Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >
Ólomévek
Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >
„Út a keresztény szabadság korszakába”?
A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >
Száz év vendégszeretet
Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >
Az úri Magyarország visszatérése
A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >
A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét
Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >
A kisebbségek pápája is...
Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >