2020. szeptember 26. szombat
Ma Jusztina, Kozma, Damján névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Gyanús riporterek

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Leleplező riportot akartak készíteni a Nikolić-család mértéktelen gazdagodásáról.“  J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer még szolidáris érzelmek ébrednek bennem bulvártémákkal foglalkozó belgrádi tabloidok iránt, pontosabban egyes munkatársaik iránt, akik a napokban az elnöki hivatal támadásának célkeresztjébe kerültek. Méghozzá azzal a rendkívül súlyos váddal, hogy veszélyeztették az elnök családtagjainak biztonságát ezekben a nehéz és kritikus időkben, amikor nem messze tőlünk, a szomszédos Macedóniában terrortámadások zajlanak - amint az elnöki sajtóhivatal dörgedelmes közleményében olvasható.

Először azt hittem, hogy eme felelőtlen firkászok netán fegyvert rejtegettek a jegyzetfüzetükben, és úgy próbálták orvul megközelíteni az elnök hozzátartozóit, esetleg kiszuperált, húszéves verdájukkal útját állták Nikolićék páncélozott Audijának egy fővárosi útkereszteződésben, és így sodorták őket életveszélybe. Ha már ilyen keményen kipellengérezték őket. De tévedtem. Nem erről van szó: a két újságíró és fotós kollegáik azzal idéztek elő kockázatos helyzetet, hogy a belgrádi felső tízezer luxusnegyedében, az előkelő Dedinjén becsöngettek egy pazar villába és tulajdonosa felől érdeklődtek. Történetesen éppen abba, amelyben az elnök kisebbik fia, Branislav lakik. Merthogy – micsoda elvetemült szándék! - leleplező riportot akartak készíteni a Nikolić-család mértéktelen gazdagodásáról. (...)

 „A köztársasági elnök kabinetjében gyanút keltettek a szóban forgó, német-svájci tulajdonban levő két napilap és újságírói, X.Y. és Y.Z. (az eredetiben teljes névvel szerepelnek) szándékai, akik közül utóbbi prizreni születésű”, áll a múlt hét derekán kiadott és jó kis vihart kavart közleményben. A továbbiakban arról értesülhetünk, hogy miközben az elnök „azért küzd, hogy az országot megvédje az albán terroristáktól, a német-svájci tulajdonban levő két tabloid riportereket küld kisebbik fia házához azzal a szándékkal, hogy veszélybe sodorja biztonságát”. Ezzel ugyanis, magyarázatuk szerint, nyilvánossá akarták tenni az elnök hozzátartozójának címét, amivel terrortámadás veszélyének tették volna ki.

Ezen még el is gondolkodna az ember, ha nem szúrna szemet, hogy a közlemény szerzői külön kiemelték a prizreni (koszovói) születésű riporternőt. Nem kell túl nagy tudomány a megfejtéshez: nyilván azért, mert a nem ics-vics-re végződő vezetéknevéből kiderül, hogy nem a többségi nemzethez tartozik. Vagyis a kutakodó újságíró albán, esetleg goranac. Ez a körülmény pedig elegendő ok arra, hogy aggodalmat keltsen az elnökben és munkatársaiban.

A származás szerinti effajta megkülönböztetés heves reagálást váltott ki mindkét szerbiai újságírószövetségből, az érintett lapok pedig, a rájuk egyáltalán nem jellemző módon váratlanul felcsaptak a nemzeti egyenrangúság harcos védelmezőivé.

„Hová jutottunk?! Azt jelenti ez, hogy Szerbiában valaki azért gyanús, mert például albán?”, tette fel a kérdést kommentárjában a Blic, majd így folytatta: „Vagy azért gyanús, mert külföldi tulajdonban levő cégnél dolgozik?”. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy „az elnököt soviniszta érzelmek fűtik, megnyilvánulása kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát, és ezzel szégyent hoz az általa betöltött tisztségre”. (...)

Ám mielőtt címünkre is érkezne egy ledorongoló sajtóközlemény, felhívnám az elnöki kabinet figyelmét, hogy mindezt én is csak a tabloidok megbízhatatlan és rosszindulatú beszámolóiból tudom... Nem túl jól hangzó nevem ellenére nekem is mindjárt gyanús volt, hogy egyikük koszovói születésű.

2015. május 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább