Ma Bernadett, Simon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Győzelem
Öreg Dezső
„Mert annak az ideológiának a halálát ünnepelték volna, amely az ember és ember közötti különbségen alapul, él és élősködik.”
Ha őszinték akarunk lenni, akkor Szerbiában szerencsére - a hangsúly ezen van - tehát szerencsére senki sem kifogásolta igazán azt, hogy az államfő megjelent a győzelem napi moszkvai katonai díszszemlén. Mert a nyugati országok tüntető távolmaradása egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy a napi politika felülírja az eszméket és az azokba vetett hitet.
Lehet, hogy ez a hit, a kisember, az egyszerű ember hite nem sokat számít a nagypolitikában, de azért mi egyszerűek mégis azt szeretnénk hinni, hogy a fasizmuson aratott győzelem a demokrácia diadala is. Hogy véget ért a nemzetimádat kora, az az időszak, amikor egész nemzetek vallották hittel, hogy vannak jó nemzetek és vannak olyanok, amelyek kevesebbet érnek, amelyeket el kell tüntetni a történelem süllyesztőjében. Nem erkölcsi szentbeszédet akarok tartani, csupán arra figyelmeztetni, hogy ez az eltűntnek, eltüntetettnek mondott eszme ma is él és egyre gyakrabban emelgeti a fejét. Itt közöttünk, és környezetünkben is. Ismét divatos lett a zsidózás meg a cigányozás, ami már csak egy lépésre van a magyarozástól vagy a szerbezéstől. A mócozástól meg a tótozástól. Biztos vagyok benne, hogy már létezik is, csak egyelőre halkra fogott szóval. Reméljük, tovább halkul, bár erre nem mernék mérget venni. Mert ugye, a nemzetpolitika éltetésének és erősítésének egyik fontos eleme az ellenségkép-gyártás. Mert anélkül, valamire való ellenség nélkül nincs veszélyben a nemzet. Amiből az következik, hogy nem kell védeni. Ha Ukrajna mostani vezetése a hivatalos orosz politika szerint nem volna fasiszta, amely az ott élő oroszok biztonságára, vagyonára, életére tör, nemigen lenne igazolható az orosz szakadárok fegyveres akciója. Akiket Moszkva állítólag csupán emberbaráti segélyben részesít. De ha kell, ha rászorulnak, más eszközöket is bevet – hangzott el többször az orosz illetékesek szájából. Mint ahogy Szerbia is segítette a Horvátországban meg Boszniában élő veszélyeztetett nemzetrészeit. És segíti továbbra is a koszovói szerbeket. Akik tetejében még szót sem fogadnak mindig. De emlékszünk még a külföldi nagykövetségeken való gyújtogatásra is, amikor a veszélyeztetett népet támogató nagygyűlésre szólította a nemzetet az ország akkori vezetése. És láthattuk azt is, nem is olyan régen, hogy a bősz tiltakozók hogyan verik le a cirill betűs táblákat a vukovári középületekről.
Jó, a háború sebei még nem hegedtek be. És vannak akik újra meg újra felszaggatják őket. Nem véletlenszerűen, hanem az érzelmekre játszva. Ugyanezt teszi a volt KGB-s tiszt is, aki minden oroszok új cárjaként uralkodik Oroszországban hol elnökként, hol kormányfőként. Aki megszervezte azt a győzelem napi díszszemlét, amelyről ezúttal távol maradtak a nyugati országok vezetői. Ugyanazok, illetve utódai azoknak, akik 10 évvel ezelőtt, a 60. évfordulón jelenlétükkel megtisztelték ugyanezt az embert. Azóta azonban sok víz lefolyt a Volgán. Az Oroszország és a nyugati világ közötti ellentétek nem az ukrajnai háború kitörésekor keletkeztek. És a nyugatellenes érzelmeket az orosz vezér is a veszélyeztetettség eszközeivel erősíti, élteti. Mert amikor azt mondja: „Mi kevésbé vagyunk pragmatikusak mint mások, kevésbé vagyunk számítók... de jószívűek igen” – akkor azt üzeni, hogy meg kell keményíteni a szíveket, és nemet kell mondani a Nyugat kegyetlen, számító politikájának. Holott ugyanezzel a számítással osztozkodtak a prédán Jaltában az akkori szövetségesek. És ugyanez a Nyugat dobta oda fél Európát a kétségtelenül óriási áldozatot hozó Szovjetuniónak, illetve akkori vezérének, Joszif Visszarionovics Dzsugasvilinek. Akire csak Sztálinként emlékszik a világ.
Akkor miért is kellett volna ott lennie mindenkinek Moszkvában a német kapituláció 70. évfordulóján? Mert a fasizmus feletti győzelemre emlékeztek az emberek. Mert annak az ideológiának a halálát ünnepelték volna, amely az ember és ember közötti különbségen alapul, él és élősködik. Amely – sajnos - nem igazán szűnt meg és amelyhez manapság is szemrebbenés nélkül hozzányúlnak a politikusok. Kicsik és nagyok egyaránt. Amely a Moszkvában jelen levő vezetőktől sem idegen. Nem is tudták, milyen nemes cselekedetet végeztek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
ÉRDEMTELEN DÍJAZÁS
Ha Vajdaságban megkérdeznénk tíz magyart, tudják-e, kicsoda Szili Katalin, aligha kapnánk sok igenlő választ. Ehhez képest >
A kenyérhéj fölöttébb szükséges voltáról
Tudtam, kinek milyen sérelmei vannak, ők is tudták, hogy nekünk mi fáj. Magyarországi partnereink is jól >
Sajnos, ennek a történetnek nem itt lesz a vége
Sosem éreztem magam alatt olyan bizonytalannak a talajt, mint ezekben az években. Egyik oldalról hallom Orbán >
AZ EURÓPA TANÁCS POLITIKAI TÉVEDÉSE
A vajdasági magyar közösség akár büszke is lehetne Kovács Elvira újabb tisztségére – csakhogy nem az. >
Csak a gálya szabadít ki bennünket a buborékból
Nem panaszkodom a kortárs fiatal nemzedékre, végzik a dolgukat, viszont ez a rendszer a nemzedékek között >
Vannak tehetséges és éles eszű fiatal értelmiségiek, de nincs értelmiségi elitünk
Egy megsebzett város anatómiája bontakozott ki. Az előadás után keserűen állapítom meg, hogy szétszéledt a vajdasági >
Mint aki egy idegen városban tévelyeg
A városháza sarkán visszatekintettem és láttam, amint a színház főbejáratán özönlik ki a tömeg. Igen, jutott >
TISZTELETET ÉS BECSÜLETET NEM LEHET VÁSÁROLNI!
A közelgő választások fényében felvetődik a politikai értelmezés lehetősége, hogy a Pásztor fivérek számára a Prosperitati >
SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT
Az idei Magyar Nemzeti Tanács-i választások ezért nem egyszerű tisztújítást jelentenek, hanem lehet, utolsó esélyt arra, >
A banalitás terrorja köszöntött be
Manapság veszélyes vállalkozás komoly és elgondolkodtató kérdéseket felvetni, hiszen a posztigazság korszakában minden hazugság igazságnak tüntethető >
Két- vagy többnyelvű útjelző táblák Vajdaságban?
A három VMSZ-es irányítású községben kihelyezett 31 kétnyelvű útjelző tábla érdemben nem változtat a helyzeten. Egyrészt >
VMP: Újvidék igazi védjegye
2024 november 1-jén a vasútállomás előtetőjének leomlása miatt Újvidék neve bekerült a világhíradók vezető híreibe. Sokan >