2022. május 17. kedd
Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Győzelem

Öreg Dezső
Öreg Dezső

„Mert annak az ideológiának a halálát ünnepelték volna, amely az ember és ember közötti különbségen alapul, él és élősködik.”

Ha őszinték akarunk lenni, akkor Szerbiában szerencsére - a hangsúly ezen van - tehát szerencsére senki sem kifogásolta igazán azt, hogy az államfő megjelent a győzelem napi moszkvai katonai díszszemlén. Mert a nyugati országok tüntető távolmaradása egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy a napi politika felülírja az eszméket és az azokba vetett hitet.

Lehet, hogy ez a hit, a kisember, az egyszerű ember hite nem sokat számít a nagypolitikában, de azért mi egyszerűek mégis azt szeretnénk hinni, hogy a fasizmuson aratott győzelem a demokrácia diadala is. Hogy véget ért a nemzetimádat kora, az az időszak, amikor egész nemzetek vallották hittel, hogy vannak jó nemzetek és vannak olyanok, amelyek kevesebbet érnek, amelyeket el kell tüntetni a történelem süllyesztőjében. Nem erkölcsi szentbeszédet akarok tartani, csupán arra figyelmeztetni, hogy ez az eltűntnek, eltüntetettnek mondott eszme ma is él és egyre gyakrabban emelgeti a fejét. Itt közöttünk, és környezetünkben is. Ismét divatos lett a zsidózás meg a cigányozás, ami már csak egy lépésre van a magyarozástól vagy a szerbezéstől. A mócozástól meg a tótozástól. Biztos vagyok benne, hogy már létezik is, csak egyelőre halkra fogott szóval. Reméljük, tovább halkul, bár erre nem mernék mérget venni. Mert ugye, a nemzetpolitika éltetésének és erősítésének egyik fontos eleme az ellenségkép-gyártás. Mert anélkül, valamire való ellenség nélkül nincs veszélyben a  nemzet. Amiből az következik, hogy nem kell védeni. Ha Ukrajna mostani vezetése a hivatalos orosz politika szerint nem volna fasiszta, amely az ott élő oroszok biztonságára, vagyonára, életére tör, nemigen lenne igazolható az orosz szakadárok fegyveres akciója. Akiket Moszkva állítólag csupán emberbaráti segélyben részesít. De ha kell, ha rászorulnak, más eszközöket is bevet – hangzott el többször az orosz illetékesek szájából. Mint ahogy Szerbia is segítette a Horvátországban meg Boszniában élő veszélyeztetett nemzetrészeit. És segíti továbbra is a koszovói szerbeket. Akik tetejében még szót sem fogadnak mindig. De emlékszünk még a külföldi nagykövetségeken való gyújtogatásra is, amikor a veszélyeztetett népet támogató nagygyűlésre szólította a nemzetet az ország akkori vezetése. És láthattuk azt is, nem is olyan régen, hogy a bősz tiltakozók hogyan verik le a cirill betűs táblákat a vukovári középületekről.

Jó, a háború sebei még nem hegedtek be. És vannak akik újra meg újra felszaggatják őket. Nem véletlenszerűen, hanem az érzelmekre játszva. Ugyanezt teszi a volt KGB-s tiszt is, aki minden oroszok új cárjaként uralkodik Oroszországban hol elnökként, hol kormányfőként. Aki megszervezte azt a győzelem napi díszszemlét, amelyről ezúttal távol maradtak a nyugati országok vezetői. Ugyanazok, illetve utódai azoknak, akik 10 évvel ezelőtt, a 60. évfordulón jelenlétükkel megtisztelték ugyanezt az embert. Azóta azonban sok víz lefolyt a Volgán. Az Oroszország és a nyugati világ közötti ellentétek nem az ukrajnai háború kitörésekor keletkeztek. És a nyugatellenes érzelmeket az orosz vezér is a veszélyeztetettség eszközeivel erősíti, élteti. Mert amikor azt mondja: „Mi kevésbé vagyunk pragmatikusak mint mások, kevésbé vagyunk számítók... de jószívűek igen” – akkor azt üzeni, hogy meg kell keményíteni a szíveket, és nemet kell mondani a Nyugat kegyetlen, számító politikájának. Holott ugyanezzel a számítással osztozkodtak a prédán Jaltában az akkori szövetségesek. És ugyanez a Nyugat dobta oda fél Európát a kétségtelenül óriási áldozatot hozó Szovjetuniónak, illetve akkori vezérének, Joszif Visszarionovics Dzsugasvilinek. Akire csak Sztálinként emlékszik a világ.

Akkor miért is kellett volna ott lennie mindenkinek Moszkvában a német kapituláció 70. évfordulóján? Mert a fasizmus feletti győzelemre emlékeztek az emberek. Mert annak az ideológiának a halálát ünnepelték volna, amely az ember és ember közötti különbségen alapul, él és élősködik. Amely – sajnos - nem igazán szűnt meg és amelyhez manapság is szemrebbenés nélkül hozzányúlnak a politikusok. Kicsik és nagyok egyaránt. Amely a Moszkvában jelen levő vezetőktől sem idegen. Nem is tudták, milyen nemes cselekedetet végeztek.     

2015. május 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyar egyetem nincs – csak egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény

Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami >

Tovább

„Forradalom: megváltás!”

Száműztük emlékeinkből és a szótárunkból a forradalmat is, a megváltást is. Következett a bársonyos forradalom, de >

Tovább

A fasizmus feletti győzelem bizarr napja

Sztálin a győztesek oldalán Jaltában megkaparintotta Kelet-Közép-Európát, beleértve Ukrajnát is. 1991-ben a Szovjetunió szétesett, Ukrajna független >

Tovább

„Eredmények a válság kellős közepén”?

A számadatokból is jól látszik, hogy a két magyar lapkiadó kft. valójában, sajnos, nem hogy semmilyen >

Tovább

Mi lesz ha Vučić nem lesz képes dönteni?

A Vučić-kormány idején Szerbiában nem csupán a NATO-ellenesség erősödött, hanem többségbe kerültek az EU-csatlakozás elutasítói is. >

Tovább

Csend honol…

Magyarországon a Fidesz, Vajdaságban pedig a VMSZ (a Fidesz segítéségével és pénzelése által) leuralták, úgyszólván letarolták >

Tovább

Égbekiáltó!

Attól félek, hogy a fasiszta jelző felelőtlen használata a fasiszta hívek malmára hajtja a vizet. Fasizmus, >

Tovább

A melós utolsó szalmaszála az új igazságos Vezér

Belgrádban csak pár százan jöttek össze, hogy a munkások jogaiért emeljék fel a szavukat. Hol vagy >

Tovább

Mi a fontosabb, a haza vagy Putyin?

A kormány is döntéshelyzetbe kényszerült. A kormánypárti bulvárlapok meglepő Putyin-ellenessége azt sugallja, hogy Vučić távolodni készül >

Tovább

Csatlakozás az Európai Unióhoz, vagy barátság Oroszországgal?

Az Európai Bizottságból azt üzenik: „Szerbia álláspontja az Ukrajna elleni orosz agresszióról kihatással lehet az ország >

Tovább

A VMSZ Nagy Buborékja

A VMSZ annyira biztos magában, hogy tudomást sem vesz a Kis Buborékban meghúzódó ellenfelekről, akik harcias >

Tovább

A putyinizmus mint koreszme

Csodák csodája, számos európai antikapitalista vonzódik Putyin kapitalizmusához. A vonzódás alapját az antiliberalizmus, a keresztény gyökerekhez >

Tovább