Ma Timót, Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A Napló 25 éves
Bódis Gábor
Hőskorszak volt, a kiállások kora, a Sajtószabadság ideje. Szárnyalt a Magyar Szó is, ellenállt a Hét Nap.
Egy negyedszázaddal ezelőtt, a fasizmus feletti győzelem napján jelent meg a valamikori Bácsmegyei Napló szellemi örökségét felvállaló Napló első nyomtatott száma. Nem véletlenül ezen a napon: akkor még azt hittük az antifasizmus örök és közös. Azóta kiderült, hogy egyik se: az ordas eszmék ismét megjelentek nemcsak Szerbiában, Horvátországban, Magyarországon, hanem a vajdasági magyarok között is. Snitt.
Valójában már előző este (1990. május 8.) a kezünkkel tapogathattuk a Fórum nyomda gépeiről símulva lecsúszó Lapot. Sokan voltunk a csodálatos nyomdafesték illatától elkábulva: Csíkos Zsuzsa, Németh Árpád, Keszég Karcsi, Nemes Pista...
Utána eltelt másfél, ha gazdaságilag nem is, de szakmailag és érzelmileg csapongóan szárnyaló év. Dúlt a szerb nacionalizmus, felvértezve a horvátot, szlovént és így tovább a végtelenségig. Hőskorszak volt, a kiállások kora, a Sajtószabadság ideje. Szárnyalt a Magyar Szó is, ellenállt a Hét Nap.
Jött a háború. Sokan távozni kényszerültünk. Orbán Viktor megnyugtatására, én nem gazdasági (megélhetési) bevándorlóként távoztam az anyaországba, hanem mert a rossz emlékű Jugoszláv Néphadsereg kedvesen meginvitált: legyek szíves résztvenni Vukovár magasztos ostromlásában. Na, azt már nem. Tévedés ne essék: ha nem a jugoszláv (szerb) hadsereg öldösött volna a Duna mentén (is), hanem, mondjuk a magyar, akkor sem vettem volna részt.
Elkezdődött a nyomtatott Napló második élete. Keszég Karcsira bíztuk a főszerkesztést. Kisebbségi gladiátorként harcolt az Ügyért. Végül összeforott a Naplóval, egyetlen szerelmével. Össze is költöztek. A tragikus 1997-es évig, amikor a szíve fizikailag nem bírta tovább. Beleroppant a valós és vélt démonok elleni harcban.
Az igazság kedvéért el kell mondani ez a Napló már nem az volt, amit Árpáddal (és Karcsival, Zsuzsával, Tolnai Ottóval, Balázs Attilával meg a többiekkel) megálmodtunk. Mi egy európai hetilapot akartunk, egy kisebbség nyelvén. De mit számít a létszam vagy a helyszín, a szellem nem ismer határokat. A legjobb tollú újságírók írtak a Naplóba: Aleksandar Tijanić volt az első belgrádi, Jelena Lovrić az első zágrábi tudósítónk, Budapesten többen is voltak. Los Angelesben ott volt Molnár Imre, Londonban Sándorov Péter. Itthon meg szinte mindenki: Végel, Gerold, Hornyik…
A 21. század első évtizedében ismét összehozott a sors Árpáddal, méghozzá a Duna TV-ben. Már az internet világában éltünk, természetes volt tehát, hogy megindítottuk a Napló világhálós kiadását. Így született a naplo.org. Azért ez a név, mert a naplo.com és naplo.eu már foglalt volt. Az alapozás a honlap feltöltése volt: a régi cikkek beemelése. Hamarosan a teljes üzemeltetés is beindult – ez a szerénytelen megállapítás azt a tényt igyekszik leplezni, hogy a Napló egy Two Men Show.
Folyamatban van a nyomtatott Napló digitalizálása is, Szerbhorváth Gyuri jóvoltából. És természetesen Budapesten. Bezzeg Szabadkán is lehetne, ha például wellness szállót üzemeltetnénk vagy borászkodnánk. De hát mi csak írunk.
Következő cikk: Moszkva ma a háborút ünnepli, s a tankok csöve Magyarországra is irányul
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi vár Amerikára?
Az elnöki beavatáson feltűnően nagy számban jelent meg a milliárdos elit. Timothy Snyder azt is kimutatta, >
Végstádiumban a Vučić-Dačić-Pásztor-hatalom!
A Magyar Szó nem (vagy csak az online felületen) tájékoztat a tüntetésekről és azok társadalomváltoztatási és >
“Összeesküvés Amerika ellen”
Szerencsére, (akkor) Amerika nem vállalta az izolacionista politikát. Trump sok kijelentésében felismerhető a lindberghi szótár. Képes >
Bizalmi válságban
A külső ellenség felidézésével Vučić nyilván a tüntetések beszüntetését helyezi kilátásba, csak az a kérdés, hogy >
A globális dráma
"Tegyük Amerikát újra naggyá!", harsogja Trump és a demokratikus tömeg lelkesen üdvözli. Ugyanezt vallja Putyin és >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme
Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >
Már nem az én városaim
De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >
„A rezsimnek vége van”!
A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >
Az inga kileng a szélsőjobb fele
Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >