Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Az ombudsman pisztolya
J. Garai Béla
„És akkor jön egy ilyen okvetetlenkedő ombudsman, aki nem átall rámutatni a disznóságokra.“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Egyáltalán nem lepne meg, ha kiderülne, hogy Saša Janković ifjú korában bankot rabolt, trafikot tört fel vagy akár még ennél is súlyosabb galádságokat követett el. Olvasom a polgári jogvédő 22 évvel ezelőtti gyanús ügyéről, barátja öngyilkosságáról szóló beszámolókat, amelyek azt sugallják, hogy a kormány kemény bírálatáról elhíresült közszereplő talán még emberölésért is megvádolható, és már régen börtönben lenne a helye.
Hiszen hiába van szilárd alibije arról, hogy nem tartózkodott a lakásban a tragédia idején, a pisztoly az övé volt, és a nyomozók még lőporszemcséket is találtak a kezén! Ami állítása szerint attól volt, hogy megsímogatta halott barátja fejét. Ám kell-e több ok a gyanú felkeltéséhez az effajta kriminalisztikus történetekre fogékony olvasónak? És ahhoz, hogy elhigyje a kormánypárt sajátos magyarázatát az ombudsman ellen indított példa nélküli hajszára, nevezetesen azt, hogy nekik természetesen nem a jogvédői intézménnyel van bajuk, szó sincs róla, még mit nem! Hiszen köztudott, hogy mekkora súlyt fektetnek az európai értékekre! Hanem csupán és kizárólag a hivatal betöltő személlyel kapcsolatban vannak fenntartásaik.
Érdekes módon huszonkét évig senkinek sem jutott eszébe felülvizsgálni az említett öngyilkosság körülményeit, a legkevésbé a jelenlegi hatalmi párt fő korifeusainak. Csak azután ébredt fel bennük a gyanú, hogy Janković jelentést készített arról az incidensről, amelyben tavaly szeptemberben, az úgynevezett büszkeség napi felvonuláskor néhány csendőr alaposan helybenhagyta Andrej Vučićot, a miniszterelnök testvéröccsét és a katonai biztonsági szolgálat kíséretében levő három tagját. A csendőrök a melegfelvonulást biztosították, és azért estek neki a társaságnak, mert önkényesen át akarták törni a rendőrkordont. Janković jelentése számos szabálytalanságra világított rá, többek között arra, hogy a katonai rendőrség illetéktelenül kísérgette a kormányfő családtagját (ezt legfeljebb a civil rendőrség tehette volna meg), vagyis hogy e tekintetben igencsak zavaros dolgok vannak a kormány háza táján. És ezekkel a megállapításokkal, ahogy mondani szokták, valakinek – és nem is akárkinek – alaposan a tyúkszemére lépett. Mindez bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy azonnal meginduljon ellene a támadás, és hogy a védelmi-, és a belügyminiszter össztüzet zúdítson rá.
Még nagyobb kihívás volt az akadékoskodó jogvédő múlt hónapban közzétett jelentése, amelyben nem kielégítőnek minősítette az emberi jogok állapotát és a szólásszabadságot Szerbiában. A szkupstinában bemutatott jelentésében keményen bírálta az igazságügyi gyakorlatot, és azt állította, hogy a kormány elmulasztotta elvégezni a közigazgatás átszervezését és depolitizációját. A hatalom képviselői ezt úgy értékelték, hogy a jogvédő politizálásra adta a fejét, ráadásul most, amikor az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitása érdekében inkább szépíteni kellene a dolgokat. Ezt annyira zokon vették tőle, hogy nyomban lemondásra szólították fel.
Nem lényeges, hogy a pártalapon történő alkalmazás a közhivatalokban általánossá vált, hogy a haladópárt, mint már számos alkalommal bebizonyosodott, csak azért igyekszik mindenáron megszerezni a hatalmat a községekben és a Vajdaságban is, hogy zsíros álláshoz juttassa pártkádereit – az a fontos, hogy mindezt elkendőzzék. És akkor jön egy ilyen okvetetlenkedő ombudsman, aki nem átall rámutatni a disznóságokra. Hát akkor nézzük csak meg a konyhaszekrényt, hátha kibukik belőle egy-két hulla! Hogy is van az a Csehovnak tulajdonított mondás: ha egy színdarabban az első felvonásban egy puska lóg a falon, akkor az a harmadikban el kell hogy süljön.
Janković esetében a pisztoly... A lejárató kampány hevességéből ítélve, már nem érdemes hosszabb időszakra terveznie az ombudsmani hivatal betöltését. (...)
Következő cikk: Ahogy azt a fasiszták elképzelik - Radnóti és Wass
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A történelem kapuja előtt
Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >
A közgáz és a színiakadémia
A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >
Szerbiában hanyatlik a demokrácia
A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >
Elvesztettem egy országot, de maradt egy város
Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >
Akinek Gorbacsov volt a riportere
Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >
Száz napos türelmi idő
Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >
A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik
Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >
Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!
Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >
A kapitalizmus veszélyes bohóca
Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >
Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom
Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >