Ma Mihály, Gábor, Rafael névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Vita egy méltatlan pártonkívülivel
J. Garai Béla
„Nehezen sorolható a párbeszéd kategóriába, nekem inkább csak a szimpla kioktatás jut róla az eszembe.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Valószínűleg mások is úgy voltak egyetlen napilapunk legutóbbi hétvégi számával, mint én: háromszor is átlapoztam, de nem találtam benne ifj. dr. Korhecz Tamás interjúját!
Igen, azt, amire Pásztor István VMSZ-elnök válaszol határozott hangú közleményében azzal a harcias címmel, hogy Nyílt sisakkal. Pedig nagyon kíváncsi voltam azokra a „megdöbbentő vádakra”, amelyekkel Korhecz állítólag durván nekirontott a VMSZ-nek, és amelyek arra késztették legbefolyásosabb pártunk vezetőjét, hogy tollat ragadjon, és kifejezze rosszallását, amiért „jogtudósunk” a vele való párbeszéd helyett egy „folytatásos interjúra” adta a fejét.
Persze, nagyon jól tudom, hogy Korhecz nem a Magyar Szónak, hanem a Családi Körnek nyilatkozott, ám ha már ennek akkora súlya van, hogy pártvezetőnk bokros teendői mellett közleményben volt kénytelen reagálni, akkor talán illett volna azt a szöveget is közzétenni, méghozzá a válasszal azonos oldalon, legalább kivonatosan. Hogy ne hagyjuk két közben a szegény, jobb sorsra érdemes olvasót, hogy ugyan miféle veszélyes irományra adta a fejét közmegbecsülésnek örvendő jogászunk, a Magyar Nemzeti Tanács korábbi elnöke, ami ekkora felhajtást váltott ki. Jómagam legalábbis úgy emlékszem vissza az újságírói kódex alapkövetelményére, miszerint „hallgattassék meg a másik fél is”, hogy az ilyesmi nemcsak ildomos, hanem kötelező is egy magára valamit is adó médium esetében. De lehet, hogy rosszul emlékszem, vagy a mi sajátos kisebbségi, nemzeti közösségi körülményeink között már nem is érvényes eme követelmény, lehet, hogy az a szemlélet váltotta fel, hogy a másként gondolkodók véleményét legjobb agyonhallgatni, abból sokkal kisebb a baj, mintha segítenénk a veszélyes nézeteket szétkürtölni.
Viszont enélkül egy ilyen közlemény nehezen sorolható a párbeszéd kategóriába, nekem inkább csak a szimpla kioktatás jut róla az eszembe. Még akkor is, ha a szerző nyílt sisakot emleget címében, ami ugye nyílt és egyenrangú vitát sugall, miközben az írás és megjelenésének körülményei inkább leeresztett rostéllyal való rohamozásra emlékeztetnek egy olyan vitapartner ellen, aki nincs abban az előnyös pozícióban, mint a pártvezető szerző, hogy csak az ő véleményét publikálják. Éppen azért, mert nyilván nem osztja mindenben a párt hivatalos politikáját.
Mindez óhatatlanul a komcsi ántivilág sajtógyakorlatára emlékeztet, amikor szintén egyoldalúan csak a vezető elvtársak leleplező nyilatkozatából tudtuk meg, hogy az osztályellenség már megint keresztbe akart tenni a szocializmus szent ügyének... De a pártvezetőség éberségének hála, próbálkozásukat sikerült még csírájában elfojtani, az elkövetőket pedig hűvösre tenni. Miután mindent bevallottak.
Nem tudom, hogy P. I. tudott-e erről a szerencsétlen körülményről, hogy közleményét a kritizált interjút mellőzve teszik közzé, vagy csak az ügyeletes szerkesztő buzgóságán múlott a dolog, de ezzel mindenképpen rossz szolgálatot tettek pártjuknak, napilapunknak és alapítójának, az MNT-nek. A nagyközönséget nem is említve. Ha rosszmájú akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy jó reklámot csináltak a szóban forgó rivális hetilapnak, mert kit ne érdekelnének a nemzeti tanács korábbi elnökének észrevételei és kifogásai, amelyekről újabb részleteket tudhatunk meg a következő számban. Annál is inkább felkelthették az érdeklődést, mert a közlemény diszkréten elhallgatja a sérelmezett „megdöbbentő” vádakat, például a VMSZ és az MNT vezetőségén belüli viszonyokra és az egyes kiváltságos vezetőségi tagok sokat kifogásolt tevékenységére vonatkozó megjegyzéseket. Ám ezzel szemben hosszan sorolja a Korhecznek nyújtott kedvezményeket. Például azt, hogy a párt 2000 óta „folyamatosan a legmagasabban pozicionált funkciókba helyezte, akkor is, amikor 2008-ban tartományi egyéni jelöltként vereséget szenvedett”. Lefordítva: mindent a pártnak köszönhet, pedig a kudarc miatt ejthették is volna. Továbbá azt, hogy elutasította a felkérést, hogy „a Fidesz listáján és színeiben képviselje a vajdasági magyar közösség érdekeit mint európai parlamenti képviselő”, azzal az indoklással, hogy politikai nyugdíjba kíván vonulni.
(…) Jó, mondhatná valaki: felesleges ennyire felfújni az efféle szerkesztői melléfogásokat, kár bolhából elefántot csinálni. Hiszen az átlagolvasót valószínűleg sokkal kevésbé izgatják a VMSZ és az MNT körül mostanában zajló dolgok, politikusaink nyílt sisakkal, vagy leeresztett rostéllyal vívott csatározásai, mint mondjuk az áramdrágulás, vagy az, hogy hogy jön ki kevéske fizetéséből, nyugdíjából, vagy hol talál munkát. Mint Végel László írja legutóbbi naplójegyzetében ugyancsak a Családi Körben: a fogyatkozó magyarság passzivitása egyre növekszik, részvételük a választásokon alacsonyabb az országos átlagnál. Továbbá, hogy „a Magyar Nemzeti Tanácsra a magyarok egyharmada sem szavazott...”. Majd a közömbösség okai kutatva megállapítja: „A közélet tetszhalott állapotban van. Hiányoznak az eszmecserék, minden beszorult a pártmechanizmusba. Lehet, hogy ez rövidtávon megkönnyíti a politikusok dolgát, de hosszú távon veszélyeket rejteget, azt rombolja, ami mellett mindenki kardoskodik: a nemzeti önbecsülést”.
Igen találó diagnózis. Viszont ezekben a napokban közéletünk mintha ébredezne csipkerózsika álmából... Talán még azt is megérjük, hogy a közszereplők valóban nyílt sisakkal állnak ki a pástra, és nem úgy, hogy az egyiknek közben hátra van kötve a keze. Az ilyen pengeváltásra még a megemelt villanyszámla mellett is odafigyelnének az emberek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Értelmiségi „lakoma” Óbecsén
Az esemény hiányossága az is, hogy mindennemű összegzés, közlemény vagy állásfoglalás nélkül ért véget. Úgy tűnik, >
Az elfüggönyözött valóság
Nagyon sajnálom, hogy a VMSZ képviselői a szerbiai parlamentben nem szólaltak fel erélyesebben a jelenlegi szerbiai >
A „pásztori döbbenet” kritikátlan terjesztése
A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy >
„A titkárnak fogalma sincs”, de az elnöknek se! (2.)
Szakállasnak és Nyilasnak az államapparátusban és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletben (VMJE) betöltött tisztségével kapcsolatban az >
„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a >
Veszélyben az oktatás és a művelődés (is)!
Az oktatásért felelős MNT (VMSZ-es) tisztségviselőinek tevékenysége az oktatás területén többnyire a magyarországi adófizetők pénzéből befolyt >
„A titkárnak fogalma sincs”!
„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne >
A magyarok pisszenni sem mernek
Ha az orosz csapatok maradtak volna Magyarországon is, akkor nyilván nem Orbán Viktor lenne az ország >
A magyar közösség lemarad az oktatásban!
A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 >
BÚJTATOTT RÁGALMAZÁS
Mindezek fölött ott duzzad a migráns-botrány felhője is. Szeptember 8-án már nem az erdőkben, a falvakban >
Közép-Európa újra időszerű
Akkor már végleg felismertem, hogy a nyolcvanas évek nagy álma, Kelet-Közép-Európa dögrováson van. Éppen akkor került >
Oroszország és a Balkán
Hogy Belgrád merre orientálódik, azt az utóbbi időben számos szabálytalan rögtönzés teszi talányossá. Mindazonáltal nem érdektelen >