Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szélsőjobb Moszkvának hisz
„A politkusoknak nem kellene semmiféle ideológiai koncessziót létrehozniuk, hogy szavazókat hódítsanak el a neonáciktól.” Dercsényi Dávid (hvg.hu), Beck Tamás (Népszava):
„Jelenleg egy intellektuális fasizmus tanúi lehetünk”
Ahogy a Jobbik látványosan igyekszik átmárkázni a párt imázsát, arra Európában nem egy hasonló példa van. Vona Gábor láthatóan a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt és a görög Arany Hajnal útját járja, bizonyos esetekben még sikeresebb is a kézenfekvő párhuzamoknál – pedig ezek a pártok ma egyáltalán nem tartják a Jobbikot ideológiai édestestvérüknek.
Európában sok szélsőjobboldali – vagy onnan induló – párt járt be hasonló utat, mint amit a Jobbik próbál, látszólag anélkül, hogy közös világnézeti platformon lennének. Az egyik modellként emlegetett párt, a francia Nemzeti Front (FN) például épp a Jobbikot és a görög Arany Hajnalt nevezte meg mint „szélsőséges” és „rasszista” pártokat, akikkel nem hajlandó egy EP-frakcióba ülni. (...)
Marine Le Pen alatt sokat finomodott a párt ideológiája:
- a párt a korábbi, erős (főleg a muzulmánokra vonatkozó) bevándorlás ellenességéből visszavett, s ma már a szekuláris Francia Köztársaság védelmét emeli ki, amelynek ellenében a francia muzulmánok ráerőltetnék az állam vallásos jellegét az országra.
(...) Megváltoztatta a párt Izrael-politikáját, amelynek lényege, hogy az ország jogosan védi meg magát a terrorizmussal szemben. A Nemzeti Front a Jobbikhoz hasonlóan oroszbarát, az ukrán krízis kapcsán is a mielőbbi megegyezést sürgette – 2014 novemberében aztán kisült, hogy 9 millió eurós kölcsöne ketyeg egy orosz tulajdonú banknál. (...)
Az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) – a Nemzeti Fronttól vagy a Jobbiktól eltérően – már átesett a tűzkeresztségen: még Jörg Haider vezetése alatt 1999-ben 27%-ot szerzett a választásokon, a néppárti Wolfgang Schüssel pedig annak ellenére bevette a koalícióba, hogy számos figyelmeztetést kapott – az akkori EU 14 országa diplomáciai karanténba is helyezte az országot, jóllehet maga a megosztó pártelnök nem került be a kormányba.
Az EU-bojkott ugyan néhány hónap után megszűnt, de a párt középtávon megsínylette, hogy maga is az establishment része lett. Megbomlott a belső integritása, visszaesett a népszerűsége, s a párton belüli feszültségek miatt az FPÖ-miniszterek le is mondtak 2002-ben, ami miatt új választást kellett kiírni.
(...) Épp a diszfunkcionális és elégtelenül működő állam volt a görög Arany Hajnal (AH) párt felemelkedésének egyik kulcsa, amely tulajdonképpen a mai napig tart, jóllehet az egykor 13-15%-os népszerűsége az idei választásokon 6,3%-ot ért el, mivel a társadalom inkább a Szirizának szavazott bizalmat.
Az Arany Hajnal felemelkedését általában a görög gazdasági krízishelyzethez kötik, holott az már korábban megindult. A 2004-es athéni olimpia után a fővárosban megnövekedett bűnözés és egyre nagyobb bevándorlási hullám hozta helyzetbe a pártot több kerületben is. A társadalom egyre nagyobb szelete érezte azt, hogy az Arany Hajnal ott hatékony, ahova a görög állam már nem ér el. A párt demonstratív, tiltakozó vonulásokat rendezett, ételt osztott a rászorulóknak, védelmi szolgáltatásokat ajánlott fel, illetve polgárőrségszerű járőröző alakulatokat hozott létre – melyeknek a bevándorlók elleni erőszakos fellépés is része volt. De önjelölt hatóságként megjelentek piacokon, hogy árusokat ellenőrizzenek, és vállalták illegálisan elfoglalt lakások kiürítését is.
(...) Tanulságos azt is megvizsgálni, hogy a nagy, jobbközép néppárt, az Új Demokrácia Görögországban hogyan próbálta meg kifogni a szelet az AH vitorlájából. Magyarországon is ismerős módon az Új Demokrácia megpróbálta átvenni a szélsőséges párt szólamait a bevándorlásról és bűnözésről, a miniszterelnök-jelölt Szamarasz például zsarnokoknak bélyegezte a bevándorlókat a 2012-es választási kampányban, az athéni polgármesterjelölt pedig idegengyűlölő javaslatokkal állt elő. De a párt húzása rosszul sült el, az athéni polgármester-választáson az Új Demokrácia épp, hogy meg tudta verni az Arany Hajnal jelöltjét.
„A politkusoknak nem kellene semmiféle ideológiai koncessziót létrehozniuk, hogy szavazókat hódítsanak el a neonáciktól. Az EP-választások tisztán bizonyították, hogy ez a taktika nem működik" – nyilatkozta Vasszilisz Laritszisz baloldali politikus és menekültügyi aktivista. "A görög iskoláknak sem kellene elefántcsonttoronyba zárni a diákokat, inkább be kellene mutatniuk a multikulturalizmust. A görög identitás kérdését nem ókori és bizánci panelekkel kellene letudni, hanem figyelembe kellene venni az ország történelmi sokszínűségét. Jelenleg egy intellektuális fasizmus tanúi lehetünk" – tette hozzá.
XXX
Európai renitensek
Mint ismeretes, Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának elnöke a számára vereséggel végződő 2011-es parlamenti választások után jelentette ki: „lesz még Budapest Varsóban”. Újdonsült orosz orientációja miatt a magyar miniszterelnök időközben nem szívesen látott vendég lett a lengyel fővárosban. Milos Zeman cseh államfő ellenben elképesztette országa szövetségeseit. Nem csupán azzal, hogy egyedüli uniós vezető politikusként lehet, hogy részt vesz a győzelem napja alkalmából május 9-én megrendezendő ünnepségen, ha a katonai parádén nem is. A prágai Hradzsin lakója mintha lemásolná a Budapesten lezajlott diplomáciai csörtét. Tudjuk, hogy a magyar fővárosba akkreditált egykori amerikai ügyvivő, André Goodfriend hivatali ideje alatt miféle nyilatkozatháborúba keveredett Orbán Viktor kabinetének illetékeseivel. A közelmúltban pedig Zeman üzente Washington prágai képviselőjének, Andrew Schapirónak: „Egyetlen nagykövetnek sem engedem meg azt, hogy beleszóljon utazási terveimbe”. Egyúttal persona non gratának minősítette a nagykövetet a prágai várban. Megérkezett volna Budapest Prágába?
(...) Időről-időre felröppennek olyan hírek, miszerint az orosz politikai vezetés pénzeli az európai szélsőjobboldali pártokat, többek között a francia Nemzeti Frontot vagy a Jobbik nevű formációt hazánkban. E találgatások igazságtartalmáról nincsenek információink, ha azonban körülnézünk az öreg kontinensen, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a Putyint nemrégiben Budapesten fogadó Orbán Viktor korántsem számít fehér hollónak. Moszkva nyilvánvalóan határozott stratégiát követ, amikor Európa közismerten renitens, gazdasági okok miatt zsarolható vagy éppen tekintélyelvűségre hajló politikusai révén próbálja az unió, illetve az észak-atlanti szövetség kohézióját fellazítani. Az orosz elnök természetesen nem számíthat a történelmi tapasztalataik következtében magukat Oroszország által leginkább fenyegetve érző balti államokra vagy Varsóra.
De a szélsőbaloldali Szirizából érkezett görög kormányfő, a különcködő Zeman vagy a keleti despotákat majmoló magyar miniszterelnök tökéletesen alkalmas Putyin céljaira. Fontos kérdés az európai demokráciák életképessége szempontjából, a rossz példa vajon mennyire bizonyul ragadósnak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >