Ma Gellért, Gerda, Mercédesz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nyilvános üzengetés
Öreg Dezső
„A kormányfő keményen a sarkára állt – amikor minisztereit kellett védeni – a sajtótól.”
Van egy rossz szokása az itteni politikusnak. Van több is, de ez esetben nem számnévként, hanem névelőként használatos az az egy. Szóval továbbra is főleg a sajtó révén szeretnek polémiába bocsátkozni a politika nevesebb képviselői. A kevésbé nevesek már máshol is megteszik, olykor annyira, hogy tettlegességgé, illetve szóbeli leszámolássá fajul a dolog. Mindegy. Az igényesebbek a parlamentet használják erre a célra – hol a padsorokat, hol a folyosót vagy az éttermet. A kevésbé igényesek - ők jobbára alacsonyabb szintű politizálással foglalkoznak – beérik a falusi tanácsteremmel, kocsmai asztallal is. A rátartiak azonban inkább az újságot választják. Nyomtatott és elektronikus formáját egyaránt. Ami azt is jelenti, itt Szerbiában, hogy az efféle, újság által való politikai nézetütköztetés a végtelenségig bonyolítható. Ha erre igény, politikai igény mutatkozik. Például akkor, ha valaki a nagyok közül olyasmit mondott, ami a még nagyobbnak, esetleg a beavatottaknak nem tetszik. Akkor, ha kell, kiderül, hogy a szerencsétlen újságíró mindent félreértett vagy szándékosan félremagyarázott. Mondatokat ragadott ki a szövegkörnyezetből, ami – ugye - igen veszélyes fegyver. Jó, ebben lehet igazság is, ismerek olyan kollégát, aki nem is tagadja, azért beszélteti az alanyt a végtelenségig, mert aztán olyan hírt, jelentést, interjút csinál belőle, ami neki vagy a megrendelőnek megfelel. De lehet az írott meg a kimondott szó továbbítóival oly módon is visszaélni, hogy csakis őket használja a politikus egy téma elfektetésére, vagy ha ez nem megy, akkor a végtelenségig való elnyújtására. Gondoljunk csak a március 13-ai helikopter balesetre. Aminek epilógusa még mindig bizonytalan, részleteivel viszont csak majd 3 hét múlva ismerkedhetett meg az itteni közvélemény. A sajtó révén, természetesen. Személytelenül, valamiféle munkacsoporti jelentések mögé rejtve az esetleges felelősséget. Pedig 7 személy vesztette életét. Jó, a kormányfő keményen a sarkára állt – amikor minisztereit kellett védeni – a sajtótól. Meg akkor is, amikor a szerencsétlenül járt őrnagy becsületét kellett helyreállítani – mert a sajtó kezdte felróni, hogy a felelősséget a jelek szerint a személyzetre akarják hárítani. Tehát nem mindig működik olajozottan még ez a szimbiózis a média meg a politikum között. De dolgoznak rajta, próbálják csiszolni. Egyre nagyobb sikerrel.
Tehát a sajtó által való érvütköztetés az itteni politikus egyik kedvenc műfaja. Egyrészt mert nem fáj, nem kell azonnal megválaszolni az ellenfél érveit, másrészt mert nyugodtan súghat a különböző tanácsosok hada. És közben egyeztetni lehet azokkal, akik talán járatosabbak bizonyos kérdéskörben. Egyébként távol attól, hogy az efféle polémia szerbiai találmány lenne. Élnek vele bizony világszerte azok, akik a demokráciát úgy értelmezik, hogy az az ő személyes, illetve az általuk képviselt politikai nézetek terjesztésében merülhet ki. Aminek a szócsöve természetesen a sajtó. Vagy üzenni akarnak valamit valakinek, úgy, hogy az ne legyen túlságosan kellemetlen. Így járt el a napokban az Európai Parlament egyik néppárti képviselője is, a szlovák Eduard Kukan, aki Szerbia elnökének üzente az egyik belgrádi napilapban, óva intené attól, hogy május 9-én Moszkvában részt vegyen a győzelem napi katonai díszszemlén. Az állam elnöke erre azt válaszolta, hiába üzengetnek neki, hiába próbálnak meg nyomást gyakorolni rá, ő bizony ott lesz a moszkvai rendezvényen. Amelytől távol marad az amerikai meg a francia államfő, a brit miniszterelnök meg a német kancellár. Jelen lesz viszont a ciprusi elnök meg a szlovák és a görög kormányfő. Amit a nyugati sajtó egy része úgy kommentált, hogy Oroszország megosztotta Európát. De az orosz külügyminiszter bejelentése szerint jelenlétét megerősítette Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, sőt Norvégia meg Izland is. Akárcsak Kína, Mongólia, Vietnám, a Dél-afrikai Köztársaság, na meg Észak-Korea vezetője.
Úgy tűnik, az orosz elnök megelégedésére (is), egyre jobban kezd felmelegedni az a hidegháború, amelyet a történelem lezárt szakaszának hittünk egy rövid időre. A sajtó odaadó segítségével. De így volt ez a „régi szép időkben” is.
Következő cikk: Még hogy én balkáni gyüttment lennék?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az apa, a fia és a szentlélek
Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >
Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?
Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >
A sajtószabadság kicsúfolása
A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >
A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított
Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >
Ajándékcsere
Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >
„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?
Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >
Követendő példát mutattak
A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >
A magyar jacht
Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >
Pásztor-lista
Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >
Rombolni már tudnak!
Pásztor elismerte, „onnantól, hogy a migránsok belépnek Szerbia területére, a probléma kezelése kicsúszik az ellenőrzés alól”. >
Lesz EuroPride Belgrádban vagy, nem lesz?
„Az EuroPride megosztotta Szerbiát.” Napok óta folyik a vita a szeptember 17-ére bejelentett megfelvonulásról. Sikerült ezzel >
A tévedhetetlen írók
A kor megsebzi a legjobb íróit. Dosztojevszkijt is. Ezért olvasom némi gyanakvással a tévedhetetlen írók műveit. >