Ma Izsó, Tália, Natália, Zampfira névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nyilvános üzengetés
Öreg Dezső
„A kormányfő keményen a sarkára állt – amikor minisztereit kellett védeni – a sajtótól.”
Van egy rossz szokása az itteni politikusnak. Van több is, de ez esetben nem számnévként, hanem névelőként használatos az az egy. Szóval továbbra is főleg a sajtó révén szeretnek polémiába bocsátkozni a politika nevesebb képviselői. A kevésbé nevesek már máshol is megteszik, olykor annyira, hogy tettlegességgé, illetve szóbeli leszámolássá fajul a dolog. Mindegy. Az igényesebbek a parlamentet használják erre a célra – hol a padsorokat, hol a folyosót vagy az éttermet. A kevésbé igényesek - ők jobbára alacsonyabb szintű politizálással foglalkoznak – beérik a falusi tanácsteremmel, kocsmai asztallal is. A rátartiak azonban inkább az újságot választják. Nyomtatott és elektronikus formáját egyaránt. Ami azt is jelenti, itt Szerbiában, hogy az efféle, újság által való politikai nézetütköztetés a végtelenségig bonyolítható. Ha erre igény, politikai igény mutatkozik. Például akkor, ha valaki a nagyok közül olyasmit mondott, ami a még nagyobbnak, esetleg a beavatottaknak nem tetszik. Akkor, ha kell, kiderül, hogy a szerencsétlen újságíró mindent félreértett vagy szándékosan félremagyarázott. Mondatokat ragadott ki a szövegkörnyezetből, ami – ugye - igen veszélyes fegyver. Jó, ebben lehet igazság is, ismerek olyan kollégát, aki nem is tagadja, azért beszélteti az alanyt a végtelenségig, mert aztán olyan hírt, jelentést, interjút csinál belőle, ami neki vagy a megrendelőnek megfelel. De lehet az írott meg a kimondott szó továbbítóival oly módon is visszaélni, hogy csakis őket használja a politikus egy téma elfektetésére, vagy ha ez nem megy, akkor a végtelenségig való elnyújtására. Gondoljunk csak a március 13-ai helikopter balesetre. Aminek epilógusa még mindig bizonytalan, részleteivel viszont csak majd 3 hét múlva ismerkedhetett meg az itteni közvélemény. A sajtó révén, természetesen. Személytelenül, valamiféle munkacsoporti jelentések mögé rejtve az esetleges felelősséget. Pedig 7 személy vesztette életét. Jó, a kormányfő keményen a sarkára állt – amikor minisztereit kellett védeni – a sajtótól. Meg akkor is, amikor a szerencsétlenül járt őrnagy becsületét kellett helyreállítani – mert a sajtó kezdte felróni, hogy a felelősséget a jelek szerint a személyzetre akarják hárítani. Tehát nem mindig működik olajozottan még ez a szimbiózis a média meg a politikum között. De dolgoznak rajta, próbálják csiszolni. Egyre nagyobb sikerrel.
Tehát a sajtó által való érvütköztetés az itteni politikus egyik kedvenc műfaja. Egyrészt mert nem fáj, nem kell azonnal megválaszolni az ellenfél érveit, másrészt mert nyugodtan súghat a különböző tanácsosok hada. És közben egyeztetni lehet azokkal, akik talán járatosabbak bizonyos kérdéskörben. Egyébként távol attól, hogy az efféle polémia szerbiai találmány lenne. Élnek vele bizony világszerte azok, akik a demokráciát úgy értelmezik, hogy az az ő személyes, illetve az általuk képviselt politikai nézetek terjesztésében merülhet ki. Aminek a szócsöve természetesen a sajtó. Vagy üzenni akarnak valamit valakinek, úgy, hogy az ne legyen túlságosan kellemetlen. Így járt el a napokban az Európai Parlament egyik néppárti képviselője is, a szlovák Eduard Kukan, aki Szerbia elnökének üzente az egyik belgrádi napilapban, óva intené attól, hogy május 9-én Moszkvában részt vegyen a győzelem napi katonai díszszemlén. Az állam elnöke erre azt válaszolta, hiába üzengetnek neki, hiába próbálnak meg nyomást gyakorolni rá, ő bizony ott lesz a moszkvai rendezvényen. Amelytől távol marad az amerikai meg a francia államfő, a brit miniszterelnök meg a német kancellár. Jelen lesz viszont a ciprusi elnök meg a szlovák és a görög kormányfő. Amit a nyugati sajtó egy része úgy kommentált, hogy Oroszország megosztotta Európát. De az orosz külügyminiszter bejelentése szerint jelenlétét megerősítette Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, sőt Norvégia meg Izland is. Akárcsak Kína, Mongólia, Vietnám, a Dél-afrikai Köztársaság, na meg Észak-Korea vezetője.
Úgy tűnik, az orosz elnök megelégedésére (is), egyre jobban kezd felmelegedni az a hidegháború, amelyet a történelem lezárt szakaszának hittünk egy rövid időre. A sajtó odaadó segítségével. De így volt ez a „régi szép időkben” is.
Következő cikk: Még hogy én balkáni gyüttment lennék?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan értelmezhető a VMSZ és a MM vezetőinek Szent István-napi beszéde?
Amennyiben a VMSZ és a MM netán/mégis (ki)„békülne, összeborulna”, az egyúttal az egyébként is csaknem teljesen >
Az igazság Csernobilban van
A film óriási! Mert nemcsak a múltról szól. Vagyis a múltról, ami visszatért. Megint lehet hazudni >
A szélsőjobb balkáni tervei
A lehallgatott beszélgetéseket sorozatban közlő olasz lap forrása egyébként egy szlovén szélsőjobbos újságíró, Laris Gaiser. Ő >
Zsidókat jobbra át
Csak szeretnénk nyugodtan elmondani, hogy a neokohn.hu az, ami és nem egyéb, a jelenlegi magyarországi kormányrendszer >
Lesz-e (ismét) magyar nyelvű SZER?
Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár >
A VMJE nyári egyeteméről
Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen >
Građanski sloj je siroče ovog društva
Trava strada i onda kada se slonovi međusobno bore, ali i onda kada se vole. I >
Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?
Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >
Álmomban sem gondoltam volna...
De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >
De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?
Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >
Nincs szó
Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >
Nem ismerem a magyar vidéket...
Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >