2021. június 14. hétfő
Ma Vazul, Elizeus, Herta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az úrhatnám dzsentri

Végel László
Végel László

Végel László Közéleti naplója (a nyomtatott változat a Családi Körben jelent meg):

Kirekesztések

Budapest. Hatalmas közeledési zűrzavar fogad. Felújítják a Széll Kálmán (Moszkva) teret, a turisták ide-oda talpalnak a porfelhőben, a Margit hídon dugó, egészen a Nyugati pályaudvarig vesztegelnek az autók... Felújítják a 4-es és a 6-os villamos pályaszakaszát, a villamosok helyett villamospótló autóbuszok közlekednek. Hasonló a helyzet a magyar közéletben is. A kormány erkölcsi aurája foszladozik. Egyik-másik üzlet kirakatában, „vasárnap is nyitva” hirdetés. Az üzletközpontok vasárnapi zárva tartásáról folyó vita kiéleződött. Néha komikus. Például: vasárnap a pékségek nyitva tarthatnak ugyan, de csak tejet meg kenyeret árulhatnak. Amennyiben az apjával tartó gyerek a pékségben megszomjazik és egy üdítőt szeretne elfogyasztani, akkor ezt kizárólag abban az esetben teheti , ha a pékség tulajdonosa szolgálja ki. A Quester nevű brókercégben eltűnt 150 milliárd forint! A betétesek reményvesztetten siratják megtakarított pénzüket, nem tudják, megtéríti-e valaki nekik. Közben kiderült, hogy a kormány elhallgatta a Quester-csőd veszélyét. A Magyar Nemzet arról számol be, hogy a kormányzat időben értesült a csődveszélyről, a külügyminisztérium Orbán Viktor utasítására kellő időben kimentette a pénzt. Miért nem értesítette a kormányfő a takarékbetéteseket is, kérdezik a károsultak. Az ellenzék hivatali visszaélés vádját emlegeti a miniszterelnökkel kapcsolatban. A civilszervezetek számos kérdésben népszavazást követelnek. A Népszabadság maffiaországról ír. Egy évvel ezelőtt a Fidesz kormány fölényesen megnyert minden választást, ritka stabilitással dicsekedhetett. Parlamenti többsége továbbra is megkérdőjelezhetetlen, ergo nincs kormányválság; noha a közélet elbizonytalanodása egyre inkább eluralkodik. Egyik barátom arról számolt be, hogy ezekben a napokban összekuszálódtak a hagyományos politikai törésvonalak. A szocialisták, a liberálisok mellett a jobbikosok is egyre keményebben bírálnak. Közben megjelentek a színen az elégedetlen Fideszesek, akik a Magyar Nemzetet olvassák. Ugyancsak a Magyar Nemzetet olvassák a pártjuk mellett kardoskodó fideszesek is, akik az újságot lapozgatva zavarukban nem is értik, miért bírálja a jobboldali napilap a Fideszt. Magyarország teljesen el van foglalva önmagával, másról nem is lehet hallani, kizárólag ezekről a belső ügyekről. A nagyvilág mintha nem is létezne. Mindent elborít a baloldal és a jobboldal kíméletlen vitája. Ungváry Rudolf ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy mindkét oldalon túl nagy teret hódított a kölcsönös kirekesztés nyelve. „A baloldaliak és a jobboldaliak jelentős része olyan politikai nyelvet használ, amelyben minden jobboldali, illetve minden baloldali egykutya. Holott a baloldaliak nem bolsevisták/kommunisták, mert nem szélsőbaloldaliak. A fideszes mutáltak pedig nem jobboldaliak, hanem rejtőzködő szélsőjobboldaliak. Kisajátították a jobboldaliságot, ahogy a kommunisták egykor a baloldaliságot.”

Az úrhatnám dzsentri és Trianon

Az Európai Utas Alapítvány szervezésében Budapesten bemutatták a Négyszemközt Máraival című kötetemet. Ezúttal a budai közönség előtt, közel ahhoz a Mikó utcai házhoz, amelybe Márai Sándor 1928-ban költözött be. Módos Péter bevezetője után (az Exterritóriumról írt kritikájában ő írta le először velem kapcsolatban Márai nevét) Károlyi Csaba az ÉS kritikusa és Mészáros Tibor Márai kutató beszélt a könyvről. Már a kötet első pesti bemutatóján felmerül a kapcsolat új könyvem és a Trianon, valamint a Neoplanta avagy az Ígéret Földje között. A közönség előtt elmondhattam különös élményemet. A Neoplanta avagy az Ígéret Földje és Márai, véleményem szerint nagyon fontos könyve a Hallgatni akartam, egy napon jelent meg a budapesti könyvhéten. Kissé szorongtam, amikor arra gondoltam, hogy miként fogadja majd az olvasó, például a Horthy bevonulásáról szóló részleteket. Bécs felé tartva elolvastam Márai művét, s megkönnyebbültem: Márai a koronatanúm! Pontosan ugyanazt írta a kassai bevonulásról, mint én a vajdaságiról. Az úrhatnám dzsentri pökhendi viselkedéséről szóló részletek hitelesebbek, mint ahogy gondoltam. Érdekes, hogy a nagypolgár Máraiban ugyanazok az emlékek éltek, mint az utcabelijeimben, akiktől ezeket a hiteles történeteket hallottam. Ezeket csak a tegnapi és a mai úrhatnám dzsentri tagadja. Ennek tudatában nagy megértéssel olvastam gróf Bánffy Miklós emlékiratainak erre vonatkozó részletét: „Minthogy az arisztokrácia, részben a királykérdés miatt, mind jobban eltávolodott a kormányzattól, helyét a gentry foglalta el. Ők voltak a legnagyobb befolyással Horthyra és környezetére. Márpedig a magyar vagyonos gentry sajnos zárkózottabb volt minden reformtörekvéssel szemben, mint a mágnások. A magyar arisztokráciáról lehet sok elítélő dolgot is mondani, de kétségtelen, hogy szélesebb világlátású volt, és könnyebben lett volna kapható arra, hogy az iparosításra átmenjen.” 

Az antiszemitizmusról

Takács Ferenc egyetemi tanárral beszélgetünk a Rézkakas kávézóban Márai Sándorról. Az én naplójegyzeteim után több kötetben megjelent a Teljes napló, amelyben két gondolatkör kap nagyobb hangsúlyt: az egyik a baloldaliság felé hajló Márai, a másik pedig a cinkoskodás az antiszemitizmussal. Érthető, hogy miért fogta vissza a megjegyzéseket. Az emigrációban is rokonszenvezett a szocializmussal, de óvakodott, hogy rendszeresen kifejtse álláspontját, mivel nem kívánt meddő vitába keveredni az emigrációban élő jobboldallal. Az antiszemita megjegyzések is jobban kidomborodnak a Teljes naplóban, amiket viszont amiatt mellőzött, mert nem kívánt azonosulni a nyilas mozgalommal. A kiszólások tényleg jelent vannak Márai naplójegyzeteiben, viszont nem tévedett akkor, amikor nem volt szabad tévedni. Az 1944/45-ös zsidóüldözést a magyarság legnagyobb szégyenfoltjának nevezte. Ezzel szemben, későbbi megjegyzései annak a mindmáig zavaros, a magyar közéletet torzító helyzetből fakadnak. Ez az antiszemitizmus számomra ismeretlen volt. A családban soha sem hallottam róla. Az utcám magyarjai előtt is idegen fogalom volt. A fiatalabb korú újvidéki magyarok között sem hallhattam zsidóellenes mondatokat. Ezt a jelenséget nem ismertem. A hatvanas évek második felében Budapesten sem érzékeltem, barátaimról és kollégáimról sem tudtam, hogy ki a zsidó származású és ki nem Később, talán a nyolcvanas évek elején hallottam az antiszemitizmusról, amelyet nem tudtam értelmezni. Nem is vettem túl komolyan. Igazából a kilencvenes években szembesültem vele, amikor kisebbségiként a saját bőrömön éreztem a kollektív megbélyegzést. Ma sem tudom elfogadni és úgy vélem, hogy ez a magatartás rossz fényt vet Magyarországra.

Budapesten kívül …

Gondoltam, kihasználom a kínálkozó alkalmat és Budapesten megvásárolok néhány romániai magyar regényt. Az utóbbi időben a romániai magyar honlapok böngészése közben arra jöttem rá, hogy a romániai magyar kisebbség pezsgő szellemi életet él; fájlaltam, hogy mindez mennyire hiányzik az ezer sebből vérző, vajdasági szellemi életből. Több kritikus szellemű magyar regényről olvastam, sajnos a budapesti könyvkereskedésekben mindhiába kerestem. Lehet, hogy valamelyik könyvespolc második sorában rejtezkednek, a szem előtt azonban csak a budapesti kánon kiemelt íróinak köteteire bukkantam. A budapesti irodalom, ugyanúgy, mint az egész Magyarország el van foglalva saját magával. Magyarország pedig nem mást, mint Budapestet jelenti, úgy tűnik, hogy a fővároson kívül nincs szellemi élet.

Kelet Magyarország mint Dél-Szerbia

Útban Újvidék felé a belgrádi utazási vállalat sofőrje a kelet-magyarországi szegénységről beszél. Hetente két-három napot tartózkodik Budapesten és gyakran megfordul az észak- keleti- régióban, ilyenkor – vallja - úgy érzi, hogy egy másik Magyarországba tévedt volna. Vagy Dél-Szerbiába!

Szerbia és a titkok

A Barcelonából Düsseldorfba tartó Germanwinks repülőgép katasztrófája 150 halálos áldozatot követelt. Nem múlt el csak néhány nap, és a francia ügyészség közölte, hogy a másodpilóta szándékosan zárta ki a pilótafülkéből a gép kapitányát. A Lufthansa vezérigazgatója megerősítette a francia ügyészség állítását, miszerint a másodpilóta mániákus depresszióban szenvedett, amiről nem volt tudomása a munkaadójának. Egyszerre történt öngyilkosság és tömeggyilkosság. Természetesen akadnak még tisztázandó részletek, de a közvéleményt tájékoztatták. Viszont a 7 halálos áldozattal járó szerbiai katonai helikopterbaleset körülményeit még mindig titok fedi. A sajtó kezdetben foglalkozott az esettel, azonban mivel Szerbiában túlságosan sok a titok, ilyenkor szárnyra kelnek a mendemondák. A teljes zűrzavarban felülkerekedik a gyanakvás. Veszélyes játékot űz a kormány, mert ha ez többször ismétlődik, akkor a polgárok majd akkor sem hisznek a kormánynak, amikor az hiteles adatokat tesz közzé.

Az eredetiség bűne

Aki fiatalon koravén, ötvenen túl pedig tévedhetetlen, az biztosan megszabadult a főbenjáró bűntől: az eredetiségtől.

 

2015. április 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szijjártó: „A szerbek jól teljesítenek”

A magyar külügyminiszter – úgy látszik –  nem ismeri az országon belüli folyamatokat, de az Európai >

Tovább

Eörsi-nosztalgia

Nyolcévi börtönbüntetésre ítélték, de négy év után kiszabadult, és soha többé nem tudott megbékélni a háborogva >

Tovább

Véget vetni a megfélemlítésnek!

Talán már mondani sem kell, sem Pásztor, de (a radikálisból lett haladó) Igor Mirović a mai >

Tovább

„Maradj mindig idegen!”

„A tisztes regény- és tárcagyáros nénik, a silány novellisták és fűzfapoéták, a grafomán puhányok - szögezte >

Tovább

Ki lesz a győztes – a VMSZ vagy az SZHP?

Kétlem, hogy bárkinek is (beleértve a lovas Pásztort is) van áttekintése arról, hogy milyen a helyi >

Tovább

A posztszocialista államokban, a több évtizedes elzártság kultúrája túlélte a vasfüggönyt

Csakhogy a folyamatot ez nem állítja le. Az idegenelleneséget hirdető kormányközeli médiumok a hírműsorukban hirdetik a >

Tovább

Az udvari cselszövések egyre zavarosabbak

Zágrábban győztek a baloldali zöldek, Rijekában a szocialisták, de csak a zöldekkel való koalícióban, Splitben pedig >

Tovább

Lovas esete Zemannal

Mindezek alapján talán érthetőbb, hogy a – többek szerint vitatott – irodalmi és politikai ambícióiról is >

Tovább

Kiszorítósdi

Június 13-án eldől, hogy „Bácskossuthfalva 86 százalékban magyar lakossága”, „kiengedi-e a kezei közül a magyar önkormányzatot”, >

Tovább

Elfogynak a magyar jogászok (is)!

A junior I. Pásztor, aki – a pozíciójánál fogva – eddig is tehetett volna a magyar >

Tovább

Play Sinkó

A demokrácia válsága, posztfasizmus, autokrácia, diktatúra… Egyre gyakrabban találkozom ezekkel a fogalmakkal. Lehetséges-e, hogy ez csak >

Tovább

Handke és a Balkán

2014-ban Handke a Nobel-díj megszüntetését javasolta, mert az téves irodalmi kánont teremt. Az, hogy ő lett >

Tovább