2024. október 11. péntek
Ma Brigitta, Placida, Etel, Gitta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nagy Sándor és a macedónok

Bódis Gábor
Bódis Gábor

 Újvidéknek akkor lesz ilyen stúdiója, ha a fejletlenek közé kerül. Ez mára már bejönne.

Valamikor a nyolcvanas évek elején jugoszláv televíziós küldöttség tagjaként jártam először Szkopjéban, ahol büszke házigazdáink bemutatták a készülő új tévé székházukat, amelyet természetesen a BBC mintájára terveztek. Nóvumnak számított, hogy két egymásba nyíló stúdiójuk volt, amelyekben sorozatokat, tévéjátékokat készítettek és időt spóroltak azzal, hogy amíg az egyikben forgattak, a másikban már készítették is elő a következő jelenet díszletét. Mertek nagyot álmodni, de persze ennek volt anyagi alapja is. A hajdani Jugoszláviában Macedónia Koszovóval, Boszniával és Montenegróval fejletlennek számított és a „gazdagabbak” (Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Vajdaság) kénytelenek voltak támogatni őket. Ezért mondta akkor egy azóta elfelejtett vajdasági magyar politikus, Rajcsán István, hogy Újvidéknek akkor lesz ilyen stúdiója, ha a fejletlenek közé kerül. Ez mára már bejönne, csakhogy a megmaradt gazdagok már rég megváltak a közös országtól.

A macedónok viszont, akiknek sikerült 1991-ben vér nélkül megúszni a jugoszláv balhét (2001-ben már nem), úgy tűnik, továbbra is mernek nagyot álmodni. A közemlékezetbe a már 9 éve kormányzó jobboldali párt (VMRO-DPMNE, azaz Macedónia Belső Forradalmi Szervezete a történelmi neve, tulajdonképpen a Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) azt sulykolja, hogy Macedónia mostani lakói nem is szlávok, hanem a nagy hódító, Nagy Sándor leszármazottjai. Ennek a sajátos történelem szemléletnek konkrét megnyilvánulásai is vannak: a gordiuszi csomó átvágójának méretes lovas szobra a főváros főterén és a szkopjei légikikötő sem kaphatta másról a nevét. Az unortodox származáselméletre azért volt szüksége Nikola Gruevszki egykori ökölvívónak és mostani miniszterelnöknek, mert különben még a hiszékeny macedónoknak sem lett volna könnyű elmagyarázni, hogy a 6. században itt honfoglaló szlávoknak hogyan lehettek Nagy Sándorék az őseik. A történethez tartozik, hogy a macedónok önálló nemzeti mivoltukat először a titói Jugoszláviában élvezhették és saját, a többiekkel egyenrangú köztársaságuk volt. A bolgárok bolgároknak tartják őket, a görögök viszont arra kényszerítették az ENSZ-t, hogy a már független Macedónia elnevezéshez hozzábiggyessze a „Volt Jugoszláv Köztársaság” szerkezetet. Mert, véli Athén, Szkopje a macedón név „bitorlásával” tulajdonképpen burkoltan területi követeléseinek ad hangot Görögországgal szemben, kisajátítva egyik régiójának, Macedóniának a nevét. Elég kacifántos érvelés, de Nagy Sándor dicsőítésével, a jobboldali macedón kormány nemcsak a szobor, hanem Athén alá is lovat ad.

A neobarokk stílusban átépített városközpontról egy meghökkent zágrábi író azt találta mondani, hogy az új Szkopje Las Vegas és Phenjan sajátságos keveréke, amely felülmúlja Szaparmurat Nijazov, türkmén diktátor legbolondabb ötleteit is.  Meg is kapta a magáét a macedón kormánysajtótól.

Mindenesetre Gruevszkinek sikerült mandátumról mandátumra uralni a 2 milliós ország politikai színterét. Ez a jugoszláv utódállam, ha nem is zökkenőmentesen, de halad az EU felé. Gazdasági növekedése is biztató (3% felett), de a munkanélküliség katasztrofális (27-28%). Sőt: 150 ezren élnek kevesebb mint két dollárból naponta. Több ezer macedón bolgár útlevéllel (kettős állampolgárság) könnyebben talált munkát az unió területén.

A sorsdöntő választások

Nyolc év alatt Gruevszkinek és csapatának sikerült teljesen birtokba venni az ország közintézményeit, beleértve a közmédiát is. 2014-ben azért kellett kiírni az előrehozott választásokat, mert koalíciós partnere, a legjelentősebb macedóniai albán párt, az Ali Ahmeti vezette Demokratikus Unió kilépett a kormányból. Más lapra tartozik, hogy a megnyert választások után ismét együtt kormányoznak, mert Gruevszkiéknek nem sikerült abszolút többséget szerezniük.

Egyébként nemzetközi elvárás is, hogy a kisebbségi albánokat bevonják a végrehajtó hatalomba, nemcsak azért, mert a lakosság negyede albán nemzetiségű, hanem mert a 2001-ben kitört belháború után, ezzel próbálják fenntartani a kényes etnikai egyensúlyt. A koszovói háború idején ugyanis sok tízezer albán menekült Macedóniába (a NATO bombázások után visszamentek) és ebből olyan feszültség támadt, hogy néhány hónapos belháború alakult ki a macedón szlávok és az albánok között. A konfliktust lezáró Ohridi megállapodás az ország kisalkotmányának számít.

Nos, a tavalyi választásokon semmi meglepő nem történt, az eddig is kormányzó jobboldal (VMRO) a 123 tagú Szobrányeban 61 mandátumot szerzett, az ellenzéki szociáldemokraták viszont csak 34-et, a koalíciót felbontó albán párt pedig 19-et. És ekkor szabadult el a pokol. A szocdemek vezetője, Zoran Zaev, a választások elcsalása miatt bojkottra szólított fel és ez azóta (tehát már egy éve) tart. Gyakorlatilag a macedón parlament ellenzék nélkül működik, ami a parlamentáris demokrácia elég sajátos megnyilvánulási formája, még a Balkánon is. Zaev már akkor kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozza azokat a hangszalagokat, amelyek a macedón hatalom átfogó lehallgatási tevékenységét bizonyítják. A szolgálatok nem voltak restek: több 20 ezer ember kommunikációjára voltak kíváncsiak!

Nem tudni, hogy az ellenzéki vezért mi késztette arra, hogy majd egy évet várjon a „bombák” bevetésével. A macedón közvéleményben azóta Zaev sorozatos bejelentéseinek tárgyát bombáknak nevezték el. Ezekből eddig több mint tíz robbant fel. Az eset nem nélkülöz tragikomikus elemeket sem, hiszen ahogy az ellenzéki vezető megtartotta bizonyítékokat bemutató sajtóértekezletét, az érintett miniszterelnök is rendre a nyilvánosság elé lép és cáfol. Sőt, letartóztattak már néhány embert a szolgálatokból és Zaevnek is elvették az útlevelét.

A bombák

Az ellenzéki vezető páratlan akciója február elején kezdődött, amikor is Zaev bejelentette, hogy egymás után fogja bemutatni a perdöntő hangszalagokat. A tömeges lehallgatásokat, szerinte, a miniszterelnök utasítására, a biztonsági szolgálat (UBK) vezetője Szasa Mijalkov szervezte meg. Zaevet már négy éve figyelik és ezt bizonyítandó bemutatott egy hangszalagot, amelyen még sztrumicai polgármesterként adott interjúja hallatszik, amelyet a Szabad Európa Rádiónak adott (a SZER-nek van macedón szerkesztősége). Hogy ezt miért kellett lehallgatni, ez egy kicsit rejtélyes.

De utána jöttek a bombák: az első öt hangszalagból állt, amelyek az igazságügyi szervek befolyásolásáról szólnak. Az egyiken a már említett titkosszolgálati főnök és a miniszterelnök helyettes a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyéről köt alkut. A második arról szól, hogy Mijalkov titokfőnök utasítja a médiumok vezetőit, hogy számoljanak be egy ellenzéki vezető, Ljube Boskoszki letartóztatásáról. Sokak szerint kirakatper következett ezután. A következő fellépés során az hangzott el, hogy több mint 100 újságírót hallgattak le és készítettek róluk dossziét. A kormányfő állítólag lehallgattatta a saját embereit is, például a pénzügyminisztert, aki arról beszélt a belügyminiszternek, hogy ilyen mértékű közköltekezést még Amerika sem bírna ki. Egy másik bomba a választási csalásról szólt, zsarolással, fenyegetéssel fűszerezve.

Gruevszki kormányfő a cáfolaton kívül bevetette a külföldi kémszolgálat szálat is és megfenyegette a „bombázókat”, hogy kémkedéssel bíróság elé állítják őket.

Itt tart hát Macedónia, a volt jugoszláv köztársaság, amelyről Štefan Füle egykori EU bővítési biztos azt mondta, hogy az ottani „demokrácia sajnos, komplikált”. Még pontosabban fogalmazott az EU volt szkopjei nagykövete, Ervan Fuere: „a demokrácia Macedóniában elveszítette az értelmét”.

A nyomtatott változat a 168 Órában jelent meg.

 

 

 

2015. április 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy nap, amely megrengette…

Ha nem is a világot, de talán a magyar miniszterelnököt, kilenc és félmillió állampolgár sorsának korlátlan >

Tovább

A legújabb álarc a tudomány álarca

Gombamódra szaporodnak az egyetemi életen belül használatos doktori címmel dicsekvő politikusok. Habermas vagy Derrida még a >

Tovább

A tanulóifjúság politikai indoktrinálása az Európa Kollégiumban

Juhász Bálint is a Pásztor István közösségre káros politikáját képviseli. A Kollégiumban mondott beszédében azt hangoztatta >

Tovább

VMSZ-es diktatúra ez a javából!

II. Pásztor tevékenységéből látszik, hogy a magyar közösséggel kapcsolatos minden területet, minden témát egyedül akar intézni. >

Tovább

„Erős tartományi csapat”?

Amikor a jogállam még működött, a közigazgatásban való munkavégzés szakmának, hivatásnak számított. Most már még az >

Tovább

MEGRENDEZETT SZÍNJÁTÉK

A felújított szabadkai vasútállomás november 24-i megnyitóján – amelyen Aleksandar Vučić elmondása szerint Orbán Viktor magyar >

Tovább

VMSZ-es diktatúra túszai lettünk!

A VMSZ-es MNT fő célja a jelenlegi egyszólamú, minden szakmai követelményt és pluralizmust mellőző tájékoztatás megőrzése, >

Tovább

Sorkatonaság, figyelemelterelés, elvándorlás…

"Ha nem akarod, hogy éhen haljon a családod, akkor elindulsz külföldre, ha nem akarsz bevonulni egy >

Tovább

Megrendelt VMSZ történelem

Idővel meg kell azonban majd a történészeknek, politológusoknak írni egy másik könyvet is, amelyik tárgyilagosan mutatja >

Tovább

ELVÁNDORLÁST ÖSZTÖNZŐ, MEGALKUVÓ POLITIKA

Nem elég a párt álláspontját „közölni a kormányfővel”, hanem, amikor a sorkatonai szolgálatról szóló jogszabály a >

Tovább

NEM „JÓL DÖNTÖTTÉL, JENŐ!”[1]

Hajnal Jenőnek most is fontosabb a szolgalelkűség, az önkritikátlan somfordálás. Viszont még a formális pályázati feltételeknek >

Tovább

A káros pásztori politika revíziójának elmulasztása (4.)

A VMSZ-SZHP új koalíciós szerződése is kifejezi a VMSZ nemzeti kisebbségi politikájának minden nyomorát, amely miatt >

Tovább