Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Drukkerháborúból diplomáciai gubanc
J. Garai Béla
„Intelligens, ám megbízhatatlan, és jelleme sem az a sziklaszilárd: többször járt nála Hágában, és beárulta neki társát.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Pillanatnyilag a török az első számú ügyeletes ellenség Szerbiában.
„Ki fog előbb török vért ontani?”, hergelik egymást a nemes nemzeti indulattól fűtött fociszurkolók a lelátókon kifeszített molinókkal, miközben törökellenes jelszavakat skandálnak. A kialakult feszült helyzet miatt a hétvégén még a szandzsáki Novi Pazar csapatának belgrádi vendégszereplését is elhalasztották. Igaz, hogy Szandzsákban (szerb állampolgárságú) bosnyákok élnek és nem törökök, de a szurkolók szemében nyilván ők is „török fajzat”-nak számítanak, így alkalmasak az indulatok levezetésére. Ki tudja, hogy megúszták-e volna ép bőrrel a találkozót?
Hihetetlen, hogy mekkora indulatokat gerjesztenek nálunk a sporttal kapcsolatos incidensek! Jelen esetben egy szerencsétlen belgrádi szurkoló tragédiája Isztambulban, ahol a C. Zvezda—Galatasaray kosárlabda-mérkőzést követő, a drukkerek amúgy szinte szokásosnak mondható összetűzése során egy ismeretlen helyi garázda halálos késszúrással végzett vele. Válaszul a belgrádi szurkolók vasárnapra tiltakozó megmozdulást jelentettek be, ami miatt a belügy kénytelen volt teljes készültséget elrendelni a fővárosban: a parlamentet, a városházát és a török nagykövetség épületét rohamrendőrök vették körbe, golyóálló mellénnyel, gumibottal és füstbombákkal felszerelkezve. Szerencsére csak kevés fiatal jött össze, így a demonstrációt lefújták.
A haláleset kormánykörökben is felzaklatta a kedélyeket. Ivica Dačić külügyminiszter tiltakozó jegyzéket intézett a török kormányhoz, amelyben követeli „a teljes igazság felderítését ebben a gaztettben”, Aleksandar Vučić kormányfő pedig telefonon fejezte ki mély aggodalmát Ahmet Davutoğlu miniszterelnöknek, sürgetve az elkövető mielőbbi felkutatását és példás megbüntetését. Azt is közölte vele, hogy a Galatasaray vezetőedzőjét kitiltották Szerbiából, amiért nyilatkozatában terroristáknak minősítette a rendőrökre támadó, gyújtogató szerb szurkolókat. (…)
Ám nemcsak a török szurkolók agresszivitása vert hullámokat az elmúlt héten Belgrádban, hanem a hágai vendég nyilatkozata is. A gyógykezelés céljából ideiglenesen hazaküldött csetnik vajda továbbra sem nyugszik: a tőle megszokott nyersességgel tálalt ki volt cimboráiról, Tomislav Nikolićról és Aleksandar Vučicćról az egyik bulvárlap hasábjain. Azt állítja: az előbbi azért fordított neki hátat, mert a 2008-as szerbiai választások után megsértődött, amiért nem őt szemelte ki kormányfőjelöltnek, hanem Vojislav Koštunicát (a Szerbiai Demokrata Párt elnökét). Šešelj szerint ha nem megy Hágába, Nikolić és Vučić sohasem alakít új pártot, hanem megmarad a radikálisok soraiban. Vagyis nem jön létre az azóta két választást is megnyert Szerb Haladó Párt.
Nikolićról meglehetősen lekicsinylően nyilatkozik, megkérdőjelezve vezetői képességeit, Vučićról pedig azt állítja, hogy bár intelligens, ám megbízhatatlan, és jelleme sem az a sziklaszilárd: emellett szól, hogy többször járt nála Hágában, és beárulta neki társát. Mindezt állítólag azért tette, hogy kiszorítsa riválisát a radikális párt alelnöki posztjából. Maja Gojkovićról (a képviselőház jelenlegi elnökéről, aki korábban ugyancsak buzgó radi aktivista volt) szintén megvan a véleménye: a háború idején annyira harciasan viselkedett, hogy kis híján őt is csetnikvajdává ütötte, akárcsak Nikolićot. Csak a csetnik hagyományok tartották vissza attól, hogy egy nőt tüntessen ki ezzel a címmel. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >