Ma Diána, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mit ér egy pék, ha albán?
Bódis Gábor
A legutóbbi szerbiai fejlemények is arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ez az uniós tagjelölt ország bármelyik pillanatban képes igazi balkáni lőporos hordóvá válni. Ehhez elég akár egy drón is.
A távirányítású játékrepülő (hozzáértők szerint nem a legszofisztikáltabbak közül való) a Szerbia-Albánia magasfeszültségű mérkőzés első félidejének 40. percében landolt a Partizán focicsapat jobb napokat is látott zöld gyepére. Azaz hogy, mielőtt leért volna, az egyik szerb játékos még a levegőben elkapta, két albán válogatott viszont ki akarta tépni a kezéből. Majd kitört a tömegverekedés (hazafias szerb nézők bátor és aktív közreműködésével), ezért aztán a bíró megszakította a meccset. Később az UEFA 3:0-ra a szerbek javára döntött, de egyúttal el is vett a szerbektől 3 pontot. Talán mert az albánok, testi épségük alapos veszélyeztetettsége miatt nem voltak hajlandóak a folytatásra, a három pont mínusz Szerbiának pedig a valamikori Jugoszláv Néphadsereg stadionjának biztonsági „hiányosságai“ miatt járt.
A drón egy Nagy Albániát (beleértve persze Koszovót is) ábrázoló zászlót lengetett a parázs hangulatú belgrádi estében. És két albán történelmi személyiség képe is rajta volt, akik a független Albánia élharcosai voltak, szerbellenes tevékenységük nem ismert. Ami a drón felbukkanása után következett, az kísértetiesen hasonlított a kilencvenes évek eleji háborús uszítással és gyűlöletkeltéssel eltelt vérzivataros időkre. A szerb (nemcsak) bulvár sajtó a szerb nép, állam és minden ezekhez társuló szent intézmény elleni aljas albán összeesküvésről írt. Ami természetesen bosszút kíván. Az álhírterjesztésben igencsak tapasztalt szerb tabloidok, egyhangúan (rendőrségi-, kormányzati-, vagy egyszerűen csak más lapinformációkra hivatkozva) a díszpáholyban ülő Olsi Ramát kiáltották ki az szerbellenes összeesküvés szervezőjének és kivitelezőjének, aki távirányítóval a kezében irányította ezt a gyalázatos támadást. A lapok arról is beszámoltak, hogy Ramát letartóztatták. Ennek ellenére még aznap este, a focistákkal együtt elutazott Belgrádból. Azóta is keresik a távirányítót.
Olsi annak az Edi Ramának a fivére, aki éppen az albán miniszterelnöki posztot tölti be és akinek találkoznia kellett volna Belgrádban Alaksandar Vučić szerb kormányfővel, aki a drónos támadás után azt mondta: lábbal tiporták Szerbia büszkeségét, azzal a szándékkal, hogy destabilizálják az országot, és hogy vérrontást idézzenek előtt. Az egyszerűség kedvéért a díszpáholyban ülő Olsi Ramát és a többi albán vendéget „hazug bandának” nevezte. Ment a tiltakozó jegyzék Tiranába. A pontos meglátásairól is ismert államfő, Tomislav Nikolić pedig megállapította: „Albániának évtizedekre, sőt egy egész évszázadra lesz szüksége, hogy normális ország legyen.”
Ezek után az október végére tervezett szerb-albán miniszterelnöki találkozó (az utolsó több mint hat évtizeddel ezelőtt, a Josip Broz Tito – Enver Hodzsa találkozó volt) füstbe ment terv lett. Azaz: néhány berlini és brüsszeli telefonhívás után lehiggadtak a kedélyek és csak halasztás történt novemberig.
Az összeesküvés-gyártást azonban már nem lehetett megfékezni (nem mintha bárki is akarta volna): az egyik teória szerint a merénylet (!) célja Putyin orosz államfő másnapi látogatásának meghiúsítása volt. Az oroszokhoz (legtöbbször viszonzatlanul) vonzódó szerb elit pedig mindent megtett, hogy méltó módon lássa vendégül a távoli bátyuskát. Az ürügy Belgrád felszabadulása (Vörös Hadsereg plusz a kommunista partizánok) évfordulójának megünneplése volt. A szerbek annyira igyekeztek, hogy az egyébként október 20-ra eső jubileumot négy nappal korábbra tették és nyomatékul egy katonai parádét is összehoztak, ami igazán szokatlan tünemény az utóbbi néhány évtizedben errefelé. A kormányfő és államfő (fontossági sorrend) oroszul igyekeztek kedveskedni a vendégeknek, és néma békességgel áztak a tapintatlan őszi esőben. Szemfülesebb megfigyelők kifürkészték, hogy néhány megjelent vendég a tribünön nem csatlakozott a Putyin megjelenését lelkesen tapsolók népes táborához, köztük néhány ellenzéki politikus és a Vučić-ékkal koalícióban kormányzó Vajdasági Magyar Szövetség egyik vezetője sem. A parádét egyébként azért kellett előrehozni, mert Putyin az Ázsia-Európa találkozóra sietett Milánóba, ahol - mint utóbb megtudtuk - alaposan megvárakoztatta Merkel német kancellárt, majd elsietett régi barátjához, Berlusconi volt olasz miniszterelnökhöz.
A szerb hatalom és vele szoros szövetségben létező mainstream média albánellenes hisztérikus reagálása nem hatott ki a katonai díszszemlére, annál inkább a mindig ugrásra kész alvilágra. Még a félbeszakadt meccs éjszakáján tucatnyi koszovói albán tulajdonban levő pékséget, cukrászdát támadtak meg (szétverték, felgyújtották azokat), természetesen ismeretlen tettesek. Az incidensekre kizárólag a vajdasági városokban került sor. Szabadkán például az ottani mecset kapujára dobtak Molotov koktélt. A rendőrség mint számtalan esetben korábban is, későn és néhány esetben a szolgálathoz méltatlanul viselkedett. Például az újvidéki Evropa pékség esetében, amelynek tulajdonosa, okulva eddigi tapasztalataiból, kérte a védelmet, de a rendőrség ezt megtagadta. Még aznap este szét is verték az üzletét. Szintén a tartományi székváros peremvidékén gyilkosság is történt és egy macedón pék volt az áldozat, a rendőrség azonban nem lát összefüggést ez az eset és az etnikai indíttatású erőszakhullám között. Végül, másfél héttel a pékek elleni hajsza kezdete után, a rendőrség bejelentette, hogy szinte minden tettes kézre került és többségük kiskorú. Számos vajdasági értelmiségi kizártnak tartja, hogy a kiskorú huligánok spontán akciójáról lenne szó – szervezett kampányról beszélnek.
Hogy miért éppen Vajdaságban tombol a garázdaság? Erre két féle magyarázatot lehetett hallani: az egyik szerint már csak Vajdaságban vannak albán pékségek/cukrászdák, „szűkebb” Szerbia területéről már sikerült elűzni őket. Szerbia a Dunától és a Szávától délre eső része tehát már „etnikailag megtisztított” burekot és baklavát eszik.
A másik elmélet már inkább elgondolkodtató: a soknemzetiségű tartomány autonómiája elleni támadás van folyamatban. Az országban kormányzó Szerb Haladó Pártnak már szinte minden önkormányzatban sikerült átvennie a hatalmat, csak az alaposan megtépázott vajdasági törvényhozásban vannak az ellenzéki demokraták többségi pozícióban. Formálisan ennek a tartományi koalíciónak a tagja a VMSZ is (ezért lehet vezetőjük Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke), de a magyar párt a demokraták ádáz ellenségével, a haladókkal együtt kormányoz (néhány VMSZ-es államtitkár van) országos szinten és önkormányzatokban is (például Szabadkán). A tartományi hatalmukhoz makacsul ragaszkodó demokratákkal törvényes úton nem tudnak elbánni Vučić kormányfő haladói (akik a hágai Šešelj radikálisaiból váltak ki), tehát kapóra jöhetett nekik egy felülről hevített soviniszta hecckampány, amely elsodorhatja az utolsó ellenállási gócot, a tartományi kormányt (amelynek vajmi kevés hatalma van ugyan, viszont kényelmes, jól fizető hivatalnoki állásokat osztogathat).
Ilyeténképpen skizofrén helyzetbe sodorta magát (választóikról nem is beszélve) a legnagyobb vajdasági magyar párt. Látszólag a tartomány autonómiájának élharcosaként tetszelgett évekig (naivabb szerb szavazók ezt honorálták is), viszont amikor az igazi hatalom közelébe tornázta magát, igyekszik már megszabadulni egykori vajdasági autonómista partnereitől. Ezért nem tiltakozik a VMSZ a rendőrség feltűnő tétlensége miatt, hanem bőszen maszatolva, szélesebb társadalmi problémáról beszél. Mintha a szerencsétlen koszovói pékek nem ugyanolyan áldozatok lennének, mint a korábbi „magyarverések” elszenvedői.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >
Gazdátlan telefonfülkék
Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >