Ma Tekla, Líviusz, Ila névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Hétre ma várom a nemzetinél
Szerbhorváth György
„Egy a tuti, a magyar továbbra is hülyíthető és hülyül is.” Szerbhorváth György (Librarius):
MENNYIRE IGAZ LESZ: BORRA SÖR MEGGYÖTÖR, SÖRRE BOR BÁRMIKOR.
Én nem értem ezt az egészet, bár szokásomhoz híven nem is kell, hogy mindent értsek. Egy hete kiszivárgott, hogy lesznek nemzeti boltok, vagyis töményeket csak majd az erre specializálódott, elsötétített helyeken kaphatunk, akár dohányárut vagy sztriptízt és ami azzal jár. Aki erről dönthet, a kormányzat, rögtön cáfolt, hogy ez fel sem merült, szó sincs róla, hírlapi kacsa. Most viszont az szivárgott ki, hogy dehogynem lesz. De most sem a kormányzat mondja, hanem az újság, és megint másoknál van a szivárgás, az úgynevezett piaci szereplőknél, akik szerint már csak azon megy a vita, hogy hol húzzák meg a határt, hány foknál. Mármint az alkohol fokánál. Meg hogy akkor vendéglőkben sem lesz alkohol, csak ahol meleg kaja van (kérdem én, mitől vendéglő a vendéglő, ha nincs ott meleg étel? – amúgy is, a virslit is megfőzik, a hamburgert meg sütik, de a Mekiben eddig se volt még alkoholmentes sör se).
És, hogy ez a bor-lobbi ügye, ők azt szeretnék, ha az emberek a bort szlopálnák – a raktáron, tudjuk, így is van épp elég -, megszűnne a kocsmai sör-unikum kombó. Meg ugye hát megint jól járhat pár ember, a tudjuk kik, akár a dohányboltoknál. Ami megint nem úgy igaz, egy csomó nemzetidohányos nem tud magának hasznot sem termelni, a fogyasztás meg általában csökkent, így a költségvetési bevétel is, viszont megnőtt az illegális dohányárusítás, a csempészés. És ki járt a legrosszabbul a dohányzásellenes törvénnyel is? Hát a nem dohányzók – ha elmész valakikkel valahová, előbb-utóbb magadra maradsz, mert végül kinn cigizik mindenki, ott beszélik meg az ügyeket, már külön kaszt a dohányos, az utcán viszont vágni lehet a füstöt. Vagyis én már nem tudom, ki ki alatt vágja itt a gyümölcsfát?
SZÓVAL MI LESZ ITT?
Első körben azt hihetnénk, hogy a cél az alkoholfogyasztás visszaszorítása, ergo az egészségünk védelme. Ám ennek igazából a sokat hivatkozott északi országokban nem csak a nemzeti italboltok az eszközei, hanem az is, hogy például Norvégiában este nyolctól már sört se vehetsz a boltban, ugyanakkor baromi nagy adók vannak az alkoholos italokon – ez azonban az oslói nyugdíjast nem akadályozza meg, hogy kedvenc kocsmájában már kora délután megigya úgy a rövidjét, mint a 8, sőt, akár 15 eurós söröcskéjét. Vagy hogy a fiatalok a hétvégén a házibulikon ne dajdajozzonak hajnali ötig. A drogokat meg úgyis beszerzik.
Tehát nem tudjuk, mi lesz itt.
Egy a biztos, a magyar (is) inni fog továbbra is. Először is a pálinkatörvény még nagyon is hatályos, kérdés, meghátrálunk-e, meghátrál-e a kormányzat Brüsszel nyomására. No de ahol már egy litert is lehet főzni, főzni fognak ott ötvenet, százat is, nincs az a finánc, aki minden lityi nyomára bukkanna. Bort meg korábban is pancsolt magának az, akinek csak volt egy vödör szőleje. A svercelés meg szintúgy az egyik legősibb foglalkozás, az alkoholcsempészés pedig különösképp kiművelt és rafinált sport, valahogy mindig eggyel előbb járnak a vámosoknál.
NA MEG AZTÁN MI LESZ, HA NEMZETI ITALBOLT LESZ?
Az lesz, ami eddig is, csak esetleg drágábban és szofisztikáltabban. Mert láthatunk már ma is oly italozókat szép számban, akik öt óra alatt két sört isznak meg, de a nap végére úgy beállnak, hogy hiba abban nincsen – mert félóránként kiugranak a kisboltba egy féldekásért (gyengébbek kedvéért: fél deci égetett szesz, ha jól tudom, 120 forinttól, kiváló magyar termék, gyakorlatilag ihatatlan, mint a sósav, mégis lecsúsztatják; Szerbiában bombicának, azaz bombácskának hívják). Oké, a boltban majd nem lesz, és messzebb kell menni a kisüvegért, de ha azt venni lehet, hát venni fogják, és a zsebben úgyis elfér. Ahogy most is gyakorlat, hogy a vidéken járó kóstolót hoz a házipálinkából, és egy stampedli erejéig még akár a kocsmáros is szemet huny. Olyan tényleg nincs, amit e témakörben a magyar ne oldana meg.
Persze rengeteg jó érv szól amellett, hogy legyünk a kulturált, minőségi borfogyasztás nemzete. Ám ha a kocsmákat nem szántják be egy-az-egybe’, továbbra is a helyek túlnyomó többségében azt az ócska lőrét nyomatják majd, amit – aki már ivott kiváló bort, tudja, mi a különbség – csak az lök le, aki már beszintezte magát valami mással, és csak úgy szomjas, de nagyon, pont azért, mert már sokat ivott. Ha pedig a bor minőségét továbbra sem ellenőrzik komolyan, falra hányt borsó az egész. Mindaddig, amíg a boltban 250 forintért is lehet egy üveg bort venni, az egész egy nagy humbug – mert ha ebből az összegből levonjuk a különféle adókat, a kereskedő és a termelő hasznát, akiknek ugye költségeik is voltak, a szállítást, az üveg árát stb., ugyan hány forint esik magára a borra, illetve a szőlőre? Kiderül, hogy a bor mínuszból készült.
Egyébként szintén friss hír hogy nem igaz a közhely, miszerint az alkohol megöli agysejtjeinket. Mást csinál, és más miatt halnak meg az alkeszek agysejtjei.
VAGYIS AZ SEM BIZTOS, AMIT BIZTOSNAK HITTÜNK. EGY A TUTI, A MAGYAR TOVÁBBRA IS HÜLYÍTHETŐ ÉS HÜLYÜL IS.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a >
Veszélyben az oktatás és a művelődés (is)!
Az oktatásért felelős MNT (VMSZ-es) tisztségviselőinek tevékenysége az oktatás területén többnyire a magyarországi adófizetők pénzéből befolyt >
„A titkárnak fogalma sincs”!
„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne >
A magyarok pisszenni sem mernek
Ha az orosz csapatok maradtak volna Magyarországon is, akkor nyilván nem Orbán Viktor lenne az ország >
A magyar közösség lemarad az oktatásban!
A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 >
BÚJTATOTT RÁGALMAZÁS
Mindezek fölött ott duzzad a migráns-botrány felhője is. Szeptember 8-án már nem az erdőkben, a falvakban >
Közép-Európa újra időszerű
Akkor már végleg felismertem, hogy a nyolcvanas évek nagy álma, Kelet-Közép-Európa dögrováson van. Éppen akkor került >
Oroszország és a Balkán
Hogy Belgrád merre orientálódik, azt az utóbbi időben számos szabálytalan rögtönzés teszi talányossá. Mindazonáltal nem érdektelen >
TÁBLARONGÁLÁS – VAGY VALAMI MÁS?
Nyilvánvaló, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségi/közösségi jogok gyakorlati alkalmazása akadályokban ütközik, s ez rontja a nemzeti >
A hontalan jugoszláv író
Mindenhol otthon volt és – sehol. Miljenko Jergović pontosan fogalmazott, amikor száműzött írónak nevezte. A magyar >
Az otthonmaradás egy „alternatíva”?! – „Hagyd már abba”!
A Kossuth Rádió jobbat érdemlő hallgatói egy szubjektív, megalapozatlan, a Szerb Haladó Párt és az Orbán–Vučić >
Tanúja voltam a legabszurdabb metamorfózisoknak
Jeleskednek azok, akik Titóhoz írtak ódát, aztán diadalmasan gyalázták a párt örökös elnökét. Voltak barátaim, akik >