Ma Valéria, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Pajzán demográfia
Gerold László
„Így áll egybe a szórakoztatást a közszolgálatisággal kapcsolatba hozó előadás.” Gerold László (Vajdaság Ma):
Fogyatkozunk, ahogy a statisztika bizonyítja, kezdve az országostól lefelé a községi szintekig százalékban, sőt ezrelékekben is pontosan kimutatva. Minden szinten. Logikus, hogy tenni kell valamit a negatív demográfiai irány megállítására, sőt visszafordítására. Készülnek is tervek, születnek stratégiák. Cikkeznek az újságok. Nyilatkoznak a politikusok. A téma időszerű, időszerűbb talán nem is lehetne, kivált egy kisebbség esetében, amely – mint a vajdasági magyarság – cirka néhány évtized alatt megfeleződött. Derék dolog, hogy a színház is bekapcsolódik a kampányba. Erre vállalkozott sajátos összeállításával nyári teátrumunk, a Tanyaszínház, amikor részben Burány Béla erotikus és obszcén népmeséi, trufái alapján készített, Pajzán históriák címre keresztelt előadását tűzte műsorára.
Amint 1984-től megjelent kötetei tanúsítják, Burány doktor évtizedeken át gyűjtötte és publikálta a szakma részéről is csak szemérmesen kezelt, alig tudomásul vett, a nagy gyűjteményekben is csak módjával publikált műfajváltozatokat, melyek a „magyar nép erotikus értelemben vett szerelmi világáról, kultúrájáról” tudósítottak szókimondó nyíltsággal, néven nevezve az irodalomban kerülendőnek, a köznyelvben is illetlennek tartott fogalmakat. Mivel azonban a tilalom alá eső dolgok iránt, kivált, ha a szexualitásról van szó, érthetően nagy érdeklődés mutatkozik, amit a Burány-kötetek kelendősége is tanúsít, érthető a Tanyaszínház vállalkozása, hogy az ezerszáznál is több, s ilyképpen a teljes gyűjtést prezentáló erotikus és obszcén szöveget tartalmazó, Mé piros a gólya csőre? című kötetből (Timp Kiadó) Lénárd Róbert dramaturgiai közreműködésével és rendezésében előadást hozzon létre.
A kötet alapján arra gondolhattunk, hogy egy malackodó előadással fogja a Tanyaszínház szórakoztatni a sportpályákon, vásártereken, iskolaudvarokban, faluvégeken összesereglett publikumot. S akik az előzetes információk után ezt várták, lényegében nem csalódtak, jóllehet a kötethez képest az előadás visszafogottabb, szóhasználatában szalonképesebb, gesztusok tekintetében pedig alig valamivel szemérmetlenebb, mint amit színházban, filmben megszoktunk.
De ez az előadás részben több is, mint pikáns történetek fűzére. Vannak, ahogy a szövegkönyv utal rá, biopolitikai felhangjai. Így áll egybe a szórakoztatást a közszolgálatisággal kapcsolatba hozó előadás. Az utóbbira már a prológus utal, amikor statisztikai adatokra hivatkozva a lélekszám csökkenésének szomorú tényét említi. Ezen segítendő javasolja, henteregjünk többet, s akkor az eredmény nem maradhat el, amint ezt az előadás során orrvérzésig demonstrált rá- és aláfekvésekként következő – „basz”-nak nevezett – erotikus epizódok sejtetik. Ilyenek a nemi felvilágosításról, a magát kétpöcsűnek hazudó Jánosról, a ravasz szobrászné által rászedett férfiakról szóló mesék, az apácákról és papokról szóló elcsépelt viccek, továbbá a kapitány feleségét elcsábító Rugóspöcsű Jánosról, a királylányt feleségül szerző furfangos kanászról – akinek sikerül megőrizni a gondjaira bízott száz nyulat s ezzel megfelel a király támasztotta feltételnek – előadott történetek. Ezek sorát időnként az előadás másik, találóan biopolitikai vonulatnak nevezett, hol a témát illusztráló jelenetek, hol pedig a sajtóban olvasható, hallható népszaporulatra buzdító szólamok szakítják meg. Mind a pajzán epizódokat, mind pedig a közéjük iktatott – B. B. másik rögeszméjeként is ismert – demográfiai vonatkozású intermezzókat ironikus hangvétel övezi. Ez az a többlet, melyre a szövegkönyv alcíme is utal, s amely az előadás készítőinek szuverén alkotói véleményét jelenti.
Az előadás mindkét vonatkozásban kritikus. Bármennyire is jól esik, mégsem elég csak esztelenül hersinteni, ugyanúgy nem elég bármilyen akciótervet konstruálni, hogy családokat több gyerek vállalására ösztönözzük, ha nincsenek meg ehhez a szükséges életkörülmények, ha nincs munka, mert a gyárakat bezárták, mert minden állást „csak királyi alapon – értsd: párttámogatással – meg vezán keresztül lehet” betölteni, ha nincs mit adni enni a gyereknek. Az előadás ugyanis erről is szól hol szociális tárgyilagossággal, hol megrázóan, ahogy a gyerek kivégzését bemutató jelenet tanúsítja, és ami a legfontosabb: kritikusan. Szép dolog biztatni – „Hajra, magyarok!”, hangzik el többször is –, ennél azonban sokkal többre van/lenne szükség.
A szövegkönyv két egymástól lényegesen különböző, jellegűk alapján nehezen szervesíthető anyagból áll. Annak ellenére, hogy az előadás mind az erotikus népi mesevilágot, mind pedig a biopolitikai szemléletű demográfiai problémát józan iróniával kezeli, a Pajzán históriák nélkülözi azt a belső egyensúlyt, ami a produkció egységesét biztosítaná. A kétféle szöveg gyakran egymás mellett megy el, s nem azért, mert a szexualitás van túlsúlyban, néhány epizód nyugodtan kimaradhatott volna, inkább azért, mert a demográfiai kérdés az említett gyerekelveszejtési jeleneten kívül csupán deklaráció, s mint ilyen nem épül szervesen az előadásba. Ennek ellenére, mondani sem kell, a közönség – a minden eddiginél fiatalabb csapat dicséretes igyekezetét jutalmazva – jót vihorászik, nevet, ami semmiképpen sem megvetendő, de hogy elég-e, kivált, ha nem csak szórakoztatás a cél, abban nem vagyok biztos. Mindenképpen jó elgondolás, hogy a rendezés három pódium felállításával tágította a játékteret, s így a közönség a „színpadot” szegélyező „nézőtér” minden pontjáról egyenlő eséllyel követheti az eseményeket. Ugyanakkor viszont mintha kevesebb színházi megoldást alkalmazna, kevesebb játékötlete lenne, mint amennyi szabadtéri előadás esetében teljesebb színházi élményhez szükséges.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >