2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Optimista tragédia

A néma kacsa és egyéb állatmesék

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Optimista tragédia
Az omarskai haláltábor

Egy bánáti falu búcsújának kellős közepén figyeltem fel az egyenruhás úriemberre, aki feszengett, mint egy vásári árus a többcsillagos rendfoko­zata alatt. Néztem, azaz bámultam az atyafit, mert sehogyan sem illett bele abba a poros kavalkádba, ami a régi békeidőket juttatta eszembe. Amikor a körhintának nevezett ringlispílen még mindenki nyugodtan ökörködhetett, és nem kellett attól tartani, hogy ha megálljt int a hoppmester, akkor a leszállónál a behívó várja.

Szóval, mondom, az egyenruhás büszke, kackiás kiállása alaposan fel­zaklatta a poros békéhez lassan hoz­zászokó lelkemet. A történetnek ezzel már vége is lenne, ha katonatisztünk nem szólal meg. De sajnos megtette. Ajkait Árpád atyánk mások számára érthetetlen szavai hagyták el. Magyar volt az istenadta. És abban a pillanat­ban inamba szállt a – humorérzékem. Elkezdtem töprengeni. Már több mint két éve írjuk ezt a Naplót, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy erőnk­höz és tudásunkhoz mérten rámutassunk az itteni magyarságnak a dolgok lényegére. Ahogyan azokat mi látjuk. És mi az eredmény? Egy potenciális vagy valós olvasónk, egy megszálló hadsereg szégyenteljes egyenruhájá­ban defilíroz! Anyám, én nem ilyen lovat akartam.

Két következtetést vonhatok le a látottakból. Az enyhébb szerint a délceg dalia nem olvassa a Naplót. A másik megállapítás már borongósabb: olvassa, de nem érti. Mert ő csak a parancsszónak hisz. Félreértés ne essék, nem a nemzeti felbuzdulás, és még kevésbé a ránk, magyarokra jellemző önsajnálat beszél belőlem, mert ugyanúgy hanyatt vágódnék, ha egy marcona, terepszínű egyenruhába öltözött tartalékost pillantanék meg, Vremével a zsebében. És egyáltalán nem arról van szó, hogy az emberek ezrei elmentek a JNH hívó szavára, hiszen sokaknak nem volt más kiút­juk. Egyszerűen csak arról szól a me­se, hogy az ipse büszke volt! Irgalmak atyja, ne hagyj el!

Időközben a világ nem a padéi búcsúra figyel. Ezt én, ismerve az említett világ teljesen érzéketlen voltát, meg is tudom érteni. Bush elnök, úgy tűnik, lelkileg megrendülve ugyan, de már eleve belenyugodott a béna kacsa szerepébe. Szárnyasnyelven így hívják azt az amerikai elnököt, aki a szökőév első hétfője utáni ked­den elveszti a választásokat, és a janu­ári beiktatási ceremóniáig még hiva­talában marad. Az amerikaiak és a világ nagy örömére. Nos, a mi Gyu­rink ismét bebizonyította, hogy szí­nész főnökének (Ronald Reagannek) a nyomdokába se léphet. Így aztán a béna kacsa szerepe illik rá. Már most, a választások előtt, amelyeket úgy nem lehet megnyerni, hogy állandóan vacillálunk.

A világ egyetlen nagyhatalmának vezetője ugyanis olyan, egymásnak ellentmondó kijelentéseket tett a boszniai válság ürügyén, hogy ember legyen a talpán, aki érti, hogy ugyan mi a fenét akar. Az nyilvánvaló, hogy szüksége van valamilyen látványos si­kerre, mert nagyon rosszul áll a szé­nája – amint a közvélemény-kutatás adatai illusztrálják. Clinton demokrata elnökjelölt több testhosszal megelőzi. Gazdasági téren aligha érhet el szenzációs sikert. Marad tehát a külpoliti­ka, ennek is a katonai része. Nevetsé­gesnek minősült az a félrevezető kí­sérlet, hogy Szaddam Husszeinről le­rágják még egyszer a bőrt. A vezető amerikai tévéállomások heteken ke­resztül nem törődtek semmi mással, mint azzal, hogy az iraki Földművelés­ügyi Minisztérium épületében megta­lálnak-e bizonyos nagyon fontos irato­kat, vagy sem. A Coca-Colától és a hamburgertől elgyötört amerikai kö­zönség az irtózatos iram ellenére sem volt hajlandó fejet hajtani e nagymé­retű akció előtt. Mi maradt még hátra a külpolitikai válságok közül? A válasz egyértelmű: Jugoszlávia, bárhol is le­gyen. Az Elnök azonban gondterhelt Igaz, hogy a szerbek náci módra ha­láltáborokat létesítettek, de a földrajzi, etnikai, és ki tudja még milyen körül­mények nem engedik meg a közvet­len beavatkozást Mert egy újabb Viet­nam alakulhat ki.

Engedtessék meg, hogy a történel­mi leegyszerűsítés vádját magamra vállalva elmondjam, miért fél a világ attól, hogy egy esetleges beavatkozás után gerillaháború alakul ki. Erre semmilyen történelmi tapasztalat nincs. Az első világháborúban, amikor a szedett-vedett osztrák-magyar had­sereg visszacammogott erre a vidék­re, akkor a dicső szerb hadsereg egé­szen Korfu szigetéig nyomult előre, hogy utána négy évig vívja észbontó­an dicső harcát a – pestis ellen. Utána jöttek a franciák, akik szintén csak akkor veszítettek háborút, ami­kor hadat üzentek, és Belgrád felé vonultak. Suttyomban követte őket a már említett szerb hadsereg, amely – felbátorodva a pestissel megvívott dicső harctól – területeket akart sze­rezni. A franciák elmentek, a szerbek maradtak, így veszett el a többi között a Vajdaság. De sebaj, kigyógyultunk a pestisből.

A második világégésről már kár beszélni, mert ezek itt azt folytatják.

Ebből a történelmi leckéből a bölcs amerikai elnök azt a következtetést vonta le, hogy ha a B-52-esek megin­dulnának, akkor a dicső délszláv tér­ségben gerillaháború alakulna ki. Kedves Elnök úr, a történelmi tapasz­talat egészen mást sejtet: az első robbanás után olyan nagy rohanás kezdődne itt, hogy az ellenállásnak bottal üthetnénk a nyomát.

1992. augusztus 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább