2020. október 26. hétfő
Ma Dömötör, Armand, örs névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az új ember és a hatalom reneszánsza

Matei Visniec: III. Richárd betiltva, Újvidéki Színház

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Az új ember és a hatalom reneszánsza

„A nyilvános főpróbát közönség nélkül kellett játszaniuk, mégis, kilencvenszázalékosan is remek(mű) volt a premier.“ Szerbhorváth György (Népszabadság):

El tudunk képzelni egy országot, ahol háromnapos gyászt rendelnek el, és emiatt előadások sem tarthatók? Még gyerekeknek sem, akik maguk is az árvíz áldozatai, és a színészek épp a felvidításukra vállalkoztak.

Igen, el lehet. Ez Szerbia.Újvidéken a franciául író román szerző darabját román rendező viszi színre a magyar társulattal. De aktualizálhat-e így a kritika? Persze.Mert a III. Richárd betiltva, avagy jelenetek Meyerhold életéből azt is kérdi: mi a színház célja? A valóságot ábrázolja, aktualizáljon, vagy csak szórakoztasson? Örök kérdések, tök unalmasak, mégis újra meg újra sorsokat alakítanak.

Matei Visniec központi témája – a Magyarországon és Újvidéken is már ismert – Anca Bradu értelmezésében az, a szovjethatalom miért tiltja be a III. Richárdot, akit a korszak emblematikus színházi alakja, Meyerhold nem gonosznak állít be. Ez az elvtársakat, de rendszerhívő anyját és apját is megdöbbenti. Jeleznénk, az újabb történeti kutatások szerint III. Richárd nem pont olyan volt, ahogyan a másik királyi házat támogató Shakespeare ábrázolta, azaz már eleve ő manipulált. Akár Sztálin, akinek szemtől szembe tetszik a darab, de Sztanyiszlavszkij pártfogoltját végül letartóztatják, kivégzik, mert angol kémként egy imperialista, burzsoá alak művét viszi színre, s egy király számára pozitív hős (e szerepben Magyar Attila brillírozik).

Antikommunista, diktatúraellenes darab lenne ez, és íme, aktuális. Mert a gondolkodásnak mindig akadnak ellenségei. Első körben a témák elcsépeltnek tűnnek: művész és hatalom viszonya, színház a színházban, mi a gonoszság. Olvastuk, láttuk ezerszer. Mindez megfejelve Meyerhold életével, a mozgás, a koreográfia, a díszlet, a jelmez, a zene is esztétikáját, színházfilozófiáját idézik fel (nem akárhogyan). És ott a történelmi kontextus, az ironikusan előadott német dalbetétek – a megértéshez többször meg kellene nézni; de ez egyben a mű erénye. Ám így is élmény. A Ionescu-utódnak mondott Visniec részben abszurd humorának hála a borzalmak ellenére több a feszültségoldó motívum, s a rossz alakok is picit szerethetők.

Anca Bradu több réteget épít egymásra, kapkodjuk a fejünket. A színészek kiválóan oldják meg a feladatukat, a két óra húsz perc alatt a főszereplő Balázs Áron emberfeletti munkát végez, darabbéli felesége, Tánya (Krizsán Szilvia) úgyszintén. Szilágyi Ágota formálja meg a valóságbéli feleség, Zinaida Reich alakját, akit 1939-ban halva találtak egy hotelszobában.

A feladat épp ez: új embernek kell születnie! Nem tudom, a rendező tudhatta-e, de e szombaton Szerbiában a III. Richárd betiltva... minden mondata, jelenete ütött. Az a legkevesebb, hogy a csatajelenetek, a vér, a gyilkolászás, a tömegsírok, a levágott fej,melynek szájába cigit és nyalókát dugnak, itt nem a középkort vagy a kommunizmust, hanem a közelmúltat idézi. De amikor az elvtársak azt mondják, a saját szabad országunkat építjük, mindent a haza érdekében teszünk, kétkedésnek most helye nincs, akkor a gátakon ugráló szerb kormányfőt látjuk magunk előtt, meg az államfőt, aki a kormányt dicséri, és a népet szidja. A hatalom mindenütt ugyanolyan. Meyerhold is megijed, a hallgatás ideológiája üli torát, ahol még a csendet is súgni kell. Még halottként is beszarok – mondja félelmében itt a színdarab színdarabjában királyt játszó III. Richárd.

Az aktuális olvasat más lesz Magyarországon. Hisz Meyerholdnak az Ellenséges Aktualizálások és a Külső Ideológiai Lerakódások Felfedezése Bizottságaival is meg kell küzdenie, ideológiailag gyomlálják a munkáját, kezd beleőrülni, ahogy „EZEK bemásznak a fejedbe”. „Te ellenzéki rohadék” – szidja újszülött fia, miközben a szatíra úgymond nincs betiltva, csak ugye nem a morbid szomorúságra van szükség. Shakespeare-től mást kell játszani, a szerelmes, szórakoztató darabokat. Ördögi kör, mert a baj forrása épp az, hogy Meyerhold III. Richárdja pozitív, vidám, szimpatikus. De hogy milyen legyen, azt az elvtársak döntik el. Röszkén innen és túl is. Az előadás talán lehetne feszesebb, még simogatható. De a nyilvános főpróbát közönség nélkül kellett játszaniuk, mégis, kilencvenszázalékosan is remek(mű) volt a premier.

2014. május 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább

Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?

Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést >

Tovább

A demokráciába vetett hit megroggyanása

Hiányzik a mindennapi demokrácia, a republikánus tér, amelyben a polgár beleszólhat a dolgok alakulásába. Ez főleg >

Tovább