Ma Gusztáv, Marcell névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Belocsolás – szociológiai megközelítés
Szerbhorváth György
„Falu végén tó van / adjál pénzt oszt jó van.” Szerbhorváth György (Librarius):
Tudományos tézisünk szerint a húsvéthétfő semmi más, mint a nemzetközi nőnap meghosszabbítása ugyanolyan eszközökkel. De ha május elsejével vetjük össze, akkor sem tévedünk óriásit. A közös többszörös a három ünnepben, hogy azoknak, akik és ahogyan erőteljesen megünneplik, fogalmuk sincs, hogy mit ünnepelnek, honnan is erednek az ünnepi szokások. Sőt, egyáltalán arról sincs fogalmuk, mik a szokások. A lényeg ugye nem is ez.
Március nyolcadika érdemtelenül felejtődik el, mert a magyar világban ezt erősen összekötik a szocializmussal, pedig hát az a nők egyenjogúságával függ össze. Különben is, nőnapokon a férfiak csak a virágosig jutnak el, utána jöhet az önfeledt vigadozás. Jó esetben, mert ma már az intézmények java nem szervez nőnapi ebédet, bulit, hogy aztán a polgármestert, a téesz-elnököt és a fél tanári kart traktoron vigyék haza, kiterítve. Ugyanez a traktor jó szolgálatot tett május elsején is, így például korán reggel a zenés ébresztőt erről szolgáltatták, körbejárva a falu utcáit.
Mármost mifelénk újabban is ez a szokás, a traktoros felvonulás, minek folyományaképp a zenekar csak akkor hallatszódik, ha leállítják a járgányt, illetve a szaxofon a kipufogó ritmusára áll rá, tehát jobb is, ha nem hallatszódnak. Mindkét ünnepnapon az a borzalmas, hogy miközben az ember végre tovább aludhatna, hajnali hatkor megjelennek a már pálinkázgató legények, és nagy ordítozással zavarják ki a szomszédból a lányokat. Azt is nehéz eldönteni, örvendetes-e, hogy újabban visszatértek a jéghideg vödörnyi vízhez. Ennek előnye, hogy délutánra a hölgyek nem lesznek borzasztó büdösek a legolcsóbb kölniktől – akadt már olyan ismerős, aki rosszul is lett a szagos víztől –, ugyanakkor megnő a tüdőgyulladás esélye. És hát pont azok nem élvezik egy cseppet sem, legalábbis eme részét, akiket köszöntenek a locsolkodással – a nők.
Aztán ott van a gazdasági vonzat. Míg a férfiak letudják minimális költségekkel, átöntenek anyuka megunt kölnijéből és felvizezik, és ingyér orvosolhatják a húsvétvasárnap összehozott másnaposságot is, addig a lányos családok nemcsak tojást vagy csokinyuszit osztogathatnak, hanem illő egy kis pénzmaggal is jutalmazni a locsolkodó haszonmaximalizáló stratégiáját. Az egy dolog, hogy az én nagymamám ilyenkor minden unokának száz márkát adott (a leányunokának is), de azt mai fejjel másnak, mint bunkóságnak nem nevezhetjük, mint amikor csapatba verődve jártuk a falut, meglátogattuk osztálytársnőinket, ettünk-ittunk, és a hímes tojást aztán elhajigáltuk vagy egyértelműen arra utaltunk, hogy pénzt kérnénk helyette… A mocsokság teteje persze az volt, hogy szegényebb osztálytársnőinket, akiknél nem számítottunk anyagi ellentételezésre, fel sem kerestük. Ha meg még locsolóversikét is számon kértek tőlünk, hát néztünk, mint borjú az újkapura.
Csoda hát, ha jónéhány leányzó inkább elbújik, bezárkózik, de nem csak mikroökonómiai okokból? Mert kinek van kedve fogadni azt a sok majmot, aki verset sem tud, csak inni és a markát tartani? Vagy akik mennek házról házra, rugdossák a vaskapukat, és a házőrző szukától kezdve a már bottal csoroszkáló vénasszonyokig mindenkit meglocsolnak? Mert a biznisz, az biznisz. Hisz annyi lövésük sincs a népszokáshoz, hogy az legesleginkább az előadósorban lévő leányokra vonatkozik. Este meg jöhetett a bál, már ha a fiúk közül lábon maradt valaki, a leányok meg manapság azzal vannak elfoglalva, hogy kirakják luftolni a bebüdösített ruháikat, hisz aznap több öltözéknyi válik áldozattá, majd magukról is leáztatják a szagot, amely eredeti hamisítvány parfümből származik.
Persze a fenti elemzés féloldalas, mint minden gazdasági elemzés. Hisz a kiadási oldalon túl ott a bevételi, így magától értetődő, hogy a lányoknak nagyon nem mindegy, meglocsolja-e őket a szimpátiájuk, és piaci verseny folyhat köztük ama tekintetben, kinek hány locsolója volt, kerüljön az bármibe. Akinek egy sem, az pedig nyilván „inflálódott”.
Így hát ezek után nem csoda, hogy manapság az olyas fajta locsolóversek népszerűek (az erotikus-perverzeken túl), mint például:
Falu végén tó van,
adjál pénzt oszt jó van.
Avagy:
Bal zsebemben kölni,
jobb zsebemben bicska,
ha adsz egy ezrest,
a jobb nem lesz nyitva!
Híven szemléltetve, hogy világunk elanyagiasodott s a többi. Ha ezt Marx megélte volna, A tőkében biztosan kielemzi a locsolkodás fenoménjét.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A legnagyobb távozott
Kihalt a bosszú vágya, csak romlott kompromisszumok léteznek, magyarázta. A társadalom manapság megveti Elektrát, aki itt >
Az ég dörög, de a zivatar elmarad
Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki mesterséges boldogságot és fényáradatot. Szabó Lőrinc verssorát ismételgettem: >
Biztosítani a médiaszabadságot!
Az MNT alapította médiák az adófizetők pénzéből valójában nem az anyanyelvű közszolgálati tájékoztatás, hanem a VMSZ >
Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!
Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse >
Övék az ország, maguknak építik (by Kenedi János)
Mindannak, ami ma a kultúrában és az oktatásban történik, semmi köze az értékteremtéshez, a hagyományok ápolásához >
A Trump-puccs és honi recepciója
Kevés dologra vagyok kíváncsibb, mint az Orbán-rezsim végének hogyanjára, fel vagyok készülve meglepetésekre, idő előttiségre, időn >
„Szerencsésnek mondhatom magam”
Maga a tisztogatás úgy nézett ki, hogy megálltak a járművek kb. 20 kilométerre a falu előtt >
„Én magyar vagyok!”
Ott történt az is, hogy rám szállt egy háborút megjárt önkéntes. Állandóan macerált, nem fért a >
A csalhatatlanokról és a tévedhetetlenekről
Megtanultam, hogy legjobban a csalhatatlan értelmiségiektől tartsak, hiszen ezek a tévedhetetlenek veszélyesek azok számára, akik szüntelenül >
Fennállása óta a legnagyobb összeggel rendelkezik az MNT?
Nagy kérdés viszont, hogy ezt az összeget mennyire költik célszerűen, ésszerűen és főleg milyen eredménnyel? Ugyancsak >
“Idegen eszmék”
Gömbös Gyula sem marad le.1928 februárjában óva int: „helytelen volt, mikor becsempésztek ide nyugatról különböző eszméket, >
A megbeszélt háború
Azokat a gaztetteket, amiket elkövettek a mi katonáink is, józan ésszel talán nem is lehetett volna >