2022. október 7. péntek
Ma Amália, Bekény névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A csúnya Marx és a szép piac

Végel László
Végel László
A csúnya Marx és a szép piac
(JaimeMolina illusztrációja)

Végel László Közéleti naplója (nyomtatott formában a Családi Körben jelent meg):

Válságban a centrumok!

Felszólalok a német-magyar Európa-tanácskozáson. Főleg írók vesznek részt rajta. Szóvá teszem a kelet-közép-európai nemzetállami centralizmust. Nem tudom igazolni azokat az értelmiségieket, akik ugyan a nacionalizmus elutasítják, de azért kritikátlanok a centralizmussal szemben, amivel akaratlanul is a nacionalizmust istápolják, akkor is, ha a különböző nemzetközi tanácskozásokon hevesen bírálják. A rendszerváltás előtt a kelet-közép-európai fővárosok voltak a változás motorjai, manapság azonban válságba kerültek. Ebben a régióban a periféria el van nyomva, a centrum pedig mély válsága sodródott.

Rendszerváltás utáni új bizalom

Az ellenzék Orbán-szobrot dönt le. Ez nem csak ízléstelen, hanem meddő is. Más irányba kéne gondolkodni. A posztkommunista világban a tömegek kiábrándultak az elitekből, attól félek, hogy nem csak a politikai elitek vizsgáztak rosszul, hanem az értelmiségi elit is. Magyarország sem kivétel! A politikai elit tetteivel tévesztette meg a népet, az értelmiség pedig a naiv illúzióival. Az általános bizalmatlanság napról-napra növekszik. Fogalmam sincs arról, hogy mikor fog tetőzni. Egyenlőre a bizalmatlanság tétlenséget szül. Csak ne legyen rosszabb, hallom mindenfelé. Ezért ne foglalkozzon az ellenzék szobordöngetéssel, hanem építse a rendszerválás utáni új bizalmat. Erre lenne szükség, mivel a tegnapi rendszerváltó bizalom elapadt. Többé senki sem hisz a rendszerváltó ígéreteknek, mivel csak annak fonákságait tapasztalja, és napról-napra szembesül annak hazugságaival.

Új elvándorlás

Immár a magyar sajtó is ír a magyar állampolgárság “megvásárlásáról”. Budapesten többen arról faggatnak, hogy hiteles hírekről van-e szó. Nem tudok pontosan válaszolni, én is csak az újságokban olvastam róluk. Ám nem hiszem, hogy túl négy számban fordulnak elő, hiszen Újvidéken egyre-másra nyílnak a magyar nyelvtanfolyamok, azzal a bevallott céllal, hogy felkészítsék a hallgatókat az állampolgársági nyelvvizsgára. Ha az illető polgár valamelyik felmenője valaha magyar állampolgár volt, például 1941-44 között, s nyelvtudása elégséges, akkor az állampolgárságot törvényes úton szerezte meg. Azok a módos szerb polgárok, akik esetleg korrumpálhatnák a magyar tisztviselőket, még a kilencvenes években megszerezték a magyar útlevelet, mégpedig úgy, hogy házat illetve lakást vásároltak Budapesten, a többit rábízták a pesti ügyvédekre. Most főként azok a szerb fiatalok kérelmezik a magyar állampolgárságot, akik az egyetemi diploma birtokában magyar útlevéllel könnyebben találnak a Nyugaton munkát. Hasonló szándék vezérli a fiatal vajdasági magyarokat is. Immár a vajdasági magyar politikusok is észlelik, hogy egyre több fiatal vándorol ki, de nem tárják fel ennek az okát. Annyira leköti a figyelmüket az anyaországi választási kampány, hogy megfeledkeznek arról, hogy maguk alatt vágják a fát. Pedig tudomásul kell venni, hogy beindult az új elvándorlás, immár nem az anyaországba, hanem a nyugati országokba. Sajnos, a kettős állampolgárságról szóló törvény meghozatalával párhuzamosan nem született új maradáspolitika.

Nem szépül a piac

Hét éve halt meg Eörsi István. “Marx mintha csúnyulna, de a piac sem szépül”, olvasom egyik versében. Vagy tíz év múlt el a vers megszületése óta, s a vadkapitalizmus hívei hiába csúnyítják Marxot, a piac továbbra sem szépül.

Nosztalgia

Pontosan 13 évvel ezelőtt, 2000. október 5-én bukott meg Slobodan Milošević. Azóta is mindenki arról beszél, hogy utána elpazaroltunk 13 évet. Leghangosabbak persze azok a politikusok, akik részesei voltak a sokat ígérő napnak, miközben saját személyes felelősségükről egy szót sem ejtenek. Nem mondják ki, hogy hol tévesztettek utat. Előveszem korabeli naplójegyzeteimet (Időírás, időközben, Családi Kör, Újvidék, 2003, és melyeket azon az első éjszaka mondatán. “A nacionalizmus újra győzött”‘ jegyeztem le 2000. október 5-én. Most már azt is hozzá kell tennem, hogy igen, győzött, de nem csak Szerbiában. A vesztett illúziók után a választópolgárok nagy többsége úgy érzi, ez az utolsó szalmaszál. 2000 októbere vagy csak szép nosztalgia vagy pedig néhány politikus kitűzője.

Pléd és politika

Megérkeztem Újvidékre. A városi autóbuszokban egész köhögéskoncert fogad. Csak ne legyen náthalázjárvány, gondolom. A hideg szobában magamra terítem a plédet, és a tévén nézem Aleksandar Vučić első miniszterelnök-helyettes interjúját. Hadd lássam, mi történt távollétem alatt. Bólogatok. Ugyan ki kifogásolná a korrupció ellenes harcot? Ki ne örülne a tisztességes demokratikus politikának? A politikai csúcson szép szavak hangzanak el, de idelenn az új tisztességes pártok ugyanúgy osztották el a választási zsákmányt, mint az előzőek, akiket manapság tisztességteleneknek neveznek. Játék a szavakkal? Vagy pedig arról van szó, hogy a pártelnök saját pártján belül sem tud érvényt szerezni a szavának? Még egy plédet helyezek magamra.

2013. október 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”? (2.)

Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját  „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték.  >

Tovább

Holt lelkek kifosztása, avagy apámat visszahozta a sírból a bank

Oké, mindenkinek van valami hasonló esete a bürokráciával, az örökösödés kapcsán is biztosan. Hogy ez kell, >

Tovább

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció >

Tovább

Putyin totális háborúja

Oroszországban ugyanaz az egydimenziós nacionalista világszemlélet működik, mint a száz évvel korábbi Szovjetunióban, globális felelősségről, józan >

Tovább

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább