2019. július 22. hétfő
Ma Magdolna, Mária, Magda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A választási regisztráció diszkrét bűze

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György

A Kubatov-lista tehát kutyafüle ahhoz képest, amit itt állít össze a VMSZ az MNT-nek (vagyis saját maguknak). Szerbhorváth György blogja (Paraméter):

Az előző rész tartalmából (Közép-Európa kiürítése): melyben megállapítjuk, hogy magyar útlevelet kell adni minden ukránnak, románnak, szerbnek stb., mert ők is elvándorolni akarnak, így megmaradhat a kényes etnikai egyensúly a régióban. A külhoni magyar pártok pedig segítenek kitölteni a (fél)analfabéta magyarságnak a magyarországi választásokra vonatkozó előzetes regisztrációs űrlapot.

Annyira persze nem izgalmas a külhoni magyar szavazatok témaköre, hisz 2-3 mandátum sorsáról van szó, húsz év múlva meg még ennyiről sem, hisz a határon túl, különösen a Vajdaságban, alig lesz még magyar. Úgyhogy minek csapatnánk itt a nyálunkat egy mondvacsinált problémán?

De az ember már csak ilyen, csapatja. Mert ücsörög szülőfalujában a szombati ebéd után, vakargatja a hasát, künn hideg, de napsugaras ősz (de jó lenne nyugdíjasnak lenni!), és hallja, valaki kitartóan jónapotozik. Kimegy, egy régi, ámbár fiatal haver az, mappával a kezében, és a szülei felől érdeklődik, állampolgárok-é? Mér’ kérdi, ha tudja? És rögtön hozzáteszi, az előzetes regisztráció ügyében érkezett. Ha lenne még vasvilla, elzavarnám, de amúgy is haver, ha nem is megélhetési politikus, de önkéntesnél több, az biztos. Különben is, épp ma és épp itt a faluban adják át egymásnak (és a fiataloknak) az eszüket a vajdasági magyar politikai elit tagjai, hát miért nem ül ott? Az ügy nyilván nem tűr halasztást, hát azér’, gondolom magában, a fejtágításnál fontosabb az előzetes regisztráció.

Az „önkéntes” azt nem is kérdi, velem mi van, talán feliratkoznék-e magam is a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács listájára, hogy majd szavazhassak. Mér’ kérdené, tudják ők pontosan, hogy ki van fenn, ki nincs, eddig rendben is lenne. Az kevésbé, hogy tudja, szüleim az ún. könnyített eljárással kaptak magyar állampolgárságot, én meg nem.

De a szombat délután nyugalma többet ér. Mégis, még késő délután is az utcán látom az „önkéntest”, övé a környék, vadászik a kuncsaftokra, pedig mindjárt kezdődik a vacsi (borkóstolóval) és a táncház a tűzoltóotthonban az elitnek. Járt már a szomszédban is, mondják, pontosan tudja, kihez kell mennie. És nem sokáig kell kapirgálni a témán, kevesebbet, mint egy kaparós sorsjegyen, hogy megtudjuk, nyertünk-e. Vagy hogy mit nyer egy önkéntes. Mert hát akad ismerős, aki nem pártember, még megvan a feje, a fejében az agya, van saját véleménye, pénze viszont kevesebb, és ha nem is a faluban, másutt jelentkezett „önkéntesnek”. Vagyis aktivistának, ahogyan félhivatalosan nevezik az adathalászokat, illetve azokat, akik kitöltik azoknak a regisztrációs űrlapot, akik nem boldogulnak betűvel, számmal, vagy egyszerűen lusták. És hát erről van szó, a lustaságról. A lustákat meg aktivizálni kell. És motiválni.

Az aktivistákat persze pénzzel lehet motiválni. Az ismerős elmeséli, hogy a fejtágítás során mindenki elkap egy körzetet és az adatokat, így ő konkrétan 200 ember minden személyes adatát kapta meg. Merthogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek komplett adatbázisa van az itteni magyarokról. Illetve nem teljes, ez a lényeg, és itt fonódnak össze a VMSZ, a Nemzeti Tanács és a magyar kormányzat érdekei. Az aktivista, miután kitöltötte az újmagyar újállampolgár előzetes regisztrációs papírját, tovább érdeklődik, no, nem minden érdek nélkül: ha megszerzi nevezett e-mail címjét, azért plusz tíz dinár jár (kb. 25-30 forint), a mobilszámért ugyanennyi, de ha sikerül rábeszélni az ügyfelet arra, hogy iratkozzék fel a jövő évben megtartandó Nemzeti Tanács-választások listájára, az már 20 dinár (feltéve, ha eddig nem iratkozott fel). Hogy ez tényleg igaz-e, nem tudom, bár gyanítom, hogy aki új állampolgár, az a kérelem beadásakor már úgyis megadott minden adatot.

A Kubatov-lista tehát kutyafüle ahhoz képest, amit itt állít össze a VMSZ az MNT-nek (vagyis saját maguknak). Szerintük persze ez teljesen jogos, de biztosan nem jogtalan, pláne nem erkölcstelen, minden adatot határtalan bizalommal fognak kezelni, és fogjunk össze a megmaradás érdekében, a jelen a jövő záloga, és gyerünk koszorúzni, mert október 6-a van, vagy mi, fontos az emlékezés, az egészséges nemzettudat ápolása. (Szeretném én azt látni, hogy egy ún. demokráciában pártküldöttek járják a házakat adatokért, egy másik ügyre hivatkozva... Kivágnák őket, mint macskát szarni a mínusz húszba.)

Az egész persze olyan etikus, mint a 3 in 1 instant kávé – vagyis semmi köze az etikához, csak az érdekekhez. Ahogyan a 3 in 1 esetében jól jár a kávés, a cukor- és a tejporgyár, meg jól jár a fogyasztó is, mert nem kell annyit baszakodni egy kávéért, ha épp úton jár – bár úgy szar az egész, ahogy van, itt ugyanígy többen járnak jól: a magyar kormányzat (a Fidesz), a VMSZ és az MNT. Na meg az a szavazó, aki pont őket akarja választani. Nem kell itt tökölődni papírokkal, személyikkel a továbbiakban, mindent intéznek az aktivisták. Ha jól értettem, a magyarországi választásokon ugyanezen aktivisták intézik majd a szavazást is, nem kell postára menni meg a többi macera. És ez már 4 in 1, vagy 6 in 1.

Amúgy én nem vagyok különösebben szenzitív az adataimra, vagyis megszokhattuk e régióban, hogy a szervek úgyis tudnak rólunk valamit, ha tudni is akarják azt. Mi az, egy lakcím, egy mobilszám vagy e-mail cím, hát az enyém ott van az egyik írószervezet honlapján a Tagok menüpont alatt, olykor a saját érdekem, hogy megtaláljanak valami melóval. De ezek az aktivisták meg a pártjuk azt is tudja, egyelőre még igyekszem a saját fejemmel gondolkodni (feltételezem, van az aktivistáknál egy megjegyzés rubrika is, lásd az egy-két éves botrányt az ELTE-n, ahol a Jobbik által uralt HÖK tagjai a gólyabálra jelentkezőkre tettek „vicces” megjegyzéseket), tehát hiszem, rólam is tudják, kár nálam próbálkozni, és beírnak pirossal egy mínuszt (jelentése: hagyni a picsába). Annál érdemesebb másoknál, ők pluszt kapnak, de aki bizonytalannak látszik, az mondjuk egy piros pluszt.

Én már csak egyet nem értek: komolyan, meg kell tartani ezeket a választásokat? Intézzék el maguk, aztán jöhet a diktatúra. Viszont azok is meg szoktak bukni, azért arra számítsanak.

2013. október 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább