2019. november 15. péntek
Ma Albert, Lipót névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Újvidék Víg Színháza

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Újvidék Víg Színháza

Utódja már lelkesen buzdítja a vajdasági magyarokat a VMSZ támogatására.

Adva van egy színház Vajdaság székvárosában, amely az utóbbi években sikert sikerre halmoz és a társulat kiváltotta a kisebbségi magyar, a szerb és a magyarországi közvélemény elismerését. Nem csak szerencsés körülmények közrejátszása miatt, néhány olyan igazgató irányította az utóbbi évtizedekben az intézményt, akik szakértelmükkel megteremtették a lehetőséget a modern és nívós színjátszásra. Talán ez a szakmai (és egyéb) függetlenség szúrhatott szemet. Mindenesetre, Gyarmati Kata fiatal dramaturg, megbízottként elődjei (Vicsek Károly, László Sándor) hagyományait követte. A társulat, a közönség és a szakmai közvélemény egyöntetű véleménye szerint. Csakhogy manapság ez távolról sem elegendő, még Vajdaságban sem.

Kezdjük a végéről: akárcsak Magyarországon, illetve Budapesten, Újvidéken is a művelődési intézmények többségének alapítója a fővárosi közgyűlés, illetve a jelen esetben a városi képviselő-testület. Újvidéken ebben a testületben, tekintettel a város nemzetiségi összetételére, elenyésző számú magyar nemzetiségű képviselő van. Tehát akiket legalább nyelvileg érintene a probléma. Ezért aztán ez a grémium egy másik testület, a Szabadkán székelő Magyar Nemzeti Tanács (ebben hatalmas többségben a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai) kulturális bizottságának javaslatát vitatja meg (vagy nem) és fogadja el. És el is fogadta. A verdikt: Venczel Valentin az Újvidéki Színház új igazgatója.

„A pályázatra ketten jelentkeztek, Gyarmati Kata, az eddigi megbízott igazgató és Venczel Valentin nagybecskereki származású, két évtizede Magyarországon élő színész. A színház igazgatóbizottsága csak az utóbbi pályázó beadványát fogadta el, és a Magyar Nemzeti Tanács kulturális bizottsága is őt támogatta. Szakmai körökben azonban nagy port vert föl a hír és hazai, magyarországi meg romániai színházi szakemberek is Gyarmati Kata mellett álltak ki, nyílt levélben fordultak a városvezetéshez és a pályázat megsemmisítését kérték. A tiltakozások ellenére a város képviselő-testület Venczel mellett döntött.” (Idézet: Vajdaság Ma)

A döntés előtt magyar és szerb színházi szakemberek nyílt levélben fordultak a döntéshozókhoz:

„Mélységes aggodalommal értesültünk a hírekből arról, hogy az Újvidéki Színház igazgatói posztjára kiírt pályázaton a színház igazgató bizottsága és a Magyar Nemzeti Tanács kulturális bizottsága olyan jelöltet támogat, aki nem a rangos intézmény eddigi, sokszorosan díjazott munkásságát akarja továbbvinni és kiteljesíteni, aki nincs tisztában a helyi viszonyokkal, lehetőségekkel és igényekkel, aki a színház eddigi eredményeit lebecsüli, a társulat képességét leminősíti, és aki az eddigi művészeti elképzelésekkel szemben reális és perspektivikus alternatívát nem kínál.”

Az sem segített az ügyön, hogy a társulat 18 tagja közül 17 Gyarmati Katát támogatta. A megbízott igazgatónő egy formális feltételnek nem felelt meg: magyarországi diplomája van (!). Ennek honosítása folyamatban van, de a folyamat a pályázat kiírásakor nem fejeződött be. Hogy miért nem, nem világos.

Érdekesen zajlott a már említett Magyar Nemzeti Tanács kulturális bizottságának tanácskozása is. Ebben, talán mondani sem kell, csak magyar anyanyelvűek vannak, méghozzá a vajdasági magyarság kulturális életében jártas személyek. Első nekifutásra nem sikerült nekik egyhangúlag támogatni a tanács és a párt (VMSZ) által preferált Venczelt. De miután a párt vezető kultúrpolitikusa odaszólt, az engedelmes bizottsági tagok egyként álltak ki - az utóbb meg is választott – igazgató-jelölt mellett.

De hát miért ne lenne jó igazgató Venczel, aki Újvidéken diplomázott az itteni Akadémián, mint az első színészgeneráció tagja? S aki már több mint két évtizede Magyarországon, pontosabban Egerben színészkedik. Gerold László kritikus szerint: „Venczel Valentin pályázati anyaga totális tájékozatlanságról tanúskodik – lila köd! –, ami alapján nem nehéz megállapítani: a jelölt alkalmatlan arra, hogy vezesse az Újvidéki Színházat.”

A körülmények jobb megértéséhez tudni kell, hogy Vajdaságban jelenleg három és fél magyar színház működik: van egy népszínház, a szabadkai, amelynek épületét lebontották és ki tudja, mikor építik ismét fel. De más helyszínen a társulat működik. Aztán van egy, szintén szabadkai avantgárd színház, a Kosztolányi, a művészszínházként számon tartott újvidéki és egy most indult zentai kamaraszínház.

Úgy tűnik ez a felállás már nem lesz érvényes, mert az új igazgató szerint a művészszínház koncepció elitista és annak ellenére, hogy ez az újvidékiek esetében „kimagasló szakmai, művészeti eredményekkel járt”, Venczel a népszínházi modellt részesítené előnyben. Szerinte az Újvidéki Színháznak az eddiginél jobban kell a szórakoztatás irányába fordulnia. Mintha az eddig rendszeresen játszott musicalek nem ebbe a kategóriába tartoznának.

Gerold László csemegézett a befutott jelölt pályázatából: „egy bizonyos hermetizmus” jellemzi a színházat, ami megnehezíti a „közönség által történő befogadást és a szakmai megértést”; a meghívott vendégrendezők meghívása „mögött nem mindig látszik a meghívás esztétikai, művészeti, filozófiai” indokoltsága; „irracionális hierarchia”, ami „az előadásokra is kicsapódott”, ami „gondolati kizárólagosság”-ot eredményez.

Az ügy megértéséhez érdemes Elor Eminát, a társulat egyik legtehetségesebb fiatal színésznőjét is idézni, aki szerint: „mi vagyunk minden nap a színházban és nekünk ez a második otthonunk.” Elor véleménye az, hogy egyes külső erők döntenek arról, hogy hogyan teljenek ezek a napok. (Vajdasági TV) És ezzel a dolgok lényegére tapintott.

A Milošević utáni Szerbiában, a most éppen a teljes lemorzsolódás stádiumában levő balközép Demokrata Párt még a hatalom birtokában, a többi között úgy akart felkapaszkodni az európai vonatra, hogy nagyobb engedményeket tett az itt élő kisebbségeknek. Tehát a magyarnak is. Ha nem lett volna Boris Tadićék megfelelési kényszere, hiába kardoskodott volna Budapest meg a vajdasági magyar politikum, hogy nekünk (legalább) kulturális autonómia kell. Ez csakis Belgrád kegyeinek köszönhető.

Így alakultak meg a nemzeti tanácsok, amelyek lassan átvették az illető kisebbség főleg kulturális, tájékoztatási és oktatási intézményeinek alapító jogait, de a vegyes nemzeti összetételű iskolák vezetőinek kinevezésébe is van beleszólásuk. Máshol, mint például az Újvidéki Színház direktorának megválasztása esetében, javaslati joggal rendelkezik az MNT. Mivel Vajdaságban az 5-6 magyar párt közül a Vajdasági Magyar Szövetségnek van fölényesen a legtöbb szavazója, a Magyar Nemzeti Tanács összetétele is ezt tükrözi. Nem kétharmadról van szó, hanem 77%-os VMSZ többségről. A 2010-es választásokon több mint 76000 magyarnak valló szerbiai állampolgár szavazott, ami azért a 250.000-et meghaladó vajdasági magyarságnak csak egy kisebbik része. A tanácsban megszerzett dominancia meghozta a szokásos következményeit: a VMSZ (vagy inkább az egy két emberre szűkült pártvezetőség) felhatalmazva érezte magát a birtokba kapott intézmények teljes „átvételére”. Méghozzá a jól bevált módszerrel: párthű káderek kinevezésével. A hűség győzelmét a szakértelem és a kétes politikai múlt felett az is mutatja, hogy például Milošević idején magas pártfunkciókat betöltő személyek is vezető beosztást kaptak. Az Újvidéki Színház új igazgatójára ez nem mondható el, ő a nyolcvanas években a Kumroveci pártiskolát fejezte be. A Josip Broz Tito szülőfalujában alapított intézménybe a volt Jugoszlávia legmegbízhatóbb fiataljai jártak. Az itt szerzett diploma a legjobb ajánlólevélnek számított.

Az MNT-nek (valójában a VMSZ-nek) több mint három év alatt sikerült tehát saját embereivel feltölteni a vajdasági magyar intézményeket. Legkirívóbb az egyetlen napilap, a Magyar Szó esete, ahol a pártsemleges főszerkesztőt mondva csinált vádakkal távolították el. Utódja már lelkesen buzdítja a vajdasági magyarokat a VMSZ támogatására.

Ebbe az összképbe nem illett bele az Újvidéki Színház sem. Meg a művészszínház sem. Jöhet a népszínház és a távirányítás.

2013. szeptember 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább

Átverve és megalázva

Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >

Tovább

Orban és Victor

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >

Tovább

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!

Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >

Tovább