Ma Ulrik, Erzsébet névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Mi a baj a Magyar Szóval?
Bódis Gábor
Vagy a Hezbolahhal? Esetleg Adolf Hitlerrel? Netán Osamával?
Azzal kezdeném, hogy a vajdasági magyarság egyetlen napilapjáról van szó, immár több mint hatvan éve. Ami egyrészt egy szegénységi bizonyítvány is, hiszen az Új Symposion és a Napló (ez utóbbi súlyos szerénytelenség, bevallom) média világában nem sikerült több generációnak sem egy másik napilapot kihozni önmagából. Pedig a történelmi előzmények (Bácsmegyei Napló és a többiek) jobbat sejtettek. Lehet most mindent a kommenistákra kenni (mellesleg ők hozták létre a Magyar Szót), de tessék csak körül nézni a többi kisebbségben és kommunista elnyomásban élt magyarokat. Pozsonyban, Kolozsváron, Bukarestben. A helyzetet súlyosbította az online média színre lépése, ami még inkább elmélyítette a vajdasági magyar újságírás válságát. Egyetlen egy (komolytalan és soviniszta „hírportálokról“ ezúttal sem szólnék) internetes hírfelület létezik, a Vajdaság Ma. Ismét nézzünk körül a szomszédságban? Szabadság, Krónika, Manna, Transindex, Bumm, Paraméter, Slovensko, do toho!...Ők ott jobbak lennének? Vagy van más magyarázat. Például az, hogy Vajdaságban már Kánaán van, hiszen megvalósult a zautonómia, ezáltal az történik, amit az itteni magyarok akarnak. Vagy csak egy szűk elit, amely még a többségük bizalmát sem élvezi. És amely egy észak-koreai tipusú média világot (a színházak einstandolása most van folymatban) képzel el magának.
Ezért jelenik meg az aktuális magyar törzsfőnök (akit a törzs többsége nem is érez magáénak) minden nap a címlapon. És ezért áll ott a Magyar Szó, ahova vissza zuhant.
De a lejtőn nem lehet megállni. Legutóbb egy rendkívül súlyos egy éjszakás szabadkai bűnsorozatról szóló tudósítást a kuruc.info is megirígyelhette volna. Nem arról van szó, hogy a város közvéleményét elképesztő bűnesetről (két kiskorú vérlázító módon molesztált, sőt kínozott több fiatalembert) nem kellett volna részletesen beszámolni. Ennek az ellenkezője az igaz. Csakhogy a civilizált világban egyes személyek bűneit bűn egy egész nemzetre, etnikai csoportra kivetíteni. Nyugaton, újságíróknál ez megbocsáthatatlan hiba, itt Keleten nem ennyire tiszta a kép. Itt a mozgalmi/pártos újságírás uralkodik. Tisztelet a kivételnek. És ezekhez a tiszteletre méltóakhoz tartozott nagyon sokáig a Magyar Szó is. Most pedig ezzel a tudósítással, amelyben az egyik kárvalott szavait szó szerint idézte („cigányok voltak“) átlépte a Rubikont. Sajnos ez az uszító „hangvétel“ nagyon is idomul a magyarországi kormánypárti vagy szélsőjobbos trendhez. Jöhet az ezzel párosuló antiszemitizmus. Az sem akadály, hogy már alig vannak zsidók.
A pontot az i-re azonban egy másik írás jelentette. Egy számomra ismeretlen fiatalember Mi a baj a Hezbollahhal? címmel írt egy valamit és az újság szerkesztői ezt megjelentették.
A zavaros okfejtés két részletét ragadnám ki. A szerzőnek baja van azzal, hogy kit is nevezhetünk terroristának és vajon miért csak azokat, akiket az USA meg nyugati szövetségesei (és persze Izrael) tartanak annak. Ezt a szerző, úgy tűnik igazságtalannak tartja, hiszen úgy tesz mintha nem tudná eldönteni ki a nagyobb terrorista a Közel-Keleten, a Hezbollah vagy az Egyesült Államok és Izrael. Pedig hát persze, hogy tudja: az utóbbiak.
Ez a Đoković szintű érvelés már címoldalra kerülhetne a már említett kuruc.info-n.
Az ifjú szerzőt persze történelmi tények nem zavarják. Azt sem, hogy a 2. világháborút az antifasiszta erők nyerték meg. Lehet, hogy számára ez egy sajnálatos tény, de így történt. Az ezután kialakult rend egyik alappillére, a háború természetéből fakadóan, a fajgyűlölet irtása. Viszont a közel-keleti különböző hezbollahok (hamászok, sőt fatahok is) egy nép kiirtását, államának eltörlését tartja alapigazságának. Ehhez a terror eszközeit választja. Válogatás nélkül.
Ezekhez viszonyítani az USA-t vagy az EU-t vagy teljes agyi homályra utal, vagy: az északról áradó szélsőjobb bűzös lehelete.
Éljen a Szabad Vajdaság! Halál a fasizmusra! – Szabadság a népnek!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >
Itt minden a párté
Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >
Churchill, a rasszista
Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >
A szavazás vesztese a demokrácia
Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >
A szabadkai kudarc után
A Napló észak-bácskai tudósítója, jól értesült forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Pásztor István a szabadkai fiaskó >