2020. július 5. vasárnap
Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Tito ma nagyobb mint valaha

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Tito ma nagyobb mint valaha
(whoskipbob fotója)

„Amíg Jugoszláviában éltem, azt az országot a népek tömlöcének tartottam, most meg majd belehalok a nosztalgiába.“ Vedrana Rudan, horvát írónő interjújából a belgrádi Blicnek:

„Úgy tűnik, hogy manapság lanyhul a nyelvről szóló vita – szerb, horvát, bosnyák, montenegrói vagy egy nyelv?“

- A nyelv addig volt téma, amíg volt mit ennünk. Ma senkit nem érdekel ki milyen nyelven beszél. A kisember aki valamikor olyan nyelven beszélt, „amelyet az egész világ megértett“ most hallgatagon kapirgál a kontérekben. (...)

„Hogyan tekint Titóra és szerepére?“

- Amíg Jugoszláviában éltem, azt az országot a népek tömlöcének tartottam, most meg majd belehalok a nosztalgiába. És így érez, biztos vagyok benne, még 19 millió 999 ezer ember akik a volt Jugoszlávia területén éltek. Tito ma nagyobb mint valaha. (...)

„Horvátország és Szerbia is az egyház mind nagyobb szerepét tapasztalja. Mi a megoldás?“

- Nincs megoldás. Ha a birkáknak megfelel, hogy lelki pásztoraik drága dzsipeket vezetnek, gyerekeket erőszakolnak meg, nem fizetnek adót és a fizetésüket az államtól kapják, akkor ezen miért kellene változtatni? (...)

„Gyakori vendég Szerbiában. Figyelemmel kiséri az itteni politikát?“

- Gyakori vendég vagyok itt, de nem kisérem figyelemmel az itteni politikát, alig van időm a „miénkre“, amely biztos nem az enyém. Keveset tudok az itten helyzetről, csak annyit, hogy az elnökük csetnik. Bocsánat, egykori csetnik. Nem használnám ezt a titulust, ha nem lett volna alkalmam személyesen is megismerkedni az „úrral“, aki egy tévé műsorban (Gordana Suša vezette) azt ígérte nekem, hogy Karlobagig jön el, „ha kell akár szamáron is”. Akkor, hét-nyolc évvel ezelőtt, azt gondoltam Nikolić soha nem fog elérni Karlobagig. Ma biztos vagyok benne, hogy sikerül neki és a mi elnökünk lesz a számára.

2013. szeptember 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A NER esztétái

Mert ha művészet a foci, akkor ezt a művészeti ágat például Angliában, Spanyolországban, Franciaországban, Brazíliában vagy >

Tovább

„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”

A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >

Tovább

Egy lovasszobor története

Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >

Tovább

A széplelkek apokalipszise

Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >

Tovább

Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?

Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >

Tovább

Amikor a kakas korán kukorékol

Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >

Tovább

Európai hatalmi vákuum

Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >

Tovább

Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu

Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >

Tovább

A hágai matt

Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >

Tovább

Itt minden a párté

Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >

Tovább

Churchill, a rasszista

Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >

Tovább

A szavazás vesztese a demokrácia

Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >

Tovább