Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Sažimanje koalicije u Srbiji
Bódis Gábor
„A kapzsisággal vegyített teljes ötlettelenség a megfelelő marketing fogásokkal fűszerezve.” Miloš Vasić blogjából (Peščanik):
„Eto smo i to dočekali: da nakon punih trinaest godina Mlađan Dinkić bude otjeran u oporbu; rekao je ‘konstruktivnu’, ali ipak… Bilo je toga i ranije, ali odlazio je sam od sebe – na kratko, dok ne obori vladu čijim je članom bio. Tako je Mlađa Dinkić oborio barem tri vlade u Srbiji, ali su ga ipak uzimali i u slijedeću, što nije malo dostignuće. Bio je to razlog mnogim razmišljanjima, ali ona nisu odgovorila na jedino bitno zdravorazumsko pitanje: a da šta će nama Mlađa kada će nas, po svoj prilici, izdati? Teško je objasniti taj misterij srbijanske politike, ali su ga sada premijer Dačić i de facto premijer Vučić razrezali poput Gordijeva čvora: zbogom, Mlađo, ne trebaš nam.”
„Zaista im Mlađa ne treba: imaju parlamentarnu većinu od 128 poslanika, veoma stabilnu, a ambiciozni kruhoborac poput Dinkića popeo im se na glavu više. Znak je to zdravoga razuma, jer Mlađa je obećavao, vadio zečeve iz šešira, teoretizirao, populizirao i za sve to vrijeme postavljao svoje ljude na važne položaje. Obećao je po tisuću eura svakome državljaninu Srbije u dionicama od privatizacije, pa je onda objasnio da je lagao, a kao sve pomažući Borisu Tadiću da dobije predsjedničke izbore; onda je izdao Borisa i pustio ga niz vodu. Dobro sad; nije da Boris to nije zaslužio, ali nož u leđa nije baš način…” (…)
„E, tu je ključ cijele priče: G17 Plus, koja se transsupstancijaciom pretvorila u Ujedinjene regione Srbije (URS) nikada nije niti imala program i ideologiju – osim, naravno, biti na vlasti s kim god bilo. Treba priznati Mlađi i njegovima da su na vrijeme – kao avangarda – skužili samu najdublju bit neoliberalne tehnomenadžerske politike zemalja u tranziciji: totalna bezidejnost uz pohlepu i odgovarajuće marketinške zvukove; zvuči poznato? Bezprincipijelnost je postala dogma, moralni obziri nestali su usput; i eto nama postmoderne i postpolitičke politike: sve može – dok te ne ulove. Moram vas sada upozoriti da je ovo veoma opasan način razmišljanja: graniči se sa totalitarističkim prezirom prema parlamentarnoj i višestranačkoj demokraciji koja – kako vidimo – i nije baš najbolje rješenje, ali boljega još nemamo. Upravo stoga trebamo biti oprezni prema pokušajima potpune instrumentalizacije tog demokratskog sustava; neću vam navoditi tužne i poučne primjere iz povijesti.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >