2020. szeptember 18. péntek
Ma Diána, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nem leszünk azeri gyarmat!

Bódis Gábor
Bódis Gábor

„Az egész világ úgy tekint majd ránk, mint a lúzer cinkosra, akit még jól át is vertek.”A Magyar Narancs blogjából:

„Azeri emlékpark létesülne a Városligetben, sőt a nagykövetség is odaköltözne, de ez titok, mivel „a magyar vezetés baráti gesztusai az új külpolitika egyik fontos partnere felé eddig mindig erős negatív visszhangot váltottak ki belföldön és külföldön egyaránt”. Az Index cikkéből kiderül, hogy azért kell Alijevéknek az emlékpark, mert az örményeknek már van ilyenjük Budapesten, és milyen dolog az már, hogy nekik meg nincsen.” (…)

„Csakhogy itt már régen nincs gúnyolódásnak, lesajnálásnak helye, már csak azért sem, mert a napnál is világosabb, hogy Alijev és kis barátai feltűnő élvezetüket lelik abban, hogy úgy szórakozhatnak egy EU- és NATO-tagállammal, ahogy általában a zsarnokok szoktak alattvalóikkal, macska az egérrel, gazda a szamár elé horgászboton belógatott répával. Amikor Szijjártó Péter kijelenti, hogy „Azerbajdzsán mindig számíthat ránk”, nem játsszák a süketet, és lesz is egy apró kérésük: előbb emlékbélyeg, aztán emlékpark. Mi lesz a következő? Nyilván stadion. Vagy megfinanszíroznak egy Duna-hidat, ha Alijevről nevezzük el? Miért ne?”

„Mert mire számítunk Azerbajdzsántól? Jó sok pénzre, még annál is többre. Ugyanis – az IMF-ével ellentétben – az azeriek pénze jó pénz, ha olyanunk van, attól nem leszünk gyarmat, mert az azeri kölcsön nem olyan kölcsön. Igaz, hogy ez a pénz egyelőre nem akar megérkezni, sőt, talán soha nem is fog. De mire ezt Szijjártó és a gazdája felfogja, addigra már az emléktáblát is felavatták a börtön falán, ahol a baltás raboskodott, és nemcsak az örmények, de az egész világ úgy tekint majd ránk, mint a lúzer cinkosra, akit még jól át is vertek.”

 

2013. augusztus 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább

A Nyugat és Takaró Mihály

Tehát ha azt halljuk: „zsidó, zsidó”, úgy értsük: „amit az elégedetlen magyar gondol” („Protestáló hit s >

Tovább

A szocialista irodalompolitika váratlan dicsérete

A paradoxon abban rejlik, hogy a kitüntetettek közül kerülnek ki a múlt dicséretes példái, ugyanis ez >

Tovább

Montaigne Esszéi

Korábban már említettem, hogy június 12 óta napi rendszerességgel naplót írok. Amit nem teszek közzé, egyelőre, >

Tovább

„O, barátaim, egy barátom sincsen”

A barátot az ember választja, viszont a rokoni kapcsolatokba beleszületik. Csakhogy úgy veszem észre, hogy a >

Tovább