Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Menjetek az anyátokba!
Bódis Gábor
„Várjuk, hogy a szerző mikor írja meg ugyanezt a baloldalinak, ellenzékinek nevezett lapító, sunyító, hazudozó kollégákról is.” Föld S. Péter blogjából (Amerikai Népszava):
Ő kérte, hogy beszélgessünk. Mert már régen el akarta mondani nekem, hogy mennyire sajnálja azt, ami van, de higgyem el, tényleg nem tehetett mást. Tudja ő, nagyon is tudja, mert belülről látja, hogy ezek tönkre teszik az országot. A saját pecsenyéiket sütögetik, tömik a zsebeiket, jóllakatják a csókosaikat. Ne gondoljam, hogy ő ezt nem látja. Tudja jól, és zavarja is, higgyem el.
Belülről ismeri a dolgokat, sőt, felülről. Mert, ne feledjem, jó magas helyen van. És most el szeretné mondani, hogy mennyire szenved, amiért rossz ügyet szolgál. Most még nem a nyilvánosság előtt mondja el, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz. Hogy jövőre majd ezek győznek, vagy amazok. De bennem bízik, mert valamikor közeli ismerősök voltunk. Majdnem barátok. Reméli, hogy én megértem, és elhiszem, hogy ő mennyire sajnálja.
Nem tehetett mást, mert élni akart. Család van, gyerekek, devizahitel. És ő azt is tudja, mert már akkor is magasan volt, hogy hogyan indult akkoriban a hitelezés. Hogy 2001-ben ki volt a miniszterelnök, amikor kitalálták. És arra is emlékszik, hogy 2005-ben az akkori kormányfő óvott a devizahitelezéstől, mert túlzottnak tartotta a kockázatot.
De most nem erről akar velem beszélni, hanem arról, hogy neki most mennyire rossz. És hogy nekem könnyű, mert megírom azt, amit gondolok, de ő ezt nem teheti meg. A fenti okok miatt, amelyeket az előbb említett.
Segítsek most is, mert bajban van: nem jön ki sehogyan sem a lelkiismeretével. Ugye, megteszem? Mondjak már valamit, mert nagyon bántja, hogy nem mondok semmit. Mintha ellenségességet érezne a hallgatásom mögött, meg nem értést. Mondjak már valamit, amivel igazolom, hogy nem tehetett másként.
Jó, akkor mondok valamit. Menjetek ti az anyátokba. Te, és az összes haszonleső haverod. Húzzatok el a kurva anyátokba! Mind, egytől egyig.
Megjelent a Népszabadság blog oldalán. A cikk eredetije a Nolblogon olvasható.
(Föld S. Péter kiváló írását főként az utolsó bekezdése miatt közöljük. Ez az egyenes beszéd. Várjuk, hogy a szerző mikor írja meg ugyanezt a baloldalinak, ellenzékinek nevezett lapító, sunyító, hazudozó kollégákról is, akik ugyanezt a szöveget mondanák el, hogy a család, nem tehettem mást, mások rosszabbak lettek volna, így tudtam segíteni, stb., stb.. Szerény véleményünk szerint – immár klasszikust idézve – ők is elmehetnek a kurva anyjukba. Az Amerikai Népszava Szerk.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >
Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)
Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >
„Ej, ráérünk arra még!”?
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >
A statisztaszerep bevállalása
Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >
Kifelé a Machiavelli-fasorból
Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >
A migráns
A migráns halála nem érdemel gyászt. Tizennyolcezer halott a Földközi-tenger fenekén, legalább kétszer ennyi a Szaharában, >