Ma Gyárfás, Romuald névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Isten már megint halott
Szerbhorváth György
A régi-új diagnózist a szerb főpap állította fel, bár (Nyugat)-Európára korlátozta. Szerbhorváth György blogja (Paraméter):
Irinej szerb pátriárka természetesen tisztában van azzal, hogy az „Isten halott” frázist nem ő találta ki, hanem Nietzsche, így hivatkozott is rá, hogy ugye már ő megmondta Európára nézvést: Isten halott (amire Isten grafitin válaszolt: „Nietzsche halott”; várjuk az „Irinej halott” feliratot). A lépéshiba épp csak annyiban van, hogy Szerbia, a szerb egyház, ha másképpen nem is, földrajzilag Európában van, de ennél mégis érdekesebb, hogy ha Irinej elfogadja Nietzsche tézisét, akkor ugyan ő meg ki a jóistennek a szolgálatában áll, kinek az igéjét hirdeti vagy ötven éve? Egy halottét?
De egy egyházi személyen teljesen felesleges számon kérni a logikus, koherens gondolkodás legalacsonyabb szintjét is – utaljunk csak arra, hogy a szeretetet hirdetve mennyire közkedvelt körükben az idegenek, a másik, a más vallásúak gyűlölete, s hogy ha kell, megáldják a fegyvereket, még ha azokkal épp olyanokat is ölnek meg, akik speciel ugyanama egyház tagjai, mint ők.
Irinej Oroszországban road show-zva jött rá arra, hogy Isten Nyugaton már meghalt. Ez is egy furcsa hozzáállás: elmegyek valahová, megnézem, mi van ott, aztán megmondom, hogy - mi van másutt. A pátriárka szerint Európában most nincs lelki élet, és ezt az is alátámasztja, hogy egy római katolikus püspök azt mondta neki egyszer: „Nem Önöknek van szükségük miránk, hanem nekünk Önökre” – vagyis a pravoszláv (szerb, orosz, görög) diaszpórára Európára, mert ott van ám még meg az igazi keresztény szellemiség, tőlük lehet példát venni. A szerb pátriárka azzal is rátett a lapáttal, hogy úgy látja: Oroszországban a nép újra egyházával van, Oroszország a mennybe ment, és újra erős az egyházi élet. És Szerbiára sem vár más, mivel a két ország és egyház kapcsolata szuper.
Az ilyesmire nehéz bármit is mondani, legfeljebb egy másik diagnózist lehet felállítani: egyre több ország politikai és egyházi vezetőinek körében harapódzik el a kór, amelynek az a lényege, hogy mi erősek, szépek, okosak vagyunk, szellemi-lelki életünk príma, a gazdaság is pörög, bár a lényeg úgyis a hit. Hogy az ország vezetői szentek, maga az ország pedig tele van szent helyekkel, dobog az ország szívcsakrája, ahogy a bódult nagymagyarok mondanák. Mindenki más meg hülye, kivéve a hozzánk hasonlókat, akik dettó Nyugat-ellenesek.
Nem jártam Oroszországban, gőzöm sincs, tényleg annyira fellendült-e ott az egyházi és hitélet – elképzelhető persze, annyi év komenizmus után. De hogy a szerb nem, abban biztos vagyok, a szerb (szerbiai, boszniai, koszovói stb.) egyházi vezetők folyamatosan a legdurvább botrányokba keverednek. Mondani sem kell, hogy luxusautókat vezetnek, a bizánci császárok életmódját messze lepipálják, de nincs év, hogy ne derüljön ki, az egyház által működtetett „kábítószerellenes” intézményekben verik, sőt, ölik a betegeket, akiknek szüleit megkopasztják, vagy hogy miközben a melegek ellen ágálnak, ők kiskorú fiúkat kényszerítenek fajtalankodásra. A politikai ámokfutásaikról meg most ne is szóljunk. Na persze, Irinej is azt mondja, szellemi megújulásra van szükség Szerbiában, de hogy az nem tőlük, az egyik legbűnösebb társaságtól fog érkezni, az tuti.
De a szerbiai esetektől még nem szorulna össze az ember gyomra, ha nem látnánk azt, az Elbától és Lajtától keletre mi folyik. Az még csak röhejes, hogy az egyik legjobb teniszezőnőt a világon, egy lengyel lányt – mert kvázi meztelenül fényképezkedett – kizárják egy lengyel katolikus ifjúsági szervezetből, de az a fajta önhitt magabiztosság, ami a térségben eluralkodott, már az inkvizítorokat idézi fel bennünk. Mert mit lehet arra mondani, ha a szerb kormány vezetői azt állítják: ez az utóbbi húsz év legjobb szerb kormánya? Vagy arra az esztelen akciózásra, amit Matolcsy, azaz Orbán visz végbe a Valutaalappal? Hogy úgy fogják kizavarni az országból, mint ahogy Jézus a kufárokat a templomból?
Hát ez az, lehet, hogy Isten meghalt, de a világ e fertályán már senki sem szerencsétlenkedik a szerénységgel, hanem beleordítja a világba: ha Isten nem is, de földi helytartója én vagyok. Hogy ki fog belehalni, azt meg majd hamarosan meglátjuk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Én bízom a falu jövőjében”
A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >