Ma Gyöngyvér, János, Gyöngyi névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Jenci†
„Meghalt Jenci, Ferenczi Jenő, a színész, adja hírül a tévé. A gyerekeknek Jenci bácsi.” Gerold László búcsúztatója (Vajdaság Ma):
„Nekem is az volt az ötvenes évek elején, amikor kisszínészként be-bejártam a rádióba, Ladik Katival, Vajda Tibivel, s amikor még Jenci bá is külsős volt. Civilben kéményseprő, foglalkozás szerinti fekete ruhában, s kotróseprővel a vállán. Így lépett be a próbára. S ezt szó szerint kell érteni. Belépett. Az utcáról az alacsony ablakon át ott az Újvidéki Rádió egykori és mai épületében. Azóta ismerem Jencit, ki színházi életünk egyik jellegzetes alakjaként vált ismertté. Színész. Egészen pontosan komikus. Számos nyilvános vidám- és gyerekműsorok, élőújságok (Magyarzó Pistike!), és több színházi előadás jellegzetes szereplője. Jenci „a” Bohóc. Így kiemelve: idézőjelbe tett névelővel és nagybetűvel. Ahogy dukál annak, aki nem a testén, hanem belül a lelkében viselte azt a jellegzetes bohócruhát, ami nála nem felveszem-leveszem jelmez, hanem életforma volt. Sors. S ezt mutatta meg legjobb alakításaiban az Újvidéki Színházban, ahol miután kora ifjúságától kezdve műkedvelő évein, majd rádiós korszakán át – itt a vidámestek Gerich Bandi–Ferenczi Jenő kettőse fogalommá vált –, s rövid szabadkai kitérő után mintegy húsz szerepe között a Játék a kastélyban Almádyja, a Három nővér Csebutikinje, a Cseresznyéskert Szimeonov-Piscsikje, a Tangó Eugeniusza, A székek Öregembere szerepében színészete kiteljesedett. Ezek a szerepek voltak Ferenczi Jenő színészi pályájának csúcsai, melyekre most őt gyászolva elsősorban gondolni kell.” (…)
„Csupa kisember, akiket Ferenczi Jenő egyszerre ellenállhatatlanul komikusan és ugyanakkor mély emberi együttérzéssel formált emlékezetes alakká. Ez volt színészetének igazi, egyedi művészi titka, ami emlékét sokáig őrizni fogja mindazokban, akiknek megadatott Ferenczi Jenőt színpadon látni.”
„Ha bevezetőként személyes emléket idéztem, engedtessék meg, hogy befejezésképp is ezt tegyem. Beregszászi vendégszereplésről tért haza a színház, s bár megkülönböztetett figyelemben részesültünk, Záhonynál több órát várakoztunk, majd a magyar oldalra érve siettünk némi inni- s ennivalót vásárolni, hogy aztán minél előbb gondtalanul robogjunk hazafelé. Néhány kilométer után vettem észre, hogy Jenci széke üres. Lemaradt. Szóltam. Visszafordultunk érte, amiért hálás volt. Most, hiába fordulnánk vissza, Ferenczi Jenő, ez a kedves ember és remek komikus – nincs többé. Számára a függöny végleg lehullott, de szellemképe bennünk él.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
Szép csendben kiléptem a közéletből
Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >
Támogatjuk Márki-Zay Pétert!
„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >
Az Édentől balra
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >
„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”
Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >